Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

12. szám - I. V. Egiazarov: Mozgó medrek hidraulikai ellenállása

530 Hidrológiai Közlöny 1968. 12. sz. 1. V. Egiazarov: Mozgó medrek A fenékközeli áramlás lineáris adv\f "od = — sebessógeloszlási törvénye d/K

0=0,l értékig (1,6%os hibával) gyakorlatilag elfogadható; tehát dj b értékig, azaz az érdes átmeneti zónáig érvényes (d— = 0,08 cm). Kkkor I 1.51-ből következően h20/

; r a

2d

2v

2 .V N X (2.1) a/„ uz [1,3J feltételt kielégítően, közelítés segítségével meghatározható. Az érdes átmeneti zónára , _ 20v

2

o

x 0,010 e v^ rjlg 19*)

2 (2.2) azaz x 0,63 esetben, Kenlegon—Einstein jav aslatának megfelelően lehet el járni [2.1]. Ily módon *V=IV5,75 lg 30,2 ^ = lg 15.r, (2.3) ahol y. [2.1 ] 4. ábrájából adódik, tehát/,, az [ 1.3] feltétcinek megfelelően, közelítések révén határozható meg. Az [1.3] kapcsolat révén v„.

r kifejezhető/„-on keresztül, s ugyanakkor a Chezy-képlet szerint amely 11.5]-tel egviitt a , a 'V = 2 0</o' C.r (2.4) (2.5) összefüggéshez vezet, ahol a^ a hidraulikus szemnagyság. , Ily módon kimutatható, hogy ami a számításokat lényegesen egyszerűsíti, mivel rendelkezünk a közismert o

x,=q>(d) kapcsolattal. A a

a

o=v

t

td egyenlőség <x=0,63 esetre, bármely 0 és y. értékre, tetszőleges v(y) sebességeloszlásra, valamennyi hordalékfrakcióra meghatározható. Ebből következően , 0,00000'J4Ooc / n = ^ —: x = 0,b3. azaz f

0 a lineáris sebessógeloszlási zónára közelítések nélkül számítható. Az f

0=(p(Re

0zd) kapcsolatot hvagaki [1.5] elméleti úton határozta meg, azonban itt f

0 értékéhez még pótlólag a dinamikus tömörségi tényező y is hozzáadódik. Erről viszont White[1.4] kimutatta, liogv az már az /

0=0y tg 0 kapcsolatban is szerepel, ahol (-) a természetes rézsű hajlásszöge. Ezzel magyarázható, hogy /wagnki eljárása túl magas/„ értéket ad. 3. A kísérleti adatok értékelése Az I. ábrán bemutatjuk az elméleti alapon nyert x=0,63 és a=0,5 értékekre vonatkozó görbét s feltüntetjük az általunk ismert (1966-ig) kísérleti eredményeket (több mint 220 adat), amelyek száma már lényegesen nagyobb a korábbi 1950. évi dolgozatunkhoz viszonyítva (70 adat). Az elméleti számítás a szigorúan homogén szemnagyságú hordalékokra vonatkozik, míg a felhasznált adatok esetén ez a feltétel nem mindig teljesül. így pl. Schields kísérleteiben [1.3 dolgozat 22. oldalán található táblázat], /„-ra mintegy (15— 25%-kai) nagyobb érték adódik. A pontok szóró|2.l | Einstein H. .4. Bed-load Function 1950 Toohn. Hull. N"

c 1026 US D-l of Agriculture; Egiazarov ./. F. Szborn. AN. S7.K7.SzR. „Metodi izues. vodnik rósz." 1964. 0,10 0,08 0,06 0,04 0,02\ \ W Y \ fr A 1 \ ) 1 . A; \ '•• T\A V * Y

3 » 0 \ + 4 — s • XIYO j © \ 1 6 * 0; A # pr 1-o 8-m 2-+ 3-a 3-A 10- + - í-© 11 -j 5-» 12-Jr H Affl" V T°>\ 6 \ 1 ' +0 • T* • 1-o 8-m 2-+ 3-a 3-A 10- + - í-© 11 -j 5-» 12-Jr H l i. ^ a • V' 0,01 Re oxd 1. ábra