Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

10. szám - Dr. Illés István: A Ruhr-vidék regionális vízgazdálkodása

Illés I.: A Ruhr-vidék Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. 451 llmetts a Ruhrba 11. ábra. Az Essen—Werdenben épült szennyvíztisztító berendezés helyszínrajza [19] 12. ábra. Az essen—werdeni szennyvíztisztító telep madártávlatból [19] Jelenleg 27 000 lakosegyenértéknek megfelelő szennyvíz biológiai tisztítását végzi. Érdekes megfigyelni, hogy az előülepítés előtt itt is előlevegőztetést alkalmaztak magát a biológiai lebontást azonban nagy terhelésű biológiai csepegtetőtestek végzik. A 12. ábrán a telep légifelvételét látjuk. A Duisburg—Kesslerfeld szennyvíztisztító telep három város szennyvizeinek mechanikai tisztítását végzi, összesen 300 000 lakosegyenérték terheléssel. A három város (Mülheim, Oberhausen, Duisburg) csatornáinak építését már 1922—1929 között elvégezték, a szennyvíztisztító telep azonban csak 1956-ban lett kész. A 13. ábra a telep helyszínrajzát mutatja, a tervezett bővítéssel együtt. Eszerint a jelenlegi telepet, amely ma még csak* átemelőből, két előülepítőből és egy rothasztó medencéből áll, biológiai tisztító teleppé fogják fejleszteni. A 14. ábra a telep légifelvételét mutatja. Az utolsó telep, amelyet a Ruhr völgyéből bemutatunk, a hageni szennyvíztisztító telep. Helyszínrajzát a 15. ábra mutatja. Mint a helyszínrajzról is látható, a telep nagy terhelésű biológiai csepegtetőtestes tisztítással működik. Eredetileg ez is mechanikai tisztító telep volt, mint ahogyan ez a telep közepe táján levő Emscher-kutakból is látható. Ezek szemmel láthatólag nem illenek bele a korszerű telep alaprajzába. A tisztítótelep 230 000 lakosegyenértéknek megfelelő szennyvíz tisztítását végzi. Ebből mintegy 100 000 lakosegyenértéknyi terhelést különböző ipari üzemek (textil, vasgyártás, papírgyár, sörgyár, tápszergyár) adnak. A berendezés felülnézetét légifelvételről a 16. ábrán láthatjuk. Ezek után térjünk át az Emscher és a Lippe vízgyűjtő területére. A két terület nemcsak azért tárgyalható együtt, mivel azonos elvek szerint végzik a vízgazdálkodást mindkettőn, de azért is, mivel problémáik hasonlóak. Már a rajna-wesztfáliai iparvidék fejlődésének ismertetésénél rámutattunk arra, hogy az ipar-