Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

12. szám - I. V. Egiazarov: Mozgó medrek hidraulikai ellenállása

HI DR OL Ó GIAI K ÖZLÖNY 48. ÉVFOLYAM 12. SZÁM Budapest, 1968. december 529—576. oldal HIDRAULIKA Mozgó medrek hidraulikai ellenállása I. V. KGIA2AE0V* 1. Bevezetés A vízfolyások által szállított görgetett és le­begtetett hordalékok hozamát a szemcsék egyen­súlyi határhelyzetében az N—tv [1] aktív, vala­mint az N 0=r 0v 0** [1, 2] passzív (mederellenállási) erők határozzák meg [1.1, 1.2]. Az elmozdulás csúsztató feszültségét vagy a mozgó meder fajlagos ellenállási erejét a ro=fo(ra-y) d=V I io I=ovlx (1.3) kifejezés határozza meg, ahol f 0 a mozgó meder Re QXil = v o xd (1.4) Reynolds számától függő fajlagos ellenállási té­nyező. A Schields által kísérletileg meghatározott [1.3] összefüggést elméletileg a szemnagyság sze­rint homogén hordalékokra sem igazolták; érvé­nyességét azonban nem igazolták inhomogén hor­dalékösszetételre sem a folytonosan bevágódó me­der eseteire. Az / 0 tényező, az egyes szemcsék és szemcse­csoportok egyensúlyi feltételeiből számítható, azaz [l.l]-ből következően fo = c | 2 20v 2 o x c VL x 0 d (1.5) * Egyetemi tanár, a SZU Tudományos Akadémiá­jának tagja. (A tanulmányt nyomda alá rendezte dr. V. Nagy Imre tszv. egyetemi tanár.) ** A zérus index a szemcsék elmozdulási határálla­potára vonatkozik [1.1]. Lásd: Egiazarov J. V. Izv. OTN AN. SzSzSzR. 1956. N° 2. és 1959. N° 5; Trudi 7-go kongr. MAGI, 1957; Houille Blanche 1959 N° 3 [1.2] Gen. deklad. II. kongr. MAGI Egiazarova J. V. és Kondrattyeva N. E. 1965. [1.3]. Schields A. Mitteil. Versuchsanstalt Wasserbau. Berlin 1936. Heft. 26. azaz függvénye a meder 0 alaki tényezőjének, a torlónyomás C x tényezőjének, a v 0d sebességnek (y=ad magasságban), valamint a csúsztatósebes­ségnek. A fenékről elszakadó, kezdetben csupán függőleges irányú sebességösszetevővel rendelkező szemcsére vonatkozólag a felhajtóerő hatása elha­nyagolhatóan kicsiny [1.1, 1.4, 1.5, 1.6], Elméletileg bizonyított, hogy elkülöníthető egy / O=0,09 = const (lamináris); és f o=0,06; (x=0,63) (turbulens) zóna, amelyek áramlástani szempontból különböző, meghatározott jellemzőkkel rendelkeznek. A mozgó meder ellenállási tényezőjének prob­lémája a MAGI 12. kongresszusának egyik vita­témája volt, de ugyanaz szerepel az USA több tu­dományos folyóiratában is [1.7], A Vanoni által kezdeményezett vitában több szovjet kutató, így a Szerző is részt vesz. Éppen ezért célszerű áttekin­teni az általunk kapott újabb eredményeket s ki­bővíteni a tárgyalást a korábban még nem ismert eredményekkel [1.7], aláhúzva, hogy saját kutatá­saink alapvető jellemzője az általánosan elismert empirikus és félempirikus összefüggések elméleti alapon való elemzése. 2. A körüláramlás átmeneti zónája Lehetőség nyílt a/„ tényező elméleti úton való jellemzésére a nem kifejlett turbulencia átmeneti zónájára vonatkozólag is. [1.4] White C. M. Proc. Royal Soc. London 1940 vol. 174. [1.5] Iwagaki Y. Tr. Japan Soc. Civ. Engs. 1956. N° 11. F, II. [1.6] Young D. F. Proc. ASCE Hy. 1960. 6. [1.7] Proe. ASCE Hy 1966. 2. Sediment. Task. Comm. Progr. Rep.

Next

/
Oldalképek
Tartalom