Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

2. szám - Berczik Árpád–v. Kozma Erzsébet–Molnár Miklós: Hidrobiológiai vizsgálatok a Hámori-tavon

80 Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. Bérezik A.—V. Kozma E.—Molnár M.: Hidrobiológiái vizsgálat a Garadna patak beömlésénél (2. ábra) külön vizs­gáltuk a patak hordalékából a tó elején lerakódott homokpad feletti vízréteg állapotát (Ib), valamint az ebbe bevágódó patakmeder vizét (la). A tónak, e homokpad feletti, mintegy félméteres vizében gaz­dagon kifejlődött alámerülő növényzet él. A part — a Garadna torkolatának alig 100 m-es szakaszá­tól eltekintve — hirtelen esésű, általában sziklás. A tó DNY-i partjának felső harmadában (3. ábra) igen meredek lefutású, kb. 300 m hosszú csermely torkollik, melynek vizét kémiai és zoológiai tekin­tetben két ízben (1962. IX. és 1963. VI.) vizs­gáltuk. 3. abra tat 11. 9 [ára] 12 3—6. ábra. A tó vázlatos helyszínrajza. 1—IV. = a min­tavételi helyek (3. ábra ); a Hámori-tó vázlatos hosszmetszete a mintavétel helyeivel (4. ábra); a hőmérséklet alakulása a IV. mintavételi helyen 1962. VI. 12—13.-án (5. ábra); a IV. mintavételi helyen a hőmérséklet alakulása 1962. IX. 26—27.-én (6. ábra). Abb. 3—6. Schematischer Lageplan des Sees. I—IV. — die Probeentnahmestellen (Abb. 3); Schematiseher Langs­schnitt des Hámori-Sees mit den Probeentnahmestellen (Abb. 4); die Temperaturgestaltung an der Probeentnah­mestelle IV, am 12—13. VI. 1962 (Abb. 5); Temperatur­gestaltung an der Probeentnahmestelle IV am -26—27. IX. 1962 (Abb. 6). Figs. 3—6. Layout of the lake. I—IV — sampling points (Fig. 3); profilé of Lake Hámor showing sampling points (Fig. 4); temperát',íre variations on sampling point IV, on the 12th and 13th June, 1962 (Fig. 5); temperature variations on sampling point IV on the 26th and 27th September, 1962 (Fig. 6) Hőmérsékleti viszonyok Vizsgálataink keretében víz- és üledékhőmér­sékleti méréseket végeztünk. Ezek segítségével be­pillanthattunk a tó biológiai tekintetben is igen fontos hőháztartásába. A mérési eredményeket az 1, 5—8. táblázat és az 3—6. ábra tartalmazzák. Meg­jegyezzük, hogy vizsgálataink idején az időjárás derült, szélcsendes volt. A IV. vizsgálati helyen tapasztaltak közül két jelenséget kell kiemelnünk. Az egyik, hogy viszony­lag kis mélységben (3,5 m) a víz már alig követi a felszíni réteg felmelegedését, a fenékvíz hőmérsék­letének ingadozása pedig minimális. (Megjegy­zendő, hogy a nap sugárzásának közvetlen hatása a tavat körülvevő, igen hirtelen emelkedő hegyek miatt csak korlátozottan érvényesül.) A másik em­lítésre méltó jelenség az, hogy a két júniusi vizsgá­lat alkalmával, 18 h körül, a középső és az alsó víz­réteg között az értékek keveredésre utalnak (3. és 5. ábra), amely rövid időre még inverz rétegződést is okozott. Figyelembe véve a tó fiziográfiai adott­ságait, ez valószínűleg kis területre korlátozódó je­lenség leginkább belső, részben vízszintes irányú áramlásokkal magyarázható. A szeptemberi hőmérsékleti adatok a tó ke­resztmetszetében kiegyenlített állapotot tárnak elénk, amint az az általános limnológiai törvény­szerűségnek megfelelően ősszel várható is. Figyelmet érdemelnek továbbá a hőháztartás szempontjából a tó elején, a Garadna patak beöm­lési övezetében tapasztaltak. Az itt elhelyezkedő, vízzel borított hordalék-padon és a patakmeder ebben folytatódó végső szakaszában (2. ábra) ho­rizontálisan olyan mértékű hőmérséklet-különbsé­gek voltak észlelhetők, melyeket a tó másik végén levő legmélyebb terület felszíni és fenékvize között sem mérhettünk. A hordalék-pad feletti félméteres víztömeg, a benne tenyésző alámerülő növényzet­tel és a homokos fenéküledék viszonylag rövid idő alatt felmelegszik. Érdekes, hogy a korántsem tel­jesen zárt növényzet ezt a víztömeget még az éj­szakai lehűlés hatásától is igen jól védi. Míg a terü­letet átszelő patakvíz 5,3°C-kal hűlt le, addig a vele kiterjedten közvetlenül érintkező, hordalék-pad feletti víztömeg csak 2,l°C-ot veszített hőmérsék­letéből. (A tó nyílt vizén ez az érték 1°C körüli.) A Garadna-patak erőteljes napszakos hőmér­sékleti ingadozás következtében a beömlő víz a nap folyamán — a vele azonos hőmérsékletű, ill. sűrű­ségű víztömeget keresve — a tó különböző mély­ségi zónái felé áramlik. Minthogy a tó víztömegének hőmérséklete a patakéhoz képest sokkal kevésbé ingadozik, a patakvíz áramlatai még a viszonylag Az üledék hőmérséklete (°C) 1. táblázat ~~~ .^Cíyűjtőhely Dátum I. II. III. IV. 1962. VI. 13., 12h 10,0 11,8 9,2 9,0 1962. IX. 27., 12h 10,2 11,8 12,3 12,6 1963. VI. 5., 12h 10,5 12,0 10,5 9,5 15 18 21 0 3 $9 [óra] 12 5. ábra [c] 18 16 « 12 JELMAGYARÁZAT az 5-7. sz. ábrákhoz•

Next

/
Oldalképek
Tartalom