Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
2. szám - Berczik Árpád–v. Kozma Erzsébet–Molnár Miklós: Hidrobiológiai vizsgálatok a Hámori-tavon
Bérezik Á.—V. Kozma E.—Molnár M.: Hidrobiológiái vizsgálat Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. 87 A benthos mennyiségi viszonyai [db/in 2 és %] 9. táblázat 1962. VI. 13. 1962. IX. 27. Gyűjtőhely Chironomus Chaoborus Tubifex összesen Chironomus Chaoborus Tubifex összesen I. 1176,0 (86,9) 0 26,4 (13,1) 202,4 (100,0) 140,8 (84,2) 0 26,4 (15,8) 167,2 (100,0) II. ! 3696,0 (97,9) 26,4 (0,7) 54,4 (1,4) 3776,8 (100,0) 3634,4 (96,3) • 8,8 (0,2) 132,0 (3,5) 3775,2 (100,0) III. * 3704,8 (95,7) 132,0 (3,4) 35,2 (0,9) 3872,0 (100,0) 2543,2 (87,6) 114,4 (3,9) 246,4 (8,5) 2904,0 (100,0) IV. ! 1812,8 (91,2) 105,6 (5,3) 70.4 (3,5) 1988,8 (100,0) 52,8 (4,0) 1249,6 (93,4) 35,2 (2,6) 1337,6 (100,0) Chirononius 184,8 (84,0) 2622,4 (67,4) 3326,4 (62,6) 1680,8 (96,0) 1963. VI. 5. Chaoborus Tubifex 26,4 (0,7) 44,0 (0,8) 26,4 (1,5) 35,2 (16,0) 1240,8 (31,9) 1944,8 (36,0) 44,0 (2,5) összesen 220,0 (100,0) 3880,6 (100,0) 5315,2 (100,0) 1751,2 (100,0) az J. gyűjtőhelyen Chironomus thummi, 2 a TI—IV. Ryűjtőhelyen Chironomus plumosus fordult elő. 3 Sphaeromias cundidus. mennyiségben — ezzel még nincsen megmagyarázva. A bakteriológiai, kémiai vizsgálatok ráadásul nem utalnak a C. thummi által kedvelt szenynyezettségre. A C. thummi előfordulása itt azt a véleményt támasztja alá, hogy ez a faj csak szaprofil és nem stenök, szaprobiont, előfordulása tehát egyáltalán nincsen kizárólagosan a szennyezett vizekhez kötve. A két Chironomus faj lárvája képviseli egyedszámban (és súlyban) a fenékfauna fő tömegét. Részvételük a faunában általában 85—95%-os; csak a Tubifexek nagymérvű elszaporodása miatt süllyedt ez az érték egyes esetekben 70% alá. A Chironomus plumosas lárváinak mennyisége a II. és III. gyűjtőhelyen a legnagyobb, a IV. gyűjtőhelyen valamivel kisebb értékeket találtunk. Minthogy e helyen az iszap, a II. és III. gyűjtőhelyéhez hasonlóan, a Chironomus plumosus lárvák számára optimális, „gyttja" típusú, az élesen kiugró kisebb értékeket leginkább az iszap feltételezhető gázháztartási viszonyainak, esetleges (és időleges) anaerob bomlási folyamatainak számlájára írhatnánk. Ezt természetesen csak részletesebb, ill. sorozatos vizsgálatok tisztázhatnák, annál is inkább, mert mostani vizsgálataink során a fenékvízben teljes 0 2 hiányt sohasem észleltünk. A Chironomus plumosus II. és III. gyűjtőhelyen tapasztalt maximális egyedsűrűségi értékei egyébként nagyságrendileg a szélsőségesen eutróf Velencei-tó leggazdagabb faunája „gyttja" területeinek értékeihez hasonlóak [3]. Az üledékfauna egyedsűrűségével kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy a tározó halállományának'mintegy 60%-a olyan halfajokból tevődik össze (30% szivárványos és sebes pisztráng!), amelyek az üledékből semmiesetre sem szednek táplálékot.* Az egyedsűrűségi értékek megítélésénél tehát kevéssé szabad számolni a halak — gyakran igen tekintélyes — ritkító hatásával. A tavi anyagforgalom szempontjából a fenék makrofauna túlnyomó többségét kitevő Chironomidák valószínűleg mégsem vesznek el teljesen, hiszen a Chironomida bábok, a bábállopat néhány napja alatt planktonikus életet folytatnak, s ekkor nagy tömegben eshetnek áldozatul a Hámori-tóban élő pisztrángoknak is. Feltűnő, hogy a Chaoborus crystallinus lárvái az I. gyűjtőhelyen minden esetben hiányoztak, egyébként kisebb-nagyobb számban mindenütt * Vásárhelyi I. szíves közlése alapján előkerültek. Számuk általában a zsilip felé haladva növekedett. A Tubifex sp. képviselői a számukra meg nem felelő, kemény üledékű I. gyűjtőhelyen csak elvétve fordultak elő. A II. és III. gyűjtőhelyen találtunk legtöbbet belőlük — egyes esetekben az összfauna 30%-át is meghaladó mennyiségben. A IV. gyűjtőhelyen ismét erősen csökkent a számuk. — A II—IV. gyűjtőhely lágy, szervesanyagban gazdagabb iszapja a Tubifexeknek nyilvánvalóan megfelelő élettér; a IV. gyűjtőhely kisebb értékeire lehetséges magyarázatként a Chironomus plumosusszal kapcsolatban írottakra hivatkozhatunk. [C7I614 12108641962. VI. 13. 7: pi r-i r-i p 1 1 1 1 =; [Cjis 14 12 10 5 6 4 1962.1X27 o 12" £ IV. j—j p — p 1 | 1 1 1 : s 1 = = § 2 1 = III. IV 8[m] 7 6 • 5 4 3 2 1 14 12 10 6 4 1963.1/1.5. 7 12" 1 = E E E E u • u I. II. III. IV. JELMAGYARÁZAT• g Üledék Q Fenékviz • vízfelszín | vízmélység 22. ábra. Az üledék- és vízhőmérsékleti adatok összehasonlítása Abb. 20. Vergleichung der Sediment- und Wassertempera tur- Angaben Fig. 22. Gomparison of temperature datafor sediment and water