Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

10. szám - Bartha István: Üzemi, ipari gép- és fűtőolaj-, valamint pakurafogó berendezések

Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. 460 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Üzemi, ipari gép- és fűtőolaj-, valamint pakarafogó berendezések BARTHA ISTVÁN' A nagy kőolajipari vállalatok ipari szennyvizeinek kezelése, tisztítása és elhelyezése ma már hazánkban isismertnek, megoldottnak nevezhető. Új problémaként merül fel a gép- és fűtőolaj, valamint a pakura tüzelésű kazánok működéséhez szükséges lefejtő és töltőállomások, az ahhoz tartozó tároló tartályparkok iparivíz, illetve csapadék által szállított szennyezésekkel terhelt vizek kezelése, tisztítása és elhelyezése. Ezek megoldásával nagyságrendben közel azonos, újszerű feladat a gépjavító üzemek, ÁFOR elosztótelepek, valamint a nagyüzemi, javítórészleggel is rendelkező garázsok ipari, illetve csapadékos szennyvizeinek kezelése is. Az ilyen típusú szennyvizek kezelésének megoldásánál a megkövetelt tisztítás mértékéből kell kiindulni. Általában két esettel állunk szemben: 1. a tisztított ipari szennyvizeket folyóba, vízfolyásba, tóba, víztárolóba, belvízelvezető- vagy öntözőcsatornába, vagy 2. városi közcsatornába kell bevezetni. Az 1. pont alatt felsorolt esetben a megkövetelt tisztítási mértéket az 5/1966. sz. Korm. rendelet szabályozza. A rendelet végrehajtási értékeit tartalmazó melléklet szerint a káros szennyezések határértékeit — amikor még bírság fizetésére a szennyvizet előállító létesítmény nem kötelezhető, tehát aminél jobb tisztítási eredményt kell napi átlagban elérni — az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat Befogadó- Elfolyó ban szennyvízben Magas kéntartalmú nyersolaj ós terméke 0,1 mg/l Egyéb nyersolaj és terméke 0,3 mg 1 Ásványi anyagokkal való szennyezés szűréssel megállapítható lebegőanyag tartalom 30 mg/l — Kátrány — 2,5 ing/1 Uetergens 3,0 mg/l Befogadó max. hőmérséklete a bevezetés alatt . + 30°C — A 2. pont alatt ismertetett esetekben a Fővárosi Tanács 8/1961. sz. rendeletében foglalt előírásokat kell mértékadónak tekinteni. A Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatok is ezt veszik figyelembe. A rendelet 5. §. (2) pontja az alábbiakat követeli meg: „A közcsatornába sem közvetlenül, sem a házi csatorna útján nem szabad bebocsátani olyan anyagokat, amelyek a csatornában dolgozók testi épségét, a lakosság egészségét, a csatornaépítmény állagát és a csatorna üzemeltetését veszélyeztetné." * ÉVM MÉLYÉPTERV, Budapest, Ugyanezen rendelet 881/1962. sz. végrehajtási utasítása előbbiek magyarázatára nem ad számszerű értéket. A gyakorlat szerint azokat minden esetben a csatornázást üzemeltető vállalattól kell előre írásban kikérni, akik a területükön illetékes Vízügyi Igazgatósággal és KÖJÁL-okkal egyetértésben, valamint a csatornázások végpontján levő befogadók terhelhetőségi viszonyaira is tekintettel, esetenkénti határértékeket állapítanak meg. Általában a csatornázást üzemeltető vállalatok által meghatározott határértékek sokkal kedvezőbbek, mint az 5/1966. sz. Korm. rendeletben pl. az olajszennyezésre meghatározott 0,1—-0,3 mg/l terhelhetőség. 1. Ipari szenny vízkeletkezési helyek 1.1 Olaj és pakuratüzelésű kazánok üzemanyagát vagontételben szállítják a helyszínre és az iparvasúti vágányhálózat megfelelő helyén beépített lefejtő állomásoknál elhelyezett szivattyúk segítségével juttatják a tároló tartályokba. A tároló tartályokból ugyancsak szivattyú segítségével nyomják a kazánokba az üzemanyagot. Ezen technológiai folyamat során az alábbi helyeken keletkezik ipari szennyvíz: 1.11 lefejtő állomáson: elcsepegésből (folyamatos), amit a csapadék, ill. lemosóvíz szállít a fűtővezetékek kondenzvizeivel magával ragadt szennyezéssel együtt (szakaszos); 1.12 tartály udvarparkon: a tüzelőanyag természetes víztartalmának leválása és időszakos leeresztése során, a tartályudvartéren a tartályok tűzvédelmi szempontból létesített földgátjai közé lehulló csapadékvíz által magával ragadt szennyezés esetenkénti lebocsátása során (szakaszos), a tartályban levő üzemanyag szivattyúzhatóságának biztosítása céljából alkalmazott fűtés kondenzvízzel magával ragadt szennyezéssel (folyamatos). 1.2 Hasonló terhelés adódik olyan ipartelepeken is, ahol nemcsak a kazánhoz használt folyékony tüzelőt kell a lefejtő állomáson kezelni, hanem az ipartelep különböző gyártmányainak előállításához alkalmazott technológia betartása során válik szükségessé a különböző folyékony nyersanyag lefejtése, illetve esetlegesen ugyanott folyékony készterméknek a helyszínen átmosott és kitisztított tartályvagonokba való visszatöltése. Ebben az esetben a vágányhálózati lefejtőt töltőállomásnak is képezik ki. A szennyezett víz kezelési, valamint a tisztításra szoruló iparivizek keletkezési pontjai azonosak az előző 1.1 pontban felsorolt 1.11,1.12 és 1.13 pontokban felsorolt helyekkel. 1.3 Gépjavító üzemek területén a motorok és szerkezeti elemek javítása, bemérése, szerelése, festése folyik. Ennek megfelelően iparilag szeny-