Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

7. szám - Dr. Uherkovich Gábor: Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez. VI. A népesség maximumok kialakulásának kérdéséhez

320 Hidrológiai Közlöny 1968. 7. sz. Uherkovich G.: A Tisza potamofitoplanktonja VI. 3. táblázat X Tisza fitopianktonjának mennyiségi összetétele 1966. X. 4—15. között Szegeden TaöAutfa 3. <J>umonAaHKmoH p. Tuca u eeo KOAuiecmeeHHbiü cocmae y a. Ceeed Table 3. Quantitative composition of the phytoplancton in the Tisza Ttiver at Szeged X. 4. X. 5. X. 6. } L 7. X .8. X. 9. X. 10. X. 15. 1000 % 1000 % 1000 % 1000 % 1000 7o 1000 1000 % 1000 %1 ind/l % ind./I % ind./! % ind./l % ind./l 7o ind./l % ind./l % ind./l %1 Cyclotella spp 112 8,58 180 6,89 350 9,91 515 13,92 1740 44,87 205 12,13 195 8,25 48 9,49 Melosira granulata var. angustissima 12 0,92 20 0,77 25 0,71 70 1,89 50 1,29 145 8,58 95 4,02 80 15,81 Melos. gran. var. ang. f. spirális 2 0,15 + + + + + 5 0,21 + Melos. gran. var. muzzanensis 6 0,46 15 0,58 10 0,28 5 0,14 5 0,13 5 0,30 5 0,21 + Egyéb Centriceae .... 8 0,61 5 0,19 30 0,85 20 0,54 10 0,26 5 0,30 20 0,85 10 1,98 Asterionella formosa . . 14 1,07 5 0,19 5 0,14 10 0,27 5 0,13 20 1,18 25 1,06 8 1,58 Attheya zachariasii ... + + 5 0,14 + + 10 0,42 Ceratoneis areus 4 0,31 5 0,19 + + + + + + Diatoma vulgare és változatai 2 0,15 5 0,19 5 0,14 + + -f + 4 0,79 Nitzschia acicularis ... 10 0,77 55 2,10 85 2,41 110 2,97 610 15,73 55 3,25 195 8,24 14 2,77 Nitzschia closterium . . + 5 0,21 Nitzschia palea 2 0,15 5 0,19 10 0,28 10 0,27 30 0,77 20 1,18 40 1,69 2 0,40 Synedra actinastroides . 878 67,22 1920 73,56 2600 73,56 2340 63,24 768 19,81 760 44,97 830 35,10 82 16,20 Synedra acus 6 0,46 + + + + + Synedra ulna 2 0,15 5 0,19 5 0,14 + 55 0,13 + 10 0,42 + Egyéb Bacillariophyceae .. 18 1,38 15 0,58 15 0,42 20 0,54 40 1,03 15 0,89 30 1,27 8 1,58 Bacillariophyceae összesen 1076 82,38 2235 85,62 3140 88,84 3105 83,92 3263 84,15 1230 72,78 1465 61,95 256 50,60 Actinastrum hantzsehii 14 1,07 i 25 0,71 5 0,14 + -f+ Actinastrum spp 10 0,77 30 1,15 10 0,28 20 0,54 45 1,16 30 1,77 60 2,54 20 3,95 Coelastrum microporum 8 0.61 5 0,19 + 5 0,14 15 0,39 + + + Crucigenia apiculata .. 2 0,15 20 0,77 + 5 0,14 + 5 0,30 5 0,21 + Crucigenia tetrapedia . 12 0,92 15 0,58 5 0,14 30 0,81 45 1,16 10 0,59 45 1,90 18 3,55 Crucigenia quadrata . . 10 0,77 10 0,38 15 0.42 15 0,40 15 0,39 -f25 1,06 12 2,37 Dictyosphaerium pulchellum 18 1,38 15 0,58 10 0,28 15 0,40 20 0,51 5 0,21 + Kirchneriella spp 2 0,15 5 0,19 5 0,14 20 0,54 20 0,51 + 40 1,69 8 1,58 Micractinium pusillum 28 2,15 30 1,15 55 1,56 50 1,35 55 1,42 25 1,48 + 2 0,40 Pediastrum spp 8 0,61 5 0,19 5 0,14 5 0,14 10 0,26 5 0,30 15 0,64 + Scenedesmus acuminatus 2 0,15 10 0,38 5 0,14 + 45 1,16 + 5 0,21 4 0,79 Scenedesmus granulatus 4 0,31 15 0,58 5 0,14 20 0,54 10 0,26 + 10 0,42 + Scenedesmus intermedius 2 0,15 + 10 0,28 + 25 0.64 -f 25 1,06 4 0,79 Scenedesmus opoliensis 2 0,15 5 0,19 5 0.14 5 0,14 15 0,39 5 0,30 10 0,42 + Scenedesmus protuberans 2 0,15 10 0,38 + 10 0,26 + 5 0,21 + Scenedesmus spinosus 2 0,15 -j+ + 10 0,26 + 4 0,79 Scenedesmus 0,26 0,79 quadricauda 4 0,31 10 0,38 15 0,42 25 0,67 25 0,64 5 0,30 35 1,48 22 4,35 Egyéb 0,42 0,64 1,48 Scenedesmus spp. . . 16 1,23 15 0,58 10 0,28 35 0,94 10 0,26 5 0,30 50 2,12 18 3,55 Tetrastrum staurogeniaeforme .. 10 0,77 + + 5 0,14 + 5 0,30 5 0,21 2 0,40 Egyéb Chlorococcales 30 2,30 45 1,73 15 0,42 65 1,76 35 0,90 20 1,18 45 1,90 10 1,98 Chiorococcales összesen 186 14,25 245 9,40 195 5,49 325 8,79 410 10,57 115 6,82 385 16,28 124 24,50 Chlamydomonas spp. . 4 0,31 55 2,10 85 2,41 30 0,81 25 0,64 20 1,18 45 1,90 6 1,19 Cyanophyta 8 0,61 15 0,58 65 1,84 75 2,03 30 0,77 20 1,18 65 2,75 46 9,09 Euglenophyta 6 0,46 10 0,38 5 0,14 10 0,27 10 0,26 5 0,30 10 0,42 2 0,40 Mougeotia spp + + 5 0,14 130 3,51 95 2,45 265 15,67 355 15,01 62 12,24 Egyéb moszatok 26 1,99 50 1,92 40 1,14 25 0,67 45 1,16 35 2,07 40 1,69 10 1,98 összes moszat együtt . 1306 100,0 2610 100,0 3535 100,0 3700 100,0 3878 100,0 1690 100,0 2365 100,0 506 100,0 fajok mennyiségének növekedése viszi fel a görbét az össznépesség X. 8-i csúcsáig. A X. 10-i második csúcs kialakulásában sajátos módon Mougeotia-fonalaknak van jelentősebb szerepük. Az 1966. X. 8-án megállapított népesség-maximum (3 878 000 2md./l) a legmagasabb, amit eddig a Tiszán észleltem. (Sejtszámban természetesen ez ennek az értéknek sokszorosát adná.) Nem lesz érdektelen a fenti tiszai adatokkal 196(3 augusztusának második felében, illetőleg szeptember második felében vett dunai ós drávai minták feldolgozásának allatait egybevetni. (A dunai és drávai mintákat a tiszaiakkal azonos módon dolgoztam fel.) Az adatokhoz annyit kell tudni, hogy míg a Dunán ebben az időszakban a szokásos nyár végi tartósan alacsony vízállás uralkodott, addig a Dráván szokatlanul magas volt a vízállás, holott nyár végén itt is tartósan alacsony vízállás szokott lenni. A Duna potamofitoplanktonjában Bajánál 1966. VIII. 19-én 1 327 000 2ind./l népességű együttes volt. Ennek 65,78%-át kovamoszatok, 22,24 százalékát Chlorococcales-ek és 11,98%-át egyéb moszatok tették ki. A kovamoszatokon belül a Cyclotella-fajok az össznépesség 46,87%-árarúgtak, jelentékenyebb Asterionella formosa (3,84%) és Nitzschia acicularis (2,34%) egyedszámmal kísérve. A Dráva potamofitoplanktonjában Barcsnál 1966. VIII. 21-én mindössze 150 000 2ind./l népességű együttes volt, ebből 88%-ot a kovamoszatok tettek ki, elsősorban benthikus, illetőleg a fenék kövein lerögzülten élt és onnét leszakított fajok. 1966. IX. 22-én a Dunában Bajánál az augusztusinál is jóval népesebb, 6 479 000 i7ind./l-es potamofitoplankton-együttes volt, amelyből 97,82%-ot