Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

8. szám - Dr. Bogárdi István: A szigetelőszőnyeg gazdaságos szélessége

374 Hidrológiai Közlöny 1968. 8. sz. Bogárdi I.: A szigetelőszőnyeg szélessége Pontosabb számítási módszert nem javaslunk, mert a további matematikai műveletek során nagyon nehezen kezelhető végeredményekre jutnánk. 6. A duzzasztott szakasz mentén átszivárgó összes vizet szivattyúkkal juttatják vissza a felvízbe, vagy alvízbe. Figyelembevehető az is, ha az átszivárgott vízmennyiség egy részét öntözésre használják, vagy gravitációsan vezetik tovább (pl.: a Mosoni Dunaág szerepe a Dunai Vízerőhasznosításban.) 7. Az átszivárgó teljes vízhozamot a szivárgócsatorna összegyűjti. Ennek költségeit a számításból kihagytuk, mert feltételezzük, hogy a szivárgócsatornából kiemelt talajt építik be a töltésbe és így az átszivárgó vízhozam változásából adódó szivárgó csatorna méretváltozásának jelentősége, költségek szempontjából elhanyagolható. A szivárgócsatorna szükséges méreteit tehát a legkedvezőbb szigetelőszőnyeg szélesség felvétele után célszerű meghatározni. 8. A költségszámítás során egy átlagos év költségeit vesszük figyelembe. Évi átlagos költségek 1. A szigetelőszőnyeg évi átlagos költsége a következő képlettel fejezhető ki: K

l=aF-A + a.F-—=[A+—aF\ (3) t\ l t

1 ) ahol a —a, szigetelőszőnyeg építési költsége [Ft/m

2], amely a vizsgálatok szerint [3], a szőnyeg anyagától függően, talajstabilizálás esetén 30—50Ft/m

2, F = a szigetelőszőnyeg teljes felülete [m

2], A = eszközlekötési tényező, általában 0,2, í

x = a szigetelőszőnyeg amortizációs ideje. 2. A lecsapoló rendszer szivattyútelepének évi átlagos költsége: K

2 = K'iberuh A + Kiberuh — + Kzuzemi (4) A továbbiakban szükséges a szivattyútelep beruházási és üzemi költségét az átemelendő vízhozam függvényében kifejezni. A Vízügyi Tervező Vállalat feldolgozása alapján megállapítottuk, hogy hazai szivattyútelepek beruházási költségei költségbecslési szinten a következőképpen számíthatók: Kibervh = C

Í-Q ahol c

1

=2 -10

6 Ft/m

3/s ra = 2/3, vagy két egyenes szakaszból összerakva: l<£<4m

3/s; K^beruh = 1,25 • 10® • Q 4<Q<12 m

3/s; Ku,emh = 2,5 • 10« + -| 10«Q ó A szivattyútelep üzemi költségeit is kifejezhetjük a vízhozam függvényében: Kzüzemi — C

2'Q A vízügyi igazgatóságok rendszeres adatszolgáltatásaiból és az OVF összefoglaló beszámolóiból kiderül, hogy 1 m

3 víz 1 m-re történő emelési költsége (fillérben) átlagosan: 11 = 3—5 m #=5—10 m esetén esetén <2 = 1— 4 m

3/s 0,7—0,5 0,5—0,4 <2 = 4—10 m

3/s 0,5—0,3 0,3—0,2 Ebből a c

2 tényező esetenként egyszerűen számítható : c

2=T II -fajlagos költség ahol T az évi üzemidő. Az előbbi értékeket a (4) egyenletbe visszahelyettesítve : Kz = c\

A + T}Q

m + r& (6) azaz lineáris költséggörbe esetén, midőn K^iemh = =

C

lQ K

2=

C

i\A + ^Q + c

2Q vagy midőn: Kiberuh = C

n + C

1

2Q K

2 = c

u \a + i-j + c

1

2 J/f + i-j Q+ C.,Q 3. Az átszivárgó vízhozam által termelhető átlagos évi energia értéke Ha a lecsapoló rendszer szivattyútelepe a felvízbe emel vissza, az elszivárgóit vízmennyiség — energiatermelés szempontjából — nem veszteség, tehát értéke a költségszámításból kiesik. K

3 = C

3Q (6) ahol c

3 = 0,5 • 8760 • 8 • H = 3,5 • 10

4 • H, ha közelítően feltételezzük, hogy 1 kWóra értéke 0,5 Ft, a hatásfok 0,8 és az erőmű egész évben működik. Természetesen a képlet c

3 állandóját pontosabban is meg lehet határozni, ha az erőmű alapadatait ismerjük. A c

v c

2 és c

3 tényezőkkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a közölt értékek tájékoztató jellegűek és különösen c

2, fajlagos évi üzemköltségre vonatkozóan további vizsgálatok szükségesek. Mivel a további levezetés során a költségtényezőket betűkkel jelöljük, a végeredmény alkalmazása esetén a megadottaktól eltérő és a tervezési esetre érvényes c tényezőket is figyelembe vehetünk. Az évi átlagos összköltség tehát felírható K = K y -f- K 2 -f- K3 K^A + ^aF + c, Jzl + -I]ö».

+ (

C2 + C3)Q (7) vagy lineáris költséggörbe esetén: K =[A[C[ [A + + c

2 + c

3] • Q (8) Feladatunk a K függvény minimumának meghatározása.