Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
12. szám - I. V. Egiazarov: Mozgó medrek hidraulikai ellenállása
í. V. Egiazarov: Mozgó medrek Hidrológiai Közlöny 1968. 12. sz. 531 0,005a szemcsecsoportokra: foi = 0,060 >(•«'%: r (4.2) 0,05 0,1 d [cm] 2. ábra dúsára természetesen hatással vannak a mérési hibák is, amelyek különösen szembetűnőek Indri és White Re 0 Xd= 11 750 értékre vonatkozó adatainál. A kísérleti adatok jelentős szóródása ellenére mégis megállapítható, hogy azok igazolják a szerző elméleti görbéit (oc=0,63); kifejezetten aláhúzzák a csökkenő tendenciát a 0,7 <^Re 0 I,i < 15 tartományban, amely y g— 2,7 és 0,008 <d<0,08 cm értékeknek felel meg. Az/ 0 érték ezen csökkenése nincs lényeges hatással r 0 változására (lásd a 2. ábra felső jobboldali részén), s gyakorlatilag a r 0 és d kapcsolat jellege változatlan marad [3.1]. 4. Inhomogén szemcseösszetétel esete A vonatkozó lényeges vizsgálatok egy jelentős részét Einstein végezte el [2.1, 4.1], aki a lebegtetett és görgetett hordalékok jellemző függvényének meghatározására (bed load. function) irányuló elméletében megoldást ad homogén szemcseösszetételre s ezen túlmenően, kísérleti adatokra támaszkodva, az inhomogenitás hatását is jellemzi. Einstein a folyami üledékekből vett nagyszámú minta [2.1] átlagértékét használja fel s a vitában [4.2] megjegyzi, hogy a folyószabályozási tervezésekhez nincs szükség természetbeni mintavételekre. A szerző az inhomogén szemcseösszetétel problémáját az [1.5] és [2.3] összefüggésekből kiindulva, a mozgó meder ellenállásán keresztül közelítette meg. A A 0/!Ő arányba a (2.3) egyenletnek megfelelően bevezetésre kerül a I sebesség; y—adi vonatkoztatási szint érvényes az egyes szemcsékre, míg a szemcsecsoportokra az y=ad s o érték vonatkozik. A (2.3) összefüggés nevezőjében szereplő fenti értékek az inhomogén összetételű szemcsék d=d, érdességi szintjén értendők s azokat, valamint a d, M értékeket a szemszerkezeti görbe alapján határozzák meg. A fentieknek megfelelően, az inhomogén szemcsékből álló mozgó mederfenék ellenállására vonatkozó alábbi egyenletek írhatók fel. Az egyedülálló szemcsékre: /«-— ^T (4-D a sima mederfenéken mozgó egyes d; átmérőjű szemesékre: J n- ;j—7T> ( 4">) Cx míg a meg som bontott szemcsekeverékből álló mederfenékre: 0,060 /« = • ahol R'I foQ' (4.4) (4.5) az esetben helyettesítendő, ha a meder már a kezdeti kimosódás állapotában van. Gömb alakú szemcsékre az alaki tényező 0= = 2/ 3. Ez érték a gömb alaktól való eltérés esetén Cit-el együtt növekszik. A f} átmérőjű s a magasságú lemezekre a szerző a « vB (4.6) összefüggést kapta. A (4.1) és (4.3) egyenletben a logaritmusban szerepelnek a dijd T és d hJd r viszonyok is, amelyek elméleti szempontból meghatározzák a finom szemcséknek durvább frakciókkal történő befedésének, valamint a mederfenék természetes szemcseosztályozódásának hatását. A (4.4) egyenletben a meg nem bontott mederfenék hatását a djd r viszony jellemzi, amely az ellenállások jelentős csökkenését s a meder mozgékonyságának növekedését eredményezi, a (4.2)egyenletben szereplődijdközviszonyhoz hasonlóan. Ily módon az inhomogenitás hatását a hordalékszállítás már kidolgozott elméletébe szervesen be lehet kapcsolni, mivel /„ az elmozdulás RJ'lf 0od 5 0 kritériumában szerepel, s ez a kritérium pedig meghatározza a hordalékok koncentrációját és hozamát [4.3]. [3.1] Egiazarov J. V. PoonaSymp. 1966 and Díscuss. Pr. ASCE Hy. 5, 1965. [4.1] Einstein H. A., Ning Chien: Transport of Sediment Mixtures. 1953, Calif. Univ. Berkeley [4.2] Einstein H. A.: Discussion on paper 4417. Proc. ASCE, Hy 2, 1966. [4.3] Egiazarov J. V. Proe. ASCE Hy 4, 1965; Egiazarov I. V. Izv. AN. Arm. SzSzR. 1963. N° 2—3. 1904 N° 2 és N° 3.
