Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

2. szám - Berczik Árpád–v. Kozma Erzsébet–Molnár Miklós: Hidrobiológiai vizsgálatok a Hámori-tavon

86 Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. Bérezik A.—V. Kozma E.—Molnár M.: Hidrobiológiái vizsgálat 15 18. ábra 9 [óra] 12 15 17. ábra u ~%10 I / \ \ JL r7 MAGYAL —1962. IX T/ / \ r7 MAGYAL —1962. IX 26-27 . / / \ / / / \ \ / y \ / 15 18 19. ábra 21 3 [ára] 12 JELMAGYÁRA2AT a 20-21. sz. ábrákhoz %Tijphus QParafyphusB QShiga g F/exner ftsonne UCo/i 20. ábra 11 (dra] 17—18. ábra. A Coli-titer változása az I. és IV. mintavételi helyen 1962. IX. 16—17.-én (17. ábra); és az I. és IV. mintavételi helyen 1963. VI. 1—5.-én (18. ábra) Abb. 17—18. Ánderung des Koli-Titers an der I. und IV. Probenahmestelle am 26—27. IX. 1962 (Abb. 17); und an der I. und IV. Probeentnalimestelle am 4—5. VI. 1963 (Abb. 18) Figs. 17—18. Ghanges of tlie coli-count on sampling points I and IV on the 26th and 27th Neptember, 1962 (Fig. 17); and on sampling points I and IV on the Ith and 5th June, 1963 faunájának faji és mennyiségi megismerésére törekedtünk. Sor került a partszegély és az alámerülő növényzet Chironomida faunájának vizsgálatára is, ennek eredményeit egy zoológiai jellegű tanulmány ismerteti. Fenéküledék mintát a négy vizsgálati helyen — tehát a tó középvonalában — vettünk mindhárom vizsgálat (1962. VI. és IX., 1963. VI.) alkalmával. Az egyes gyűjtőhelyek üledékének makroszkopikus képe híven tükrözi azt a szedimentációs folyamatot ós elrendeződést, amely a tározó szalag-alakjából (3. ábra) és a víz áramlási irányából következik. Az üledék szemcsenagysága a tározóban a zsilip felé haladva csökken, Kzervesanyagtartalma viszont növekszik. Az I. gyűjtőhelyen (a Garadna-patak beömlési régójában, a már említett üledék-pad növényzet nélküli részén) igen gyengén iszapos homokot, találunk. A II. gyűjtőhelyen, tehát 240 m-re a beömléstől, durvább-finomabb szürke iszapot találunk kevés homokkal, kisebb agyagrögökkel keverve. A III. és a IV. gyűjtőhelyen, vagyis a beömléstől 590, ill. 1000 m-re az üledék sötétszürke, lágy, finomtapintású, szervesanyagban gazdag, rothadó iszap. E két gyűjtőhely üledéke között - legalábbis makroszkopikusan — csak annyi a különbség, hogy a IV. gyűjtőhelyé mindenkor sötétebb színfi volt. Amint a műszaki leírásból ismeretes [25], ez utóbbi helyen a tározó eredeti mélysége sokkal nagyobb volt (hiszen a tározó térfogata az idők során mintegy 2/5-del csökkent!) ezért itt az iszap vastagsága több méterre becsülhető [25, 26]. Megjegyezzük ínég, hogy kis .mennyiségben valamennyi üledékmintában találtunk partmenti fákról származó lomblevél maradványokat. 1l[ára] 19—21. ábra. A bakteriofág-viszonyok az I. mintavétel helyen (19. ábra); az I. mintavételi helyen 1962 IX. 26—27.-én (29. ábra); és az I. mintavételi helyen 1963. VI. 4—5.-én (21. ábra) Abb. 19—21. Die Bakteriophag-Verháltnisse an der I. I'robeentnahmestelle (Abb. 19); an der I. Probeentnahmestelle am 26—27. IX. 1962 (Abb. 20); und an der I. Probeentnahm estelle am 4—5. VI. 1963 (Abb. 21) Figs. 19—21. Baeteriophag conditons on sampling point I (Fig. 19); on sampling point I on the 26th and 27th September, 1962 (Fig. 20); and on sampling point I on the 4th and 5tli June, 1963 (Fig. 21) Az üledékmintákat 15x15x15 cm-es EkmanBirge iszapmarkolóval vettük és 0,38 mm-es lyukbőségű bronzszitán mostuk át. Mintavételi helyenként ós alkalmanként 5 mintát vettünk. A helyszínen kiválogatott állatokat 70%-os alkoholban rögzítettük. Valamennyi vizsgálat alkalmával megállapítottuk az üledék felső 5 cm-es rétegének hőmérsékletét és a vízmélységet. Az adatokat az 1. táblázat, ill. a 20. ábra tartalmazza. Eredményele Az üledékfaunát a Chironomus plumosus és thummi, valamint a Chaoborus crystallinus lárvái és egy Tubifex sp. képviselői alkotják. A kapott mennyiségi eredmények a 9. táblázatban tekinthetők át, melyek alapján az alábbiakat állapíthatjuk meg. A Chironomus thummi és a C. plumosus elterjedése élesen különválik; Chironomus thummi lárvák csak az I. gyűjtőhelyen fordultak elő, ahol plumosus lárvákat nem is találtunk, a II—IV. gyűjtőhelyen viszont fordított a helyzet. A Chironomus Plumosus környezeti igényének az I. gyűjtőhely kemény, homokos, szervesanyagban szegény üledéke nyilvánvalóan nem felel meg, a C. thummi előfordulása azonban — akár csak a tapasztalt kis