Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

10. szám - Bartha István: Üzemi, ipari gép- és fűtőolaj-, valamint pakurafogó berendezések

Bartha I.: Üzemi olaj- és pakurafogó berendezések Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. 461 nyezett víz keletkezési helyek, illetve fajták az alábbiak lehetnek: 1.31 a motorok elő- és utómosásánál az előbbi műveletekből származó szennyvíz, valamint a motoralkatrész és blokkmosóból származó szennyvíz; 1.32 fékpadnál az onnan túlfolyó szennyvíz; 1.33 az alkatrészek előkezelésénél a megnevezett műveletből származó savas szennyvíz; 1.34 zsírtalanító üzemnél a zsírtalanítási műveletből származó szennyvíz. 1.4 ÁFOR elosztó telepekre, tartályokkal rendelkező járműveken, illetve hordókkal történik a különböző üzemanyagféleség be-, illetve elszállítása. A szállítás vasúton, illetve gépjárműveken történhet. Ennek megfelelően olajtermékkel szennyezett víz az alábbi helyeken keletkezhet: 1.41 csapadékvízzel történő lemosás miatt az olajlefejtőn, ill. a töltőhídnál és a hordótároló területén, 1.42 hordók mosásából keletkezik ipari szennyvíz. A kiürült hordókat a telepen lúgos forró vízzel tisztítják. A lúgos forró víz annál is inkább kellemetlen, mert a lúg hatására az olajszennyezés emulziós formákban jelentkezik a szennyvízben. 1.$ Nagy garázsoknál a bejövő járművek mosása során a jármű által igénybevett utak burkolatáról származó hordalékból, valamint a járműről lecsöpögő (motorból, hajtóműből és más alkatrészekből) benzin, olaj és zsír szennyezéssel kell számolni. A mosóvíz által szállított szennyvíz szenynyezésének mennyisége és minősége ennek megfelelően más lesz esős és más száraz időben. A bent és javítás alatt álló járművek után az 1.3 pontban felsorolt ipari szennyvizekhez hasonló minőségű ipari szennyvíz keletkezik. Meg kell jegyezni, hogy a felsorolt példák a legtipikusabbak ugyan, de feltétlenül kiegészítésre szorulnak. Mint minden tervezésnél szükséges, az adott esetben a szennyvíztisztítás tervezőjének a teljes üzemi technológiát meg kell ismernie, mivel adódhatnak az itt felsoroltaktól eltérő speciális változások is. 2. Támpontok az előbbi felsorolt ipartelepek olajos-pakurás ipari szennyvizek várható mennyiségére Tekintettel arra, hogy az egyes feladatok más és más nagyságrendekre vonatkoznak, így itt csak az eddigi MELYÉPTERV-i gyakorlatban előfordult példákat ismertetem annak érdekében, hogy a későbbiekben az adott feladat megoldásához képet kaphassunk arról, hogy azok a szennyvízmennyiségi nagyságrendek függvényében milyen tisztítóberendezés technológiákkal, ezen belül milyen műtárgyakkal, ill. gépi felszerelésekkel oldható meg. 2.1 Olaj és paknratüzelésű kazánok: Példának a Kelenföldi hőerőmű pakuratüzelésű berendezése szolgál. Az erőmű gőztermelési kapacitása a pakuratüzelésű kazánoknál 400 t/ó gőz. Az ipari szennyvíz a fűtésből származó kondenzvíz, melynek mennyisége 3 m

3/ó=0,833 l/s. A pakura természetes víztartalma a második ipari szennyvízféleség, ami 8 óra alatt 100 m

3 nagyságrendben jelentkezik, 3,48 l/s lefolyási értéket eredményez. A tartály parkra, illetve a lefejtő állomásra hulló csapadékvíz elvezetésénél 9,13 l/s vízhozamot kell elszállítani. Fentiekből látható, hogy a veszélyes terhelést a csapadékvíz adja, mivel az előbbieknek háromszorosa, illetve több mint tízszerese. Második példa az Újpesti erőmű, mely pakuratüzeléssel is fog működni. Az erőmű gőztermelési kapacitása a pakuratüzelésű kazánoknál 100 t/ó gőz. Az ipari szennyvíz a szivattyúháznál 1 m

3/ó terhelést mutat, ami 2,8 l/s lefolyást jelent. A tartályparkra, illetve a lefejtő állomásra lehullott csapadékvíz mennyisége az ún. racionális méretezési mód alapján 15+18=33 m

3/ó, ami 9,2 l/s lefolyást eredményez. A második példából is látható, hogy a veszélyes terhelés ugyancsak a csapadékkal szállított szennyezésből származik. A Altvlaban -Í3 1. ábra. Pakura tüzeléssel működő erőmű pakurás szennyvizeinek tisztítási sémája Puc. 1. CxeMa otucmKu cmowux eod a/ieicmpocmaHifuu, paöomawufeü na Ma3yme Abb. 1. Abivasserreinigungsschema eines mit Pakuraheizung arbeitenden Kraftwerks