Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
1. szám - Egyesületi és műszaki hírek
Molnár M.: A műtrágyázás néhány vonatkozása Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. 41 HeKOTOpbie rm-HemmecKHe acneKTbi npttMeHeHun MCCKyCTBeHHblX yao6peHMH ff-p Mo/inap, M. H3-3a HenpamiJibHoro xpaHemiíi a30THoro HCKyCTBeHHoro yaoöpeHiiM Bója o.THoro npoőypeHHOro Kojioana 3arpH3Hajiocb nepe3 noHBy. HccjieaoBanníi boám iiOKa3aJ1II, MTO 3arp$I3HeHH0CTb HaXOflHTCH Ha raKOH BbICOKOft CTeneHH, MTO He npnro'iHafl AJIH nHTbfl. B CBÍI3H c 3THM cjiywae.M aBTop H3JiaraeT TaK na3uBaeMbifi a30THbitt ispea, KOTopbiií CO3AAETOI B OCHOBHOM y MJiaaeHiieB, ecjin OHH NBIOT Boay c BWCOKHM coAepwcaHneM a30Ta. ^ByxBajieHTHoe >Kejie30 reMorjtoőiiHa, TpaHcrioprapyioHiero KHCJiopoj OKITCJIÍIETCH B TpexBajiemHyK) H nepeoőpa3yeTCH B MeTae.MorjioöiiH, MTO C TOHKH 3peHii« flbixaHHM HBJifleTCH HeaKTHBHbiM coejuiHeHiieM. ynorpeÖJieHHe BOAW C BWCOKHM coaep>KaHHe.M a3ora B TEWEHHE PNAA iieT, no MHCHIIIO HEKOTOPBIX ABTOPOB, BJIHaeT h na oőmee pa3BiiTiie opraHH3Ma. ABTOP oöpamaeT BHHMaHne Ha TO, MTO iicKyccrBeHHoe y«o6peHHe n spyrne xHMHKaTbi, ynoTpeojiaevibie b eejibCKOM XOSHIÍCTBE AOJI>KHH öhiTb xpaHeHw B COOTBeTCTByioinen Mepe. Einige wasserhygienische Beziehungen der Kuiisfdiinirumr Dr. Molnár, M. Infolge unrichtiger Lugerung des Stickstoffdüngers wurde das Wasser eines Rohrbrunnens durch den Boden hinduroh verunreinigt. Die Prüfung dieses Brunnenwassers hat bestatigt, dass durch die, Verunreinigung das Wasser zum Trinken ungeeignet geworden ist. Auf grund dieses Falles bespricht Verfasser die Nitratschadigung, die im Falle der Verwendung von Wasser mit hohem Nitratgehalt bei Sáuglingen auftritt. Das /.weiwertige Eisen des den Sauerstofftransport. durehführenden Hámoglobins oxydiert sich náhmlich zu dreiwertig und wird zu Metahámoglobin, dass aus (lem Gesichtspunkt des Atmens eine inaktive chemische Verbindung ist. Der Genuss von Wasser hohen Nitratgehalts lange Jahre hindurch, wirkt laut einigen \'erfassern auch auf die allgemeine körperliche Entwieklung aus. Der Verfasser lenkt die Aufmerksamkeit auf die entspreehende Speicherung des Kunstdüngers und der sonstigen, in der Landwirtschaft zur Anwendung gelangenden, als Schüttgut gelieferten Chemikalien. Vízminőségvédelmi rendezvénysorozat Szegeden Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, és a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja 1967. augusztus 9 és 13 között tudományos előadásokból, szakmai filmvetítésből, szendéitető kiállításból és tanulmányi kirándulásból álló vízminőségvédelmi napokat rendezett Szegeden. A rendezvénysorozattal párhuzamosan tartott kibővített ülést az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Felügyelete mellett működő társadalmi Vízvédelmi Bizottság is. A rendezvények sorát augusztus 9-én a Vízügyi Igazgatóságon megrendezett tudományos iilés nyitotta meg. Az elnöki tisztet Dévény István, a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportjának elnöke látta el. Az iilés megnyitó előadását Forgó László vízügyi igazgató tartotta. Előadásában rámutatott a víz mezőgazdasági és ipari jelentőségére, szocialista gazdálkodásunkban betöltött szerepére. Megállapította, hogy nemcsak a mennyiségi igények kielégítése a lényeges, hanem ezeket a mennyiségi igényeket jó minőségű vízzel kell kielégíteni. így a mennyiség és minőség szempontja szorosan összefügg. A kiállításról szólva megemlítette, hogy az ATIVIZIG ezúton is fel kívánja hívni a figyelmet a vízminőségvédelem egyre növekvő fontosságára, ós azokra a feladatokra, amelyek az ATIVIZIG-re a szegedi kőolajmező fejlődésével és ipari létesítményeinek növekedésével várnak. Megállapította, hogy az Igazgatóság 10 évvel ezelőtt csupán öntözővíz vizsgálati feladatok ellátásával még csak 31 vízkémiai elemzést végzett 1 óv alatt, ma viszont közel 1400 vízvizsgálatot végez évenként, amelynek egynegyede szenny vízvizsgálat. Befejezésként rámutatott, hogy a vízminőség védelme a megelőzés állapotában a legcélravezetőbb ós a legeredményesebb. Az ülés következő előadását Holló István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Központi Vízminőségi Felügyéletének ny. vezetője állította össze, és távollétében Bartha Tibor, a Felügyelet vezetőjének helyettese olvasta fel ,, A vízvédelem időszerű kérdései" •címmel. Az előadás rámutatott, hogy földünk összes fejlett országa komoly műszaki és pénzügyi erőfeszítéseket tesz az élővizek tisztántartására, vagy a már bekövetkezett szennyezések megszüntetésére. Hazánkban is már eddig milliárdos nagyságrendű beruházás történt, ós még nagyobb beruházások várhatók a következő ötéves tervidőszakokban. Hazánkban a külföldről ide folyó élővizek szennyezettsége is különleges kérdéseket vet fel. Szegeden, a magyar kőolajtermelés most kialakuló új bázisán a vízvédelem szempontjából az egyik legégetőbb kérdés a/, élővizek olajos szennyezéstől való megóvása. Ha az ivóvízhez csak egy milliomod résznyi kőola jszármazék kerül, ihatatlanná válik. Országszerte épülnek olajkutak, olajtávvezetékek, amelyeket úgy kell megépíteni és üzemeltetni, hogy a talaj- és felszíni vizek a kőolaj behatásától meg'legyenek óvva. Ugyancsak különleges gondot igényel az olaj hajón való szállítása. A hévízkutak és hévforrások vize káros sókat is tartalmazhat. A háztartási szennyvizek, a vegyipari szennyvizek súlyosan károsíthatják élő vizeinket.A vegyiparon kívül a könnyűipar, textilipar. bőripar, élelmiszeripar, kohó- és gépipar, s részben a villamosipar is hozhat létre szennyvizeket. .1 Vízgazdálkodási Keretterv távlati elgondolásai szerint a regionális csatornázási ós szennyvíztisztítási tervek a következő ötéves népgazdasági tervek során megvalósításra kerülnek. Mindehhez azonban szakemberképzésre és a vízvédelem szervezetének megerősítésére van szükség, ós olyan jellegű beavatkozásokra is, amelyekkel a káros vízszennyezők tevékenysége korlátozható és megszüntethető. Nem vitatható, hogy sokoldalú és költséges munka szükséges ahhoz, hogy a magunk ós utódaink számára megóvható legyen vízkincsünk, ós mindenkor „tiszta vizet önthessiink a pohárba". Az elhangzott előadáshoz dr. Szebellédy Lászlóné, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet osztályvezetője, ós dr. Vetró János főorvos, a Szegedi KÖJÁL igazgatója, a Vízvédelmi Bizottság elnöke szólott hozzá. A hozzászólásokat követően négy szakfiha levetítésére került sor a víz életéről, a mesterséges mosószerek (detergensek) hatásáról, a Duna vízvédelméről, ós az egészséges ivóvízről. A í udományos előadások, a hozzászólások, továbbá a filmvetítés után tekintették meg a résztvevők az ATIVIZIG vízvédelmi kiállítását a szegedi MTESZ helyiségeiben. A kiállítás 5 napon át volt- nyitva. A kiállítás gazdag fénykép, plakát, és makett anyaggal illusztrálta a vízvédelem helyzetét hazánkban ós a külföldi államokban, valamint a vízvédelem soron következő helyi ós országos feladatait. A vízvédelmi kiállítás a vízminőségvédelmet a vízgazdálkodás szempontjaival összehangoltan mutatta be és tárgyalta. A kiállításnak ez az alapgondolata újszerű és igen értékes volt. Bemutatta természetesen a kiállítás azokat a műszereket is, amelyekkel a Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Felügyeletének laboratóriuma a vízvizsgálatokat és a vízszennyeződések ellenőrzését végzi. Augusztus 'hó 10-én a rendezvénysorozat résztvevői tanulmáliyi kiránduláson vettek részt, és megtekintették a hódmezővásárhelyi, valamint a szentesi szenny víztisztító telepet, továbbá a mártélyi Holt-Tisza ágban létesít et t üdülőtelepet. (Folytatás a 44. oldalon)
