Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

5. szám - Orlóci István: A felszínalatti vízkészlet igénybevételének vizsgálata Debrecenben a terepszint süllyedésének mérése alapján

212 Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. Orlóci 1.: Felszínalatti vízkészlet igénybevétele összefüggés alapján mintegy 30—36 millió m

3-re tehető a maximálisan kitermelhető tömörödési készlet. Érdemes ehhez megjegyezni, hogy 1927— 1965 között a pótolhatatlan készletfogyasztás kereken 6,6 millió m

3, ami azon időszak összes vízkivételének 7,4%-a. A tanulmány számszerű eredményeit illetően többször hangsúlyoztam azok nagyságrendi pontosságát. Ezt az elvi feltevéseken kívül az alapadatok megbízhatósági mértéke is indokolja. A depressziók adatsora különösen az 1950 előtti időszakra vonatkozóan nagyon hiányos. Rendszeres észlelés általában nem volt. Tervszerűbb adatgyűjtés a IV. Vízműtelep tervezésével indult meg. A kitermelt mennyiségek mérése és nyilvántartása, különösen a Vízműveknél, az utóbbi évtizedekben általában megbízhatóan történik. Valamennyi felhasznált adat közül a térszínsülylyedésnek az 1955—1965 időszakra vonatkozó mérési eredményei tekinthetők a legmegbízhatóbbaknak. A korábbi időszak süllyedési adatai ennél pontatlanabbak. 4. Összefoglalás Debrecen vízellátása felszín alatti vízkészletből történik. A több kútcsoporttal történő víztermelés hatására az igénybevett réteg nyugalmi szintje különösen az utóbbi évtizedekben a város egész területén rohamosan csökkent (8. ábra). A város fejlesztéséhez nélkülözhetetlen vízkészletek feltárása tette szükségessé vizsgálatainkat, amelyek célja a réteg vízháztartási viszonyainak jellemzése volt. A Föld több helyén tapasztalták, hogy üledékes víztartó medencéknél az intenzív vízkivételt a terepszint jelentős süllyedése követi. Az általános hidrogeológiai feltételek alapján (1. és 2. ábrák) Debrecenben is várható volt hasonló okú térszintsüllyedés. Amennyiben ez meghatározható, úgy következtetni lehet a réteg vízkészletére. A vizsgálatok számára kedvezően hasznosíthatók voltak az elmúlt évtizedekben végzett város, ill. országos szintezések adatai. Ezeket újabb mérési sorozattal kiegészítve sikerült meghatározni a város területén és környezetében az elsősorban a víztartó réteg tömörödése miatt bekövetkező térszintsüllyedéseket (7. ábra). Feltételezve a térszintsüllyedés és a réteg összenyomódásának egyenlőségét meghatározhatók voltak a 3. sz. vízháztartási egyenlet állandói (9. ábra). A közel 40 évre vonatkozó adatok igazolták vízháztartási egyenletünk nagyságrendi helyességét és a gyakorlati feladatok becslésszerű megoldására való használhatóságát. A nyomás alatti víztartó rétegek statikus készletéből indokolt különválasztani a tömörödési készletet, amelynek kitermelése a réteg összenyomódását és feltételezhetően pótolhatatlan készletfogyasztást jelent. Az ennek következtében meginduló terepszintsüllyedés mindaddig tart, amíg a nyomáscsökkentéssel növekedő valamilyen irányú vízpótlás egyenlő nem lesz a víztermeléssel. Az utóbbinak időbeli változása esetén a felszínmozgást a maximális hozamokhoz tartozó paraméterek határozzák meg. A (7) összefüggés módot ad a víztermelés hatásának becslésére és főképpen a tartósan kitermelhető készlet nagyságrendjének meghatározására. A víztartó réteg vízháztartása a tömörödési készlet és a pótlódó hozam mutatóival jellemezhető, amelyek a térszinmozgások ismeretében meghatározhatók és esetleg — hidrogeológiai analógiával — más üledékes területeken előtervezésre használhatók. A geodéziai vizsgálatok tervezésénél különös figyelmet kell fordítani a geológiai adottságokra és a mérési pontok mozgását előidézhető hatások feltárására. Célszerű a méréseket olyan alappontra vonatkoztatni, amely a réteg kiékelődésének területére esik és amelyek mozgása feltehetően független a víztermeléstől. A vizsgálatok időbeni ismétlésénél elsősorban a víztermelés jellemzőit kell figyelembe venni. A kutak — kútcsoportok — számának növekedése jelentősen módosítja mind a sülylyedési teknő formáját, mind ebből következően a vízháztartási egyenlet „állandóit". * A tanulmányban már hivatkozott munkatársakon és közreműködőkön kívül segítségükért köszönet illeti a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Vízgazdálkodási Osztályának dolgozóit, különösen T. Kiss Jenő szaktechnikust és Ábri Balázsné mérnököt. IRODALOM [1] Tájékoztatás a Tisztántúl Vízgazdálkodásáról. Debrecen, 1965/1. száin. [2] Debreceni kerekasztal konferencia a vízellátásról. Hidrológiai Tájékoztató. 1962. [3] Orlóci I.—Török L.—Gábos L.: A tartósan kitermelhető rétegvíz mennyiségének becslése a vízkivétel okozta terepszintváltozások vizsgálata alapján. (MTA Szivárgás ós kúthidraulikai kérdései ankét. Bp. 1965.) [4] Karádi G.—Orlóci 1.: Csővezetékek méretezése alábányászott területen. (Kézirat. 1958.) [5] EKME. Felsőgeodéziai Tanszók: Mozgásvizsgálatok Debrecen területén. 1965 és 1966. [6] Szpiriev B.: Új módszer a hóvízkutak optimális termelési vízmennyiségének megállapítására. Geoterm. Energiahasznosítási ankét, Bp. 1964. [7] Garmonov I. V.:—Konplijancev. A. A.: Vlijancie iszkusztvenogó ponizsenija urovnja podzemnüh vod na szosztojanie zemnoj poverhnoszti. Razvedka i ohrana nedr. 1964/2. [8] Lofgren B. E.: Land absidence in the Arvin Maricopa area San Jaquin Valley: California Geológical Survey Research 1963. Prof. Pap 475-B. Article 47. Untersucliuns; der lleanspruehung der Grundwasservorrate in Debrecen durch Messung der Niveausenkung des Geliindes Orlóci, I. Die Stadt Debrecen wird aus dem Grundwasservorrat mit Wasser versorgt. Die Wasserförderung aus mehreren Brunnengruppen hat den Ruhewasserspiegel der beanspruchten Schicht besonders in den letzteren Jahrzehnten im ganzen Stadtgebiet stürmisch gesenkt (Abb. 8). Zur Aufschliessung der für die weitere Entwicklung der Stadt unentbehrlichen Wasservorráte waren Untersuchungen notwendig, um die Wasserhaushaltsverháltnisse der Schicht zu charakterisieren. Erfahrungen an mehreren Orten der Welt zeigen, dass bei den wasserlialtenden Sedimenten von Becken die intensive Wasserentnahme von bedeutenden Senkűngen des Gelandeniveaus begleitet ist. Aufgrund der allgemeinen hydrogeologischen Bedingungen (Abb. 1 und 2) war auch in Debrecen eine Gelándesenkung áhnlichen Charakters zu erwarten. Wáre diese bestimmbar, so könnte man auf den Wasservorrat folgern. Für die Untersuchungen konnten die in den vergangenen Jahrzehnten vorgenommenen Stadt- bzw. Landesnivellierungen günstig verwendet werden. Durch Ergánzung