Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
2. szám - Berczik Árpád–v. Kozma Erzsébet–Molnár Miklós: Hidrobiológiai vizsgálatok a Hámori-tavon
79 Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. Beszámoló LIMNOLÓGIA Hidrobiológiái vizsgálatok a Hámori-tavon Dr. BERCZIK X K P Á D* a biol. tud. kand., V. KOZMA ERZSÉBET* és D r. MOLK A K MIKI. Ö 8** A hazai víztározók létesítésének fellendülésével az utóbbi években e vizek rendszeres kémiai, biológiai vizsgálata is megindult. Vizsgálati eredményeket eddig csak az OKI munkatársai adtak közre; a létesítendő lázbérci tározó, valamint a Hámori-tó vízrendszerén 1961— 1962-ben végzett kutatásaikról több dolgozatban számoltak be [21, 22, 23, 24]. A Hámori-tó (1. ábra) most ismertetendő kémiai. bakteriológiai, zoológiai vizsgálatának eredményei a fentiektől eltérő szempontok szerint végzett kutatásokon alapulnak. Zoológiai és kémiai vizsgálatokra 3 alkalommal került sor (1962. VI. és IX., 1963. VI.). A zoológiai kutatás elsősorban a Hámori-tó fenéküledék faunájának minőségi és mennyiségi viszonyait kívánta feltárni. A kémiai vizsgálatok a zoológiai vizsgálatokkal egyidejűleg főképpen a viszonyok napi ciklusos változásait igyekeztek kideríteni. A két ízben (1962. IX. és 1963. VI.) végrehajtott bakteriológiai vizsgálatsorozat — párhuzamosan a kémiai kutatással — ugyancsak a napi ciklusos változásokat törekedett nyomonkövetni. * ELTE Állatrendszertani Tanszéke, Budapest— Magyar Dunakutató Állomás, Alsógöd. ** MÁV Közegészségügyi Intézete, Budapest. 1. ábra. A Hámori-tó látképe. Fotó: MTI—Járai Abb. 1. Ansicht des Hámori-Sees Fig. 1. View of Laké Hámor A vizsgálatok kémiai része V. Kozma Erzsébet> bakteriológiai része dr. Molnár Miklós, zoológiai része pedig dr. fíerpzik Árpiid munkája. A vizsgált terület leírása Az 1812-ben, hazánkban elsőként létesített völgyzárógátas tározó története, üzemi adatai a szakirodalomban hozzáférhetőek [25, 26], ezek ismétlésétől ezért eltekintünk, mindössze a tározó újabb adatait [8] idézzük: A tó vízgyűjtőterülete 35,ő külterülete 12,0 ha hossza 1 100 m szélessége 100—130 m tározható btto vízmennyisége 0,332 millió m s (eredeti tározó térfogata 0,532 millió m 3 volt!) max. üzemi vízszintje: 285,6 m (Orsz.) Vizsgálatainkhoz a tó középvonalában 4 állandó pontot jelöltünk ki. melyek helyzetét és átlagos mélységét a 3. és 4. ábra mutatja be. A kémiai és bakteriológiai mintákat a IV. sz. — legmélyebb — vizsgálati helyen 3 mélységből, a III. és a II. sz. vizsgálati helyen pedig csak a felszíni vízrétegből vettük. Az I. mintavételi helyen, 2. ábra. A Garadna-patak torkolata Abb. 2. Einmiindung des Gcradna-Bach Fig. 2. Inflow of Oaradna Creek
