Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubiliumi ülésének előadásai - Dr. Papp Szilárd: A vízminőségi követelmények és a víztisztítási technológiák fejlődése a vízgazdálkodásban

Fapp Sz.: A vízminőségi követelmények Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. 193 színi vizek szennyezettsége a fejlettebb iparú országokhoz viszonyítva, még kevésbé aggasztó, ezért a további romlás megakadályozható tervszerű, minőségi vízgazdálkodással. Ennek érdekében folytatni kell a felszíni vizek minőségének ellenőrzését és az ipari szennyvíztisztítás eljárásainak tökéletesítését. Ezek a feladatok szabják meg a Hidrológiai Társaság megfelelő szakosztályainak munkásságát az eljövendő évtizedekben. IRODALOM [1] Abos B.—Zalán B.: Talaj vízdúsítás a Fővárosi Vízműveknél. Vízellátás, csatornázás, 1960. [2] Hegyessy L.—Gregács M.: Talajvízdúsítás hatása a víz minőségére a Fővárosi Vízművek egyes kútcsoportjainál. Egészségtudomány 4. 359. 1961. [3] Fázold Á.—Biró Zs.—Takács S.: A borsodsziráki talaj vízdúsítással kapcsolatos vízvizsgálatok. Hidrológiai Közlöny. 6. 278. 1965. [4] Páris. ÍJ. .v A Borsodsziráki Vízműtelep talaj vízdúsítása. Hidrológiai Tájékoztató. 1961. aug. [5] Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége. Hidrológiai Közlöny. 3. 188. 1961. [6] Gaál L.-né: Felszíni vizeink radioaktív szennyeződése. Hidrológiai Közlöny. 3. 266. 1961. [7] Darab K.: A vizek radioaktív szennyeződésének ellenőrzése és az ellenőrzés módszerei. Hidrológiai Közlöny. 3. 271. 1961. [8] Papp Sz.: Hozzászólás Gaál L.-né: „Felszíni vizeink radioaktív izotóp szennyeződése" és Darab K.: ,,A vizek radioaktív szennyeződésének ellenőrzése és az ellenőrzés módszerei" c. előadásához. Hidrológiai Közlöny. 3. 275. 1961. [9] Schiejner K. és Gsanády M.: Felszíni vizeink urántartalmának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 3. 255. 1962. [10] Almássy Gy., Dezső I., Kovács E., Straub J.: Magyarország természetes vizeinek urántartalma. Hidrológiai Közlöny. 2. 162. 1957. [11] Schiefner K. ós Gsanády M.: Felszíni vizeink fluor és jódtartalma. Hidrológiai Közlöny. 6. 521. 1963. [12] Maucha R.: Winkler Lajos vízvizsgáló módszereinek alkalmazása a limnológiában. Országos Halászati Egyesület, Budapest. 1930. [13] Papp Sz.: Mész-szónsav egyensúlyban levő vizek tartozékos szénsavtartalma és a mészre agresszív szónsav kiszámítása. A Magyar Mérnök- és ÉpítóSzet-Egylet Közlönye. I—5. 76. 1942. és Zugehöriger Kohlensáuregehalt von im Kalk-Kohlensáure Gleichgewicht befindliehen Wassern und die Berechnung der KalkagreSsiven Kohlensáure. Gesundheits Ingenieur 65. 322. 1942. [14] Papp Sz.: Mész—Szénsav egyensúlyban levő vizek pH értéke. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 76. 41. 1942. [15] Papp Sz.: A víz Szabad szénsavtartalmának pontos meghatározása új javító értékek felhasználása által. Magyar Kémiai Folyóirat. 48. 9. 1942. ós Die genaue Bestimmung der freien Kohlensáure in Wasser unter Verwendung neuer Korrekturwerte. Zeitschrift für analytiSche Chemie. 125. 349. 1943. [16] Jendrassik A. ós Papp Sz.: Fluoridok meghatározása vízben. Magyar Kémiai Folyóirat. 49. 137. 1943. [17] Papp Sz.: Módosított eljárás a víz szabad szónsavtartalmának meghatározására. Magyar Kémiai Folyóirat. 49. 27. 1943. [18] Papp Sz.: A víz betonra agresszív szénsavtartalma és annak kiszámítása. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 78. 138. 1944. [19] Papp Sz.: A betonra agresszív Szénsav kiszámítása magnézium és alkálihidrogénkarbonát-tartalmú vizekben. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 78. 204. 1944. [20] Papp Sz.: Különböző töménységű szénsavmentes kalciumhidrogénkarbonát oldatok pH értékeinek kiszámítása. Magyar Kémiai Folyóirat. 4. 420. 1949. [21] Papp Sz.: Mész—szónsav egyensúlyban levő lágy vizek pH értékei. Magyar Kémikusok Lapja. 4. 476. és 539. 1949. [22] Papp Sz.: A víz pH értékének pontos kiszámítása. Hidrológiai Közlöny. 29. 325. 1949. [23] Csajághy G. ós Tolnay V.: A víz összes keménységének, valamint kalcium- ós magnóziumtartalmána^ helyszíni meghatározása. Hidrológiai Közlöny. 11—12.'438. 1952. [24] Sarló K- •' Félmikro eljárás ivó- és ásványvizek S0

4ion-tartal mának káliumpalmitásos meghatározására, igen sok N0

3- és NH

3-ion mellett. Hidrológiai Közlöny. 5—6. 251. 1954.' [25] Csajághy G. ós Tolnay V.: A víz szulfátion tartalmának félmikro helyszíni meghatározása. Hidrológiai Közlöny. 11—12. 511. 1954. [26] Tolnay V. ós Rappné: Természetes vizek szulfátion-tartalmának meghatározása ioncserélő módszerrel. Hidrológiai Közlöny. 6—512. 1961. [27] Bolberitz K. és Csanády M.: Gyors, közvetett módszer természetes vizek Szulfáttartalmának meghatározására. Hidrológiai Közlöny. 6. 524. 1962. [28] Csanády M.: Kis mennyiségű fenol meghatározása vízben. Hidrológiai Közlöny. 8. 371. 1964. [29] Bolberitz K. és Hegyessy L.: A vizek összes szervesanyagának meghatározása. Hidrológiai Közlöny. 3, 258. 1962. [30] Varró I.: Ivóvíznyerés felszíni vizeinkből. Hidrológiai Közlöny. 3. 215. 1961. [31] Abos B.: A Keleti főcsatorna vizének víztisztítási lehetősége. Hidrológiai Tájékoztató. 47. 1962. aug, [32] Papp Sz.: Ipari és ivóvizek sav-, mangán- és vastalanítására szolgáló új szűrőanyag. Magyar Mérnök- és Epítész-Egylet Közlönye. 22. 345. 1944. [33] Papp Sz.: A vízellátás minőségének megjavítására vonatkozó újabb kísérleti ós gyakorlati eredmények. A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Osztályának Közleményei. 5. 189. 1952. [ 34] Papp Sz.: Neuere versuchsergebnisse auf dem Gebiete der Enteisenung industrieller und Trinkwásser. Acta technica Academiae Scientiarum Hungaricae. 5. 437. 1952. [35] Kolin L.—Sátorhelyi T.: Nagyobb vas- ós mangántalanító berendezések tervezési szempontjai. Hidrológiai Közlöny. 9. 883. 1964. [36] Kolin L.: Az ivóvíz ózonos kezelése. Vízügyi Közlemények. 4. 441. 1963. [37] Jendrassik A.: Kémiai eljárás fúrt kutak és csővezetékek megvédésére a vezetett víz agresszív hatásával szemben ós a védőrótegkópződós új elmélete. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 43—. 44. 1. 1939. [38] Papp Sz.: Komló—budafai V. sz. artézi kút csővezetékének mesterséges védőréteggel való bevonása. Hidrológiai Közlöny. 3—4. 129. 1953. [39] Papp Sz.: Fúrt kutak korróziója és a védekezés módja. Hidrológiai Közlöny. 9—10. 445. 1954. [40] Papp Sz.: Fúrott kutak korrózió elleni védelme. Vízügyi Közlemények. 1. 96. 1958. [41] Heyduck Gy.—Marik J.: Acólcsövezósű mélyfúrású kutak korrózióvédelme külső áramforrás nélküli katódvédelmi eljárással. Hidrológiai Tájékoztató, 1961. dec. [42] Benedek P.: Bestrebungen zur Vereinfachung der Technologie von Abwasserreinigungsanlagen. Gas und Wasserfach. 24—26. 107. 1966. [43] Körösmezey L.: Néhány újabb adat a Szellőztető árokról. Hidrológiai Közlöny. 1. 39. 1963. [44] Csanády M. és Gregács M.: Szenny vízoxidációs tavak. Hidrológiai Közlöny. 10. 469. 1965. [45] Donászy E.: A halastavas szennyvíztisztítás elvi kérdései. Hidrológiai Közlöny. 4. 173. 1965. [46] Csanády M. és Gregács M.: A halastavas szennyvíztisztítás közegészségügyi kérdései. Hidrológiai Közlöny. 4. 179. 1965. [47] Finály L.: Szennyvizek fertőtlenítése klórozással. Vízügyi Közlemények. 1. 21. 1952. [48] Blum, A. : Szennvíztisztítási kísérletek hidrociklonnal. Hidrológiai Közlöny. 2. 110. 1961.