Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

10. szám - Bartha István: Üzemi, ipari gép- és fűtőolaj-, valamint pakurafogó berendezések

Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. 460 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Üzemi, ipari gép- és fűtőolaj-, valamint pakarafogó berendezések BARTHA ISTVÁN' A nagy kőolajipari vállalatok ipari szennyvizei­nek kezelése, tisztítása és elhelyezése ma már ha­zánkban isismertnek, megoldottnak nevezhető. Új problémaként merül fel a gép- és fűtőolaj, valamint a pakura tüzelésű kazánok működéséhez szükséges lefejtő és töltőállomások, az ahhoz tartozó tároló tartályparkok iparivíz, illetve csapadék által szál­lított szennyezésekkel terhelt vizek kezelése, tisz­títása és elhelyezése. Ezek megoldásával nagyság­rendben közel azonos, újszerű feladat a gépjavító üzemek, ÁFOR elosztótelepek, valamint a nagy­üzemi, javítórészleggel is rendelkező garázsok ipari, illetve csapadékos szennyvizeinek kezelése is. Az ilyen típusú szennyvizek kezelésének meg­oldásánál a megkövetelt tisztítás mértékéből kell kiindulni. Általában két esettel állunk szemben: 1. a tisztított ipari szennyvizeket folyóba, vízfolyásba, tóba, víztárolóba, belvízelvezető- vagy öntözőcsatornába, vagy 2. városi közcsatornába kell bevezetni. Az 1. pont alatt felsorolt esetben a megköve­telt tisztítási mértéket az 5/1966. sz. Korm. ren­delet szabályozza. A rendelet végrehajtási értékeit tartalmazó melléklet szerint a káros szennyezések határértékeit — amikor még bírság fizetésére a szennyvizet előállító létesítmény nem kötelezhető, tehát aminél jobb tisztítási eredményt kell napi átlagban elérni — az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat Befogadó- Elfolyó ban szennyvíz­ben Magas kéntartalmú nyers­olaj ós terméke 0,1 mg/l Egyéb nyersolaj és terméke 0,3 mg 1 Ásványi anyagokkal való szennyezés szűréssel meg­állapítható lebegőanyag tartalom 30 mg/l — Kátrány — 2,5 ing/1 Uetergens 3,0 mg/l Befogadó max. hőmérséklete a bevezetés alatt . + 30°C — A 2. pont alatt ismertetett esetekben a Fővá­rosi Tanács 8/1961. sz. rendeletében foglalt elő­írásokat kell mértékadónak tekinteni. A Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatok is ezt veszik figye­lembe. A rendelet 5. §. (2) pontja az alábbiakat köve­teli meg: „A közcsatornába sem közvetlenül, sem a házi csatorna útján nem szabad bebocsátani olyan anya­gokat, amelyek a csatornában dolgozók testi ép­ségét, a lakosság egészségét, a csatornaépítmény állagát és a csatorna üzemeltetését veszélyeztetné." * ÉVM MÉLYÉPTERV, Budapest, Ugyanezen rendelet 881/1962. sz. végrehajtási utasítása előbbiek magyarázatára nem ad szám­szerű értéket. A gyakorlat szerint azokat minden esetben a csatornázást üzemeltető vállalattól kell előre írásban kikérni, akik a területükön illetékes Vízügyi Igazgatósággal és KÖJÁL-okkal egyet­értésben, valamint a csatornázások végpontján levő befogadók terhelhetőségi viszonyaira is tekin­tettel, esetenkénti határértékeket állapítanak meg. Általában a csatornázást üzemeltető vállalatok által meghatározott határértékek sokkal kedve­zőbbek, mint az 5/1966. sz. Korm. rendeletben pl. az olajszennyezésre meghatározott 0,1—-0,3 mg/l terhelhetőség. 1. Ipari szenny vízkeletkezési helyek 1.1 Olaj és pakuratüzelésű kazánok üzem­anyagát vagontételben szállítják a helyszínre és az iparvasúti vágányhálózat megfelelő helyén be­épített lefejtő állomásoknál elhelyezett szivattyúk segítségével juttatják a tároló tartályokba. A tá­roló tartályokból ugyancsak szivattyú segítségével nyomják a kazánokba az üzemanyagot. Ezen tech­nológiai folyamat során az alábbi helyeken kelet­kezik ipari szennyvíz: 1.11 lefejtő állomáson: elcsepegésből (folya­matos), amit a csapadék, ill. lemosóvíz szállít a fűtővezetékek kondenzvizeivel magával ragadt szennyezéssel együtt (szakaszos); 1.12 tartály udvarparkon: a tüzelőanyag ter­mészetes víztartalmának leválása és időszakos le­eresztése során, a tartályudvartéren a tartályok tűzvédelmi szempontból létesített földgátjai közé lehulló csapadékvíz által magával ragadt szennye­zés esetenkénti lebocsátása során (szakaszos), a tartályban levő üzemanyag szivattyúzhatóságának biztosítása céljából alkalmazott fűtés kondenzvíz­zel magával ragadt szennyezéssel (folyamatos). 1.2 Hasonló terhelés adódik olyan ipartele­peken is, ahol nemcsak a kazánhoz használt folyé­kony tüzelőt kell a lefejtő állomáson kezelni, ha­nem az ipartelep különböző gyártmányainak elő­állításához alkalmazott technológia betartása so­rán válik szükségessé a különböző folyékony nyers­anyag lefejtése, illetve esetlegesen ugyanott folyé­kony készterméknek a helyszínen átmosott és ki­tisztított tartályvagonokba való visszatöltése. Eb­ben az esetben a vágányhálózati lefejtőt töltőállo­másnak is képezik ki. A szennyezett víz kezelési, valamint a tisztításra szoruló iparivizek keletke­zési pontjai azonosak az előző 1.1 pontban felso­rolt 1.11,1.12 és 1.13 pontokban felsorolt helyekkel. 1.3 Gépjavító üzemek területén a motorok és szerkezeti elemek javítása, bemérése, szerelése, festése folyik. Ennek megfelelően iparilag szeny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom