Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
7. szám - Dr. Uherkovich Gábor: Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez. VI. A népesség maximumok kialakulásának kérdéséhez
XJherkovich G.: A Tisza potamofitoplanktonja VI. Hidrológiai Közlöny 1968. 7. sz. 321 1500 1000 J E LM AGYARAZA TSynedra actinastroides > Bac jn arj 0_ ITTITTT n Egyéb Bocillariophyceae J phyceae Egyéb moszatok 3. ábra. A Tisza fitoplanktonjának mennyiségi viszonyai Szegednél 1966. X. 4—X. 21. Puc. 3. KoAuuecmeenHbie ycAoeua (pumonAaHKmona p. Tuca y e. Ceaed Fig. 3. Variations of the quantity of phytoplancton in the Tisza lliver at Szeged a kovamoszatok tettek ki a Cyclotella fajok dominanciájával (95,48%). További kisebb egyedszámú, de azért még mennyiségileg is jelentős és főleg jellemző előfordulások: Asterionella formosa (0,54%), Nitzschia acicularis (0,77%), Tabellaria fenestrata (0,05%). Megemlíthető, hogy utóbbi faj egyáltalán nem fordul elő a Tiszában, amely hiány egyik jellemzője a Tisza potamofitoplanktonjának. A Chlorococcales egyedszáma ekkor a Dunában •— a rengeteg Cyclotella-hoz képest — kicsiny, de faji öszszetétele változatos. A Drávában Barcsnál 1966. IX. 24-én még az augusztusinál is gyérebb volt a magas vízállás miatt a potamofitoplankton-népesség. Az 55 000 27ind./l össznépességből 83,64%-ot a kovamoszatok tettek ki, köztük kevés planktonszervezettel. A vízállások különbözősége miatt érdemleges egybevetés ebben az időszakban csak a Tisza és a Duna között volt végezhető, míg a Dráva az ilyenkor szokatlanul magas vízállásával éppen azt példázta, hogy a sebesebb folyású, zavarosabb vízben nem tud kialakulni valódi planktonszervezetek jelentősebb elszaporodásával jellemzett együttes. Az eredmények összefoglaló megbeszélése A Tisza potamofitoplanktonjában nyár végénősz elején alakul ki a népesség-maximum. Ez jellegzetes formájában kb. a 350. fkm-től (Szolnok térsége) szokott kibontakozni jellegzetes formájában. Az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a népesség-maximumok a folyóvízben lefelé vándorló valódi planktonszervezetek jelentős elszaporodása révén jönnek létre. A népesség-maximumot elsősorban a Melosira granulata var. angustissima, valamint a M. granulata var. angustissima f. spirális nagymérvű elszaporodása idézi elő, egyéb kovamoszatok (Cyclotella fajok, Nitzschia acicularis, Synedra actinastroides), valamint sok Chlorococcales faj ugyancsak jelentékeny egyedszámával kísérve. Bizonyos esetekben — jelen tanulmányunk ilyen esetet ismertet — a népesség-maximum kialakulásában a döntő szerepe a Synedra actinastroides-nek lehet. Ezen típusú népesség-maximum létrejöttének sajátos körülményeit még további vizsgálatoknak kell tisztázniok, de azok feltehetőleg a kevésbé kiegyensúlyozott vízállással függnek össze. A Synedra actinastroides-túlsúllyal jellemzett típusú népesség-maximum azt igazolja, hogy az alacsony vízállás ( = lassúbb folyási sebesség, kevesebb lebegtetett anyag és így jobb átlátszóság) a nyár végi kedvező sugárzási tényezőkkel (optimális vízhőmérséklet, elegendő napfény) párosulva a valódi planktonalgák jelentős elszaporodását eredményezi a potamofitoplanktonban. Ilyenkor tehát az algaegyüttesben a ,,valódi planktonjelleg" uralkodó lesz. A Tisza viszonylag kedvező szaprobiológiai állapotára utal a planktonnépesség-maximumok minőségi összetétele, amelyből a béta-alfa-mezoszaprób átmeneti típusú szennyezettségi fokozatra lehet következtetni. Mindenesetre megnyugtató, hogy ebben a sokszor vegetációs színeződést is előidéző planktonprodukcióban' a rosszabb vízminőségre utaló, kékmoszatok elszaporodásával jellemzett állapot nem szokott fellépni. Az, hogy a népesség-maximumok kialakulásának időszakában a szaprobiológiai összkép a folyó legtöbb szakaszára jellemző béta-mezoszapróbtól az alfamezoszaprób felé eltolódik, nyilván részben a
