Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

11. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Az agrai, wazirabadi és okhlai víztározók növényi mikroszervezetei

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 48. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 481—528. oldal Budapest, 1968. november LIMNOLÓGIA Az agrai, wazirabadi és okhlai víztározók növényi mikroszervezetei Phytoplankton Organisms írom Agra, Wazirabad and Okhla Reservoirs DR. HORTOBÁGYI TIBOR egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora A) Anyag és módszer Material and methods Az agrai, wazirabadi, okhlai vízművek víztározói a Jamuna (Jumna) folyóra épültek. A Jamuna folyó India nyugati részében a Himalájában ered. Uttar Kasin, Delhin (itt van a wazirabadi és okhlai tározó), Mathurán, Agrán folyik keresztül s Allahabadnál ömlik a Gangesbe. A gyűjtőhelyeken sík területen folyik; a Himalájához legközelebbi delhi tározók is a hegységtől a folyón több száz km-re vannak. A víztározók az északi szélesség 27—29°-a között fekszenek. A mikroszervezetek pontos ismerete a vízminőség ellenőrzése, a szennyezettség megállapítása céljából elkerülhetetlenül szükséges. A felszíni vizeket ugyanis mind jobban igénybe veszik ivóvízellátás, üdülés, öntözés céljaira. Számos vizsgálat igazolja, hogy bizonyos phytoplankton szervezetek a víz minőségének befolyásolásán kívül az ember egészségére sem közömbösek, sőt egyik-másik esetben mérgezőek. M. Stépánek és munkatársai (1963) széles körű vizsgálatokat végeztek s kimutatták, hogy egyes Cyanophytonok az egészséges ember bőrére toxicus exeretu maikkal izgatóan hatnak (Aphanizomenon floe-aquae, Anabaena flos-aquae, Microcystis aeruginosa, Coelosphaerium sp., Nostoc sp., Oscillatoria sp.). A káros szervezetek elszaporodását maga az ember is elősegíti, midőn mezőgazdasági, háztartási, ipari szennyvizeit nem kezeli kellőképpen. Bizonyos fajok elszaporodása nemcsak hygieniai gondot okoz, hanem a vízműveknek is jelentős technológiai feladatot jelent. Ezen a téren különösen a tömeges elszaporodások, a vízvirágzások járnak kellemetlen következményekkel. Meg kell tehát ismernünk a víztározók élőlényeit, a nagyobb tömegben élők tulajdonságait, hogy kellő időben megfelelő módon védekezhessünk jelenlétük, vagy túlságos elszaporodásuk ellen. Az agrai tározó vízmintájának gyűjtési ideje 1964. június 26., a wazirabadié 1964. május 20., az okhlaié 1964. április 16. A gyűjtéseket M. G. George irányította. A mintavételi helyek egymástól meglehetősen távol voltak. így Wazirabadtól Okhla 20 km-re ettől Agra pedig 480 km-re fekszik. A minták a víz felszíne alól valók. A gyűjtéskor egy liter vizet 0,45 jit-os membránán szűrték át és a szüredéket 5%-os formaiinban rögzítették. A gyűjtőhelyek kémiai és biológiai állapotáról M. G. George az alábbi szíves tájékoztatást adta, amit ezúton is megköszönök. Chlorides [mg/l] Sulphates [mg/l] Tidy's Value [mg/l] Coliform Count/100 ml Plankton Count Cells/litre I. Agra II. Wazirabad . . III. Okhla 242,0 6,0 12,0 154,0 21,0 16,0 4,54 1,02 1,62 1800 49 330 9 645 000 240 000 51 000 BOD [mg/l] Ammónia N [mg/1] Nitrates N [mg/l] Totál Hardness as CaC0

3 mg/l Totál alkali nity as CaC0

3 mg/l pH Temp., °

C Agra VVazirabad Okhla 14 not done not done Traces Traces Traces Traces Traces Traces 289 105 113 175 81 90 8,6 8,2 8,1 30 28 27