Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

5. szám - Makowski Jerzy: A vízépítési műtárgyak és környezetük szivárgásellenzőrzésének radiometrikus módszere

Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. 220 A vízépítési műtárgyak és környezetük szivárgásellenőrzésének radiometrikus módszere JEKZY MACOWSKI' Bevezetés A vízépítés egyik fontos problémája a szivárgás és a vele kapcsolatos kérdések, mint a földgátak és altalajaik tömörsége, a védőgátak, kutatóárkok földkiemelésének tömörsége, továbbá a vízépítési műtárgy építésére kijelölt terep hidrológiai ismerete. Tekintettel a közegek anizotropiájára, jelentős nehézségekbe ütközik azon jelenségek elméleti előrejelzése, amelyek a műtárgy kihasználása folyamán felléphetnek. A vízépítési műtárgyakban végbemenő folyamatok helyes becslésére csak in situ végzett megfigyelések jöhetnek számításba. A vízépítési műtárgyakban fellépő szivárgási folyamatok és az ilyen műtárgyakat körülvevő talajok áteresztőképességének vizsgálata során alkalmazott módszerek közül a radiometrikus módszer sokat igérő eljárásnak mutatkozik. A radiometrikus szivárgásellenőrzés alapelvei A talajban végbemenő szivárgás vizsgálatának radiometrikus módszere megfelelő radioizotópot tartalmazó vízoldatnak a műtárgy egy bizonyos pontján, a vízfolyásba való befecskendezésen alapul. Az átfolyó vízzel azonos fizikai-vegyi tulajdonságokkal rendelkező befecskendezett radioaktív oldat kúpalakban terjed tova és szöge a szemcséktől és a talajtömörségtől függ. Az oldat terjedési útjának vagy kiáramlási helyének meghatározásával egyidejűleg a műtárgyon vagy környezetében lejátszódó szivárgási folyamatot is meghatározzuk és az ismeretes porozitási érték, valamint szivárgási sebesség meghatározható. Befecskendezési pontként a gyanús helyeket választjuk, mint pl. televíziós kamerákkal vagy * Vízépítési Intézet, Gdansk. Ampulla izotoppat könnyű búvárok által a duzzasztómedence fenekén és testén észlelt roskadásokat vagy réseket, a növekvő szivárgás vagy a hidraulikus talajtörés irányában levő mély piezométereket. Ha nincsenek ilyen helyek, akkor a fokozott szivárgás feltételezett irányában több elemből összecsavarozott 3/

4 coll átmérőjű, mozgatható hegyű acélcsövet verünk be a befecskendezés előtt (1. ábra). A helyi adottságoknak és a várható sebességnek megfelelően végezhetünk pontinjektálást, amikoris egy radioaktív oldattal megtöltött edényt az injektáló szonda fenekén széttörünk, vagy pedig tér injektálást, amikor kéziszivattyú segítségével állandó töménységű radioaktív oldatból meghatározott mennyiséget az injektálás helyének környezetében injektálunk. Ha a vízalatti bukógáton vagy más, a vízben alapozott szerkezetnél üregek vannak, akkor az ezeken a szerkezeteken átfolyó víz megállapítására, a befecskendezéseket úgy végezzük el, hogy az ismert fajlagos aktivitású radioaktív oldatot adagonként vagy folyamatosan, bizonyos időközökben és injektáló szonda különböző behatolási mélységei mellett szivattyúval bepréseljük. A radioaktív oldat mozgásának követését, vagy az oldat kifolyási helyének megkeresését olyan vízhatlan mérőszondákkal végezzük, amelyeket állandó, vagy változó ellenőrzési pontokon helyezzük el. Ezek a pontok vizsgáló csövekben helyezhetők el, amelyek a műtárgy testében, vagy altalajában látható hidraulikai talajtörések helyén, vagy pedig a szivárgás más helyein, az alvíz felőli oldalon, egv fordított szűrőből álló kifolyás helyén A csavarmenetet védő anya Har g védőberendezés felemelésére 20kg-tömegű kézi verő . Sárgaréz gyűrű Két félből álló kúpos gyűrű 3 cm acélgyűrű 1. ábra. Injektáló szonda vége mozgatható heggyel 2. ábra. Rögzített heggyel ellátott acélcső