Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

10. szám - Bartha István: Üzemi, ipari gép- és fűtőolaj-, valamint pakurafogó berendezések

<166 Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. Bartha I.: Üzemi olaj- és pakurafogó berendezések szennyvíznél megszokott méretezéssel szemben lényegesen kisebb szemcseátmérőt kell mértékadónak figyelembe venni. Az utakról származó hordalék lemosása során a 0,001 mm-es szemcseátmérőhöz a ?;=0,083 mm/s ülepedési sebesség számításbevétele célszerű. A homokfogó kialakítás lehetőleg függőleges rendszerű legyen, mivel abban a felfelé áramló víz már elősegíti az olajféleségek kiválását. Amennyiben a csatorna függőleges vonalvezetése, valamint a befogadó helyzete azt megkívánja, úgy előzetesen a szennyvizet át kell emelni. Az átemelés azzal az előnnyel is járhat, hogy a homokfogóból a zagy eltávolítása a szállítóeszközbe már gravitációsan is történhet. Az átemelés lehetőséget ad egy gazdaságos homok és olajfogó beépítésére az ún. tangenciális olaj és hordalékfogó alkalmazására. Ez a berendezés 8 perc tartózkodási idővel működik a legkedvezőbben. Lásd 8. ábrát [1], Az ábraszámozása szerint a berendezés az alábbi fő részekből áll: hengeres olajfogó rész (r/ij), kúpos hordalékfogó kifogó és leeresztő rész (m

2), valamint a hengeres részhez csatlakozó vízszabályozó tartány. Ezek alrészei a következők: 1. bevezető tangenciális cső, 2. magasságilag állítható olajlefölöző tányér, 3. az előbbi tányér helyzetét vízzáró módon rögzítő szerkezet, 4. olajlefölöző csővezeték a gyűjtő- és tározó felé elzáró szeleppel, 5. az olajfogó nyugalmi vízszintjét szabályozó tartány, (5. a nyugalmi vízszintet szabályozó tartányba be-, illetve elvezetőcső, 7. nyugalmi vízszintet szabályozó tartánvból a megtiszított szennyvizet elvezető cső csapja, 8. ülepedett hordalékot védő kúp, 9. hordalék leeresztő cső elzáró szerkezetével. Működési leírás: a szivattyúval felemelt szennyvíz az érintő mentén történő bevezetése a belépési sebesség függvényében forgásban tartja a tangenciális olaj- és hordalékfogó egész víztartalmát. A centrifugális erő hatására az olajszemcsék gyorsan egymáshoz tapadnak és a medence felszínére igyekeznek. Itt a forgásban levő olajréteg elkezd vastagodni és amikor eléri a magasságilag állítható vízszintes olajlefölöző tányér szélét, akkor abba becsurog és azon keresztül elvezethető. A le8. ábra. Tangenciális olaj- és hordalékfogó Puc. 8. TaneeHifuaAbHbie Hecfime- u necKOAOenu Abb. 8. Tangentialer Öl- und Oeschiebefang fölözés, ha az olajréteg vastagsága meghaladja a 2 cm-t, teljesen folyamatossá tehető. A lefölözött olaj víztartalma valamivel magasabb, mint a hosszanti átfolyású medencéknél nyert olajé. A méretezést az alábbiak szerint hajtjuk végre: V=qxt, ahol V a tangenciális olajfogó egység hasznos kötartalma (m

3) q a betáplált szennyvíz (m

3/perc) t tartózkodási idő (perc) A durva-olajfogó medencék méretezését a Mérnöktovábbképző Intézet szerző által 1962-ben kiadott „Olajipari szennyvizek tisztítása" c. jegyzet 41. oldalán szereplő szovjet, illetve 42. oldalán szereplő amerikai képletek segítségével lehet megoldani [2]. Különös figyelemmel kell lenni a várható szemcsenagyságra, az olaj, illetve pakuraszemcsék térfogatsúlyára, valamint a szennyvíz hőfokával összefüggő viszkozitásra. Ha a szennyvíz hőfoka alacsony és a szennyezés megdermedhet, úgy fűtésről is gondoskodni kell. Az utó-olajfogót a 2—3 teljes napi szennyvízmennyiség befogadására kell méretezni. Lehet medence, vagy nyílt trapéz szelvényű csatorna alakú. Mindkettőnél az olaj lefölözést nagy gonddal kell megoldani. Előbbinél az olaj összeterelését, az uralkodó széljárásra, utóbbinál pedig a víz áramlására lehet bízni. A lefölözés lefelé bukó zsilippel, vagy hasított csövek segítségével történhet. A lefölözött olaj és pakura továbbítása ugyancsak fűtött vezetékkel kell, hogy megoldást nyerjen. 8. Tűzrendészeti szabályok Az 1/1963. sz. BM. rendeletben foglaltak figyelembevételével az ilyen tisztítóberendezési komplexumokat ,,!>", esetleg ,,C" tűzveszélyességi fokozatba szokás sorolni, amit a területileg illetékes tűzrendészeti szervek a környezet figyelembevételével határoznak meg. Az építmények, illetve műtárgyak tűzállósági fokozata II. esetleg III. fokozatú lehet. A csatornázásnál a robbanási veszély kiküszöbölésére — abban az esetben, ha az hordalékot nem szállít, — a telt szelvényű levegőmentes megoldást kell alkalmazni. Ha a es itornában hordalék szállítása is szükséges, akkor gondoskodni kell annak jó szellőzéséről, ezt „piskóta" rendszerű fedlapokkal lehet elérni. A szivattyúházaknál az elektromotorokat el kell választani a szivattyú-, illetve szívótérről. Célszerű itt MSZ 1033 típusú 2 kg-os adalékos fali tűzoltókészülékek elhelyezése. Az olajfogók egész területén „dohányzás" és „nyíltláng használata szigorúan tilos" táblákat a munkavédelmi előírásoknak megfelelő helyeken és mennyiségben kell elhelyezni. IRODALOM [1] Magó István: Az olajipari szennyvizek tisztításával kapcsolatos hazai tapasztalatok és újabb eljárások. Hidrológiai Közlöny. 1962. 1. 19—27 p. [2] Bartha István: Olajipari szennyvizek tisztítása. Mérnöki Továbbképző Intézet 1962. 4041. sz. előadás anyaga. 89 p.