Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
10. szám - Dr. Illés István: A Ruhr-vidék regionális vízgazdálkodása
454 Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. Illés I.: A Ruhr-vidék keresztmetszete [2] mazó ipari szennyvizeket a termelő üzemek tisztítják és tisztítás után engedik a befogadó csatornákba. A legnagyobb ipari szennyeződést a szénfeldolgozás után keletkező fenolos vizek adják, tisztításuk jelentősége megítélhető az évente viszszanyert fenol mennyiségéből. így 1965-ben a völgyben levő 19 fenoltalanító berendezés 6155 tonna fenolt nyert ki a szennyvízből. Ugyanebben az évben a Lippe völgye 7 fenoltalanítója 1915 tonna fenolt nyert vissza. A házi szennyvizek tisztítását az Emscher völgyében 22, a Lippe völgyében 26 szennyvíztisztító telep végzi. Az ipar vándorlásának idejét jelzik a telepek alapítási évszámai. Az Emscher völgy legrégebbi telepét 1907-ben, legújabb telepét pedig 1965-ben helyezték üzembe. A Lippe-völgy legrégebbi telepe 1931-ben, legújabb telepe 1964ben lépett működésbe, de a második világháború után jelenleg meglevő 26 telepe közül 16-ot építettek. A szennyvíztisztító telepek elhelyezését olyan meggondolások alapján végezték, amely megfelelt az Emscher folyó terhelhetőségének. A terhelhetőség mértékét, valamint a szennyvízlefolyás ingadozását a folyó mellé telepített automatikus vízminőség ellenőrző állomások segítségével ellenőrzik. Ezekben automatikus vízmintavevő berendezéseket szereltek fel, amelyek folyamatosan vesznek a folyó vizéből mintákat és bizonyos szenynyeződések mértékét időrendben rögzítik. A szennyvíz toxicitását ugyanakkor hal aquariumokon való átvezetéssel ellenőrzik. Az ellenőrző állomásokat meghatározott időközönként emberi ellenőrzésnek vetik alá. Az ipari és házi szennyvizek tisztítása terén az Emscher völgyében három időszak volt megkülönböztethető. 1. A századforduló táján, egészen az első világháborúig a keletkezett szennyvíz zömmel a szén- és vasiparból származott, szennyeződése nagyrészt még ülepíthető sár és széniszap volt. A tisztítás ekkor mechanikai ülepítőberendezésekkel történt és ez elégségesnek is bizonyult. Ebből az időből maradt fent a hazánkban is jólismert kétszintes, ún. Emscher-kút és az egyszintes dortmundi medence. 2. Az első világháború után a Rajna szennyezettsége nagymértékben megnőtt, különösen a kokszoló művek üzembehelyezése miatt. Az innen elfolyó szennyvizek nagy mennyiségű fenolszármazókokat tartalmaztak. Ezzel a szennyvíztisztítás másik változata, a kémiai tisztítás is megjelent az Emscher völgyében a fenoltalanító berendezések formájában. A fenoltalanító telepek építésével el akarták érni, hogy a Rajna szerves anyagterhelését az első világháború előtti szintre csökkentsék. 3. A fenoltalanító berendezések üzembehelyezése ellenére a Rajna szennyvízterhelése olyannyira megnőtt , hogy már-már veszélyeztette a folyó élőlény állományát. Ugyanakkor azonban az Emscher oldott és kolloidális lebegő szervesanyagtartalma is ugrásszerűen emelkedett az ipartelepek és a lakosság nagy mértékű növekedésével. Ezek a tényezők okozták, hogy a harmadik időszakban felmerült a szennyvizek biológiai tisztításának szükségessége is. A régi, mechanikai tisztító telepeket kiegészítették biológiai tisztító egységekkel, az újakat pedig már eleve ilyeneknek tervezik. Ezek után nézzünk meg két szennyvíztisztító telepet. Az első az Emscher középső szakaszán épült 1928-ban és 1953-ban korszerűsítették. A 22. ábrán már a korszerűsített változatot látjuk. Ez a telep ESSEN-KARNAP-ban létesült az Emscher folyó vizének mechanikai tisztítását végzi. Ide jut a folyó közvetítésével az Emscher vízgyűjtő területén keletkező házi és ipari szennyvizek 7 3%-a. Az Emscher völgyében évente kifogott iszap menynyisége kiszárított állapotban mintegy 430 000 tonna. Ennek 90%-át ez a telep adja. A közeljövőben az Emscher folyó torkolatánál új nagy méretű biológiai tisztítóberendezést építenek, amelynek évi 130 000 tonna iszapját szintén az ESSENKARNAP-i telepen fogják kezelni. Az iszap szárítását eddig nagy méretű iszapszikkasztó ágyakon végezték, majd nagy széntartalma miatt a RajnaWesztfáliai Elektromos Művek szomszédos erőművében elégették. A természetes iszap okozta szagártalmakat, amely különösen meleg időben éreztette kellemetlen hatását, új korszerű iszapszárító berendezés építésével igyekeznek kiküszöbölni. Az új berendezésben az iszapkezelés első fázisa a mechanikai sűrítő lesz, ahonnan a sűrített 22. ábra. Az Emscher folyó vizének tisztítására létesült berendezés [2]
