Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Csanády Mihály: Nehézfém és cián szennyezés terjedése talajvízben

Csanády M.: Nehézfém és cián szennyezés Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. 35 mintegy kiszorítva a vegyileg szennyezet talajvizet, elősegíti annak továbbterjedését. Ezzel magyarázható a VIIT. sz. kút szennyeződésének erős megnövekedése. A IX. sz. kútban egy ízben észleltünk kromát szennyezést, később nem. Itt — bizonyos helyszíni értesülések alapján is — kétségbe vonható, hogy ez egyáltalán a talajon keresztül jutott ide. (A károsítottnak bizonyuló lakosok díjmentesen kaptak kifogástalan minőségű vezetéki vizet!) Gválon tehát a szennyezés lassan terjed nyugati-délnyugati irányban. A szikkasztás teljes megszüntetése után is valószínűleg több évig nyomonkövethető lesz a szennyezés. Maglód Vas- és Fémipari KTSz-ben működik galvanizáló részleg, 6 éve a jelenlegi telephelyen. A létszám — a csiszoló munkásokkal együtt — 30 fő. A gyártási technológia, főleg a gyártás volumene több ízben változott. A vizsgálatok idején a telepen — kis mennyiségben és szakaszos jelleggel - a galvanizáló üzemekben szokásos műveletek nagyrésze folyt: ciános zsírtalanítás, rezezés, kadmiumozás (ciános fürdőből), nikkelezés, krómozás (savas fürdőből). A keletkező ipari szennyvíz, amely az öblítés primitív megoldásából adódóan eléggé tömény volt, naponta egyszer — lényegében kezelés nélkül — került a műhely melletti szikkasztó aknába. A szakszerűtlen üzemvezetés következtében gyakran ment tönkre galvánfürdő, ami a talajba jutó szenynvező anyagok mennyiségét jelentősen megnövelte. A terület domborzata változatos, a szikkasztó környéke erősen lejt a közeli patak irányába. A 6'. ábrán feltüntetett helyszínrajz mutatja be a környéken levő épületek és kutak elhelyezkedését. A patak az utcával párhuzamosan, tőle kb. 80 méterre folyik. A környék lakói — és maga az üzem is ásott kútból nyerik az ivóvizet. Már a helyszínen a kromátra vonatkozóan elvégzett vizsgálat alapján megállapítható volt, liogv a szennyeződés a talajban nem a lejtés irányában, hanem az utca vonalával nagyjában párhuzamosan, a patak folyási irányával is csaknem párhuzamosan terjedt. A mintavételt így a helyszínrajzon feltüntetett kutakra, valamint a szennyezés terje•ff — o b° -1 (6) o< "h • °© 6. ábra. Maglód, helyszínrajz Puc. 6 C. Maejiot), nAan Mecnutocmu Abb. 6. Maglód, Lageplan dési irányában később még két, lényegesen távolabbi kútra terjesztettük ki. A sorszámmal jelölt kutakból 1966. február 23-án vett vízminták legfontosabb elemzési adatait mutatja be a d. táblázat. Ipari eredetű szennyezés 4 kút vizében volt kimutatható, a 3. kútban a króm, a 4. kútban a ciántartalom igen jelentős volt. A 2. kútban réz, a 4. kútban kadmium nyomok is kimutathatók voltak. Az 1. és 6. kútban valamint a sorszámmal nem jelölt kutakban a galvanizáló szennyvizére utaló szennyezést nem találtunk. Egyébként az összes kút vizének a minősége rossz, de ugyanez a helyzet a községben másutt is: az ásott kutak vize a nagy keménység, nitrát és összes sótartalom miatt ivóvízül nem fogadható el. Az 1. kút (a KTSz saját kútja) ugyan mindössze 17 méterre van a szikkasztótól, de magasabban fekszik és nyilván ezért erre nem terjedt a szennyezés. A 2. kút is kiesik a talaj vízáramlás fő irányából, ezért itt sem nagy a vegyi szennyezés. Az erősen szennyezett 3. és 4. kút 56, illetve 80 méterre van a szikkasztótól. A vizsgálatot az első mintavétel után 10 héttel megismételtük. A kutak szennyezettségében nagy változás általában nem következett be. A 2. kút szennyezettsége gyakorlatilag változatlan maradt, a 3. kútban a kromáttartalom kisebb mértékben, a ciántartalom lényegesen (4,0 mg/l-re) nőtt, a 4. kút szennyezettsége lényegesen, az 5. kúté kisebb mértékben csökkent. Az 5. kút vizében a keménység I. táblázni Maglód, szennyezett kutak vizének jellemző adatai 1966. II. 23. TUŐA. 4 C. MaeAod, xapaicmepHbie damme 3aepiU)ieiiHbix Kojiodtfee Tabelle t. Maglód, charakteristische Daten des Wassers von verunreinigten Brunnen Cián Króm (VI) Nikkel Klorid Nitrát Szulfát Össz. só Keménység német fok [mg/l] [mg/l] Keménység német fok t. 0,00 0,00 0,0 157 340 169 1320 51 2. 0,014 0,16 nyom 174 370 268 1540 47 3. 0,14 2,1 1,0 195 370 940 2140 88 4. 1.6 0,04 0,8 273 480 460 2140 63 •). 0,022 0,00 0,0 380 720 550 3280 124 0,022 0,00 0,0 2420* 64* 6. 0,00 0,00 0,0 179 380 390 1790 52 * 1966. V. 5-én talált értékek Szikkasztó MherMutva