Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

7. szám - Dr. Rétháti László: A Tiszántúl csapadék viszonyainak és talajvízjárásának korrelációja

Rétháti L.: A Tiszántúl csapadék és talajvíz korrelációja Hidrológiai Közlöny 1968. 7. sz. 29? 12108Bt>20 i +2+1• 0 -1-2a, Átlagok eloszlása b, Csapadékos évek ggz v. m tx. xt / /// v. vtt. tx. XI. / m. XA V. VII. IX. XI. d, Csapadékos és száraz évek közötti különbség v. m ix. xt. C, Száraz évek 3. ábra. A vizsgált 10 kút körzetében 1931—65. között lehullott csapadék havi eloszlása (a), eloszlás a csapadékos (b) és száraz években (c), valamint az utóbbi kettő között mutatkozó különbség Abb. 3. Monatliche Verteilung der in Bereich der untersuchten 10 Brunnen zwischen 1931—65 herabgefállenen Niederschlage (a), Verteilung in den niederschlagsreichen (b) und trockenen (c) Jahren, sowie der Unterschied zwischen diesen zwei letzteren 20 • 18 1614 12108 6 H 2 0 —M m (617 mm) /. III. IX. XI. I. V. IX. XI kisebb mértékben a VIII—IX. hónap „részesedése" nő meg. A csapadékeloszlás szeszélyességének egyik oka abban keresendő, hogy a nyári monszun nem minden évben jelentkezik, legalábbis nem azonos intenzitással. Nem volt monszun-hatás megfigyelhető pl. 1935- és 1947-ben, 3 hónapig tartott viszont 1912- és 1913-ban [1], Hogy milyen jelentős mértékben eltérhet egy-egy év csapadékeloszlása az átlagtól, arra jól rámutat a 9 mérőállomás adataiból 1952-re, ill. 1954-re kapott eloszlási diagram (4. ábra). A 12—13%-os júniusi csúcs 1954-ben 21%-ra nőtt, 1952-ben viszont 5%-ra csökkent és a novemberi (az évi csúcs) közelítette meg a 20%-ot. Az 1952. év négy utolsó hónapjában lehullott csapadék (418 mm) meghaladja 1947. teljes évi csapadékmennyiségét (395 mm). A havi csapadókok sokévi változása még jobban tükrözi ezen éghajlati elem szeszélyességét. A 2. táblázat Debrecen—Pallagpuszta 80 éves sorozataiból mutatja be a megfigyelési időszak alatt észlelt maximális és minimális havi csapadókösszegeket. Érdekes megfigyelni azt is, hogy az évi összegekben mennyivel kisebb az ingadozás, ami arra mutat, hogy egy teljes év alatt bizonyos kiegyenlítődés következik be, ós feltehető, hogy az évi összegek valószínűsége megközelíti a havi valószínűségekből a szorzástétel segítségével számolt értéket. Feltehető, hogy egy bizonyos küszöbérték alá az évi csapadékmennyiség nem süllyedhet, mert szárazföldünkön a szoláris hatás és a szárazföld, ill. tengerek energiagazdálkodásának különbözősége mindig létrehozza a — többé-kevésbé eltérő hőmérsékletű — légtömegek találkozását. A havi eloszlás szeszélyességéről még annyit, hogy a 9 állomás átlagait vizsgálva az évi maximum 11 évben 7 évben 5 évben 3—3 évben 2 évben VIII. 1—1 évben II., IV. VI. hóra, XI. hóra, X. hóra, V. és XII. hóra, VII., ill. IX. hóra esett. 4. ábra. Az 1952-ben és 1954-ben a 10 kút körzetében lehullott csapadék havi eloszlása Abb. 4. Monatliche Verteilung der im Bereich der 10 Brunnen in 1952 und 1954 herabgefallenen Niederschlage 3. összefüggés a talajvíz tavaszi maximuma és a megelőző időszak csapadékmennyisége között A talajvíz évi menetgörbéjét öt adattal szoktuk jellemezni, ezek: az évi KÖV, NV, KV és az utóbbi két szélsőérték észlelésének időpontja. Ugyanezen paraméterek előrejelzésének igényével lép fel a vízgazdálkodás, az építőipar és a mezőgazdaság is. 2. táblázat A havi csapadékösszegek 80 év alatt észlelt szélső értékei Debrecen—Pallagpusztán (Bacsó nyomán) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Átlag 31 29 36 45 62 72 64 59 45 56 51 41 591 Maximum 105 81 100 146 127 170 246 156 145 138 142 117 874 Minimum 2 0 3 6 7 20 5 6 3 5 0 2 342 Ingás 103 81 97 140 120 150 241 150 142 133 142 115 532