Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
12. szám - Dr. Vitális György: Adatok a váci Nagyszál nyugati részének karsztosodásához
546 Hidrológiai Közlöny, 1968. 12. sz. Vitális Gy.: A váci Nagy szál karsztosodása MMAEYA8AZAT: 3. ábra. A váci, Nagyszál nyugati részének karsztosodási térképe Jelmagyarázat és összesítő diagram (az ábra bal alsó sarkában). A belső kör a felszíntől a 420 m B. f.-l szintig, a külső kör a 420—380 m B. f.-i szint között feltárt részt ábrázolja. 1. Fertő homokkő; 2. Kaverna; :i. Agyagos kitöltés; 4. Töredezett': szakasz; 5. Kavernát kilöllő homokkő; 0. Fúrás részleges geofizikai vizsgálattal; 7. Szelvény vonal Puc. 3. Kapnia sanapcmupoeanuH .umadnoü tetemit eopu Hadbcaji y e. Baij. ycAOSHbie oőp3Hatenun u cyMMupywufue áuaepciMMbi (e HUMCHBM MSOM ye.iy pucyHKa). BHympeHmiü Kpyz om noeepxuocmu do zjiyóumi 420 M, íiapyotcuuü icpye omMemicaMii 420 u 380 M ujofípaoicaem ínytennym tacmb zopu l. I loicpbiBaiouiMH necMaHHK, 2. KaBepna, 3. r.THnyuioe 3anojiHeHHe, 4. OŰ/IOMHCTKIH yqacTOK, 5. 3ano. ,THínonuiM, KaBepHbi, necMaHHK, 6. Eypew-ie QACTHBIM reoíJinaMHecKHM Mccjie/ioBaHne.u, 7. J ÍHHHH cTBopa. Abb. 3. Verkarstungskarte des ivestlichen Teils des Nagyszál bei Vác Zeichenerklarung und zusammenfassendes Diagramm (in der Abbildung links untén). Der innere Kreis zeigt den auf gesthlossenon Teil von der Oberflache bis zum Niveau von 420 m über dem Baltischen Meer, der atissere Kreis den aufgeschlossenen Teil zwisehen 420—380 m ü. B. 1. Sand-Deekseliicht; 2. Kaverne: 3. Tonige Ausfüllung; 4. Zerklfiftete Strecke; 5. Die Ka verne ausfüllender Sandstein: fi. Bohrung mit teilweiser geophysikalísehen UntersuMiung: 7. Prnfillinie 1283' H3°\W 1ir\28T 10f\ 0__mm 2.C.3 a í Fp S g. ^ 7 [ /. ábra. Földtani liossz-szelvény a váci Nagyszál nyugati részén 1. Hányó (holocén); 2. Kavemákat, kőzethasadékokat, kitöltő, vagy a felszínt borító agyag, iszap, homok (pleisztocén); :(. Homokkő és konglomerátum (alsóoligocén): 4. Mészkő, 5. Agyagos és agyagos szennyeződésű mészkő, Ii. Dolomitos mészkő, 7. Meszes dolomit, 8. Dolomit (felsőtriász); 9. Törés Puc. 4. PutípoeeoAoautecKoe cetenue HCI 3anadnoü tacmu ?opu Hadbcan y e. Bai/ 1. OTBaji (rojiouen), 2. Himra, un, necon (ruieftcTouen), 3anojrHHiomHe KaBepHbi h TpeiuwHbi nopoa, 3. riecjaHHK H KomvioMepaT (HHJKHHH ojiHrouen) 4. MSBCCTHHK, 5. M3BecTHHK c necqaHbiM 3arps3HeHHeM, 6. flojioMirroBbiH H3BecTHHK, 7. M3BecrK0BbiH AOJIOMHT, 8. AO.TOMHT (BepxHHfl TpHac), 9. nepejioM Abb. I. Geologíscher Langsschnitt am westlichen Teil des Nagyszál bei Vác 1. Hal de (Holozan); 2. Kavernen- und Gesteinsklüfte ausfüllender oder die Oberflache bedeckender Ton, Sehlamm, Sand (Pleistozán); 3. Sandstein ii-íI líonglomerat (unteres Oligozan); 4. Kalkstein; 5. Xehmiger und durch lehm verunreinigter Kalkstein: Dolomit-Kalksteln. 7. Kalkiger Dolomit, 8. Dolomit (obere Trias); 9. Bruch A fedőrétegvastagság, a dolomittartalom, az öblítő vízfelhasználás és a karsztosodás közötti összefüggések Anélkül, hogy a rendelkezésre álló, s az 1. táblázatban közölt számadatok részletes elemzésébe bocsátkoznánk, csak az ezekből következő fontosabb összefüggésekre kívánunk utalni. Miként az I. táblázat adataiból is kiolvasható, a kőzet karsztosodását a fedőréteg vsistagsága nem feltétlen befolyásolja. Ahol a fedőréteg vastagabb (pl. IV-3, VIII-3. sz. fúrás), ott a karsztosodás mértéke általában kisebb, de különösen a terület szegélyén — a meredek lejtők közelében — mind a fedett (pl. a IX-4. sz. fúrás), mind a fedetlen (pl. VIII-1, XII-7. sz. fúrás) karsztban erőteljesebb is lehet. A X-l. és a XII-7. sz. fúrás 390 mB. f.-i szint alatti erőteljesebb karsztosodása a szegély törések mentén feltörő egykori hévforrás tevékenység forrásbarlang kialakító hatásával is összefüggésbe hozható. Erre
