Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
10. szám - Bartha István: Üzemi, ipari gép- és fűtőolaj-, valamint pakurafogó berendezések
<166 Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. Bartha I.: Üzemi olaj- és pakurafogó berendezések beépítési mód függvényében 100 t/ó gőz előállításához 2,28—9,2 l/s olajos csapadékvíz, 1,08— 2,8 l/s olajos ipari szennyvíz várható (1. ábra). 2.2 Erre a változatra kidolgozott példa jelenleg nem áll rendelkezésre. 2.3 Gépjavító üzemek: Példának a Szolnokmegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat adatait vesszük figyelembe. Az ipari szennyvizet a csapadékvíztől teljesen elválasztva célszerű kezelni. Természetesen a csapadékvíz azon részét, mely olajos szennyezést is kaphat, az ipari szennyvízzel közös tisztítóberendezésben kell kezelni. Az előbbi elvek szerint összegyűjtött ipari szennyvíz mennyisége 124—140 m 3/nap. Az óracsúcs 9,5—36,0 m 3/óra, a csúcs tehát 1/ 1 2— 11 4 értéke a teljes napi szennyvízmenvnyiségnek, ami ipari szennyvíznél igen magas. A példához hasonló nagyságú gépjavítók után tehát 2,63—10 l/s olajos ipari szennyvíz várható. 2.4 ÁFOR elosztótelepek: Példának a létesítendő Debreceni ÁFOR elosztótelep kerül bemutatására, ami éppen a jó telepítési és beépítési viszonyai miatt tekinthető kedvezőnek és tipikusnak. A csapadékkal szállított olajjal és más lepárlási termékből származó szennyezéssel terhelt szennyvíz hozama az egész telepről 200 l/s a rec. méretezés alapján. A hordó mosókban és töltőépületben 140 m 3/ nap magashőfokú olajos szennyvíz várható, amit 17,5 m 3/ó lefolyás mellett 4,85 l/s hozamot szolgáltat. 2.5 Nagy garázsok: Példának a Budapesten működő FAV négy legnagyobb garázsüzemét vehetjük, ahol esetenként naponta 300—380 autóbusz kerül tisztításra, előkészítésre és javításra. Mérések szerint az egy autóbusz utáni átlagos napi vízfogyasztás 1 m 3 körül mozog. A csapadékvíz mennyisége — mely szintén tartalmaz olaj, zsiradék és szilárd szennyezést, — a parkoló járművek számára biztosított terület nagyságától, illetve annak burkolatától, a burkolat vízáteresztőképességétől függ (beton, aszfalt vagy salakburkolat). Az egy autóbuszra előbbiekben megadott méréseken alapuló napi elhasznált vízmennyiség magasabb, mint a KPM Sz. Gk. 31—57 R ajánlott szakmai szabvány 2. táblázatban foglalt értéke. Helyesebb a mért nagyobb értékkel számolni. Az előbbi példák azt mutatják, hogy az ilyen feladatok 1—10 l/s ipari olajos szennyvízhozam értékek közötti megoldásokat eredményeznek. Ezenkívül még az ipartelep olajjal szennyezett csapadékvíz tiszításának kérdését kell vizsgálni kb. 200—300 l/s felső határig. 3. Támpontok az előbb leisorolt ipartelepek olajos-pakurás szennyvizeinél várható szennyezés jellemzőire 3.1 Az olajos és pakuratüzelésű kazánoknál a jelentősebb pakura szennyezés jellemzőivel kell előbb foglalkozni, az olajos szennyezés adatait a későbbiekben ismertetjük. Hazánkban ma szovjet eredetű, vagy hazai — nagylengveli — olajmezőről származó pakurát használnak. A szennyvíztisztítás tervezése szempontjából az alábbi adatok a legfontosabbak: térfogatsúly: szovjet (Romeskinoi) = 0,93—0,96 kg/dm 3 29°C-on magyar (Nagylengyel) = 0,97—0,99 kg/dm 3 20°C-on jellemző hőmérsékleti értékek: dermedési pont 37—50°C között szállítási hőfok MÁV szabvány . . 50°C csővezetékben történő szállításhoz 60°C viszkozitás 100°C-on 47,4 Engler 0 Ha a viszkozitást vizsgáljuk a pakuránál, illetve az azt szállító víznél, úgy az tapasztalható, hogy a víz 20° és 80°C között kb. fele olyan nagyságrendű viszkozitás változást mutat, mint a pakura ugyanezen határok között. A pakura kiválását a vízből tehát ez a viszkozitásbeli különbség is elősegíti. A tüzelésre használt olaj a NIM SZ18—M—61 szerint vehető figyelembe: térfogatsúly 0,82—0,90 kg/dm 3 20°C-on jellemző hőmérsékleti értékek: dermedési pont —5 ~ 10°C szállítási hőfok (MÁV szabványban nincs megkötés) —°C (nincs adat) csővezetékben történő szállításhoz 50—70°C viszkozitás 50°C-on 4,0 Engler 0 I <S JELMAGYARA2AT• Pakurás viz Pakura Lefölözött viz WAWAmmw 8,3 L/s 2. ábra. 60 m 3-es durva pakurafogó (közepes vízhozamra) Puc. 2. PpyöbM Ma3ymojio6umeAb HÜ 60 M 3 (na cpednuü pacxod) Abb. 2. 60 m 3 fassender grober Pakurafang (für eine mittlere Abflussmenge)
