Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

1. szám - Dr. Horváth Lajos–dr. Scheuer Gyula: Javaslat a budapesti hévizek védőterületére

8 Hidrológiai Közlöny 1967. 1. sz. Horváth L.—Scheuer Gy.: Hévizek védőterülete [26] Láng S.: Karszttanulmányok a Dunántúli Közép­hegységben. Hidrológiai Közlöny. 1948. [27] Léczfalvy S.: Hévforrások, mesterséges hévízfeltá­rások hőutánpótlódásának néhány kérdése. Hidro­lógiai Közlöny. 1964/12. [28] Majzon L.—Teleky O.: A városligeti II. sz. mély­fúrás. Hidrológiai Közlöny. 1940. [29] Mádi L.: Császárfürdő monográfiája. Budapest. 1927. [30] Mazalán P.: Budapest székesfőváros legújabb ás­ványvízforrásainak műszaki leírása. Hidrológiai Közlöny. 1932. [31] Mazalán P.: Mélfúrású kutak Budapest, 1957. [32] Papp F.: Budapest gyógyvizei. Hidrológiai Köz­löny. 1940. [33] Papp F.: Budapest meleg gyógyforrásai. Budapest. 1942. [34] Pávai Vajna F.: Új gyógyforrások Budán. Hidro­lógiai Közlöny. 1932. [35] Pávai Vajna F.: Tabán új termális gyógyforrásai. Hidrológiai Közlöny. 1936. [36] Pávai Vajna F.: A budapesti meleg források kér­dése. Földtani Értesítő. 1939. [37] Sarló K.: Újabb adatok a Margitsziget-i. . . Hid­rológiai Közlöny. 1949/3—4. [38] Schafarzik F.: Visszapillantás a budai hévforrások fejlődéstörténetére. Hidrológiai Közlöny. 1921. [39] Scheuer Gy.: Budapesti hévizek vízföldtana. Dok­tori disszertáció. 1964. [40] Schmidt E. R.: Geomechanika. Budapest. 1958. [41] Schmidt E. R.: Karszt és karsztos hévízforrásaink geomechanikai alapjai. Bányászati és Kohászati Lapok. 1953/8. [42] Schréter Z.: A budapesti hévforrások földtani fej­lődéstörténete. Magyar Balneológiai Értesítő. 1912. [43] Szalontai G.: Budapest gyógyvizeinek minőségi vál­tozása. Hidrológiai Tájékoztató. 1962. december. [44] Vadász E.: Magyarország földtana. Budapest. 1960. [45] Vadász E.: Dunántúl karsztvizei. Hidrológiai Köz­löny. 1940. [46] Vendel M.—Kisházi P.: Összefüggések meleg for­rások és karsztvizek között. . . A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei. 1963. [47] Vendl A.: Budapest gyógyforrásai közös védőterü­letének tervezete. Hidrológiai Közlöny. 1944. [48] Vigh Gy.: Új hőforrások feltárása a Rákostorok vonalában. Hidrológiai Közlöny. 1941. [49] Vitális S.: A békásmegyeri új artézi kút. Hidroló­giai Közlöny. 1935. [50] Weszelszky Gy.: A geotermikus gradiensről. Hidro­lógiai Közlöny. 1922. [51] Willems T.: Bányavízvédelem. Bányászati Kutató Intézet Jelentése. 1962. PEKOMEHflAHHfl OTHOCMTEJlbHO C03flAHHH 3AIHHTH0ÍÍ nOJlOCbl BYflAnEIllTCKHX TEPMAJIbHblX BOfl JJ-p Xopeam, JI.—d-p lllayep, fi. SKCnjioaTaTopu öyflaneuiTCKHX jieHeöHbix BOA H HC­TOHHHKOB YWE nepe,n nepBoíí MHpoBoft BOÍÍHOÜ RIOAHFLJIH BO­npoc C03flaHHH MecTHoft rHflporeoJiorHHecKott nojtocbi AJIH 3AMHTBI JREMEÖHBIX BOA, HA OCHOBSHHH § XXIII 3AK0HA, H3flaHHoro B 1885 r. Co3aaHHe oömett aamHTHoft nonocbi BbiJio npeajic»KeH0 B 1895 r., oflHaico Toraa H3-3a HeÖJia­RONPHFLTHORO SKOHOMH^eCKOrO riOJKWeHHfl H pa3JIH LIH0ÍÍ HHTepecoBaHHoc™ HE MOTJTH ocymecTBHTb. B 1943 r. BeHaji, A. coCTaBHJi ifaKTHHecKwíí npoeKT ,,Co3flaHHe 3au[HTHoft noJiocbi ajih coBepmeHnofl 3amHTbi ropHHHX H Tenjibix öynaneiiiTCKHX jieieÖHbix HCTOMHHKOB" B aoKJiafle „IlpoeKT oömeft 3amHTHott TeppHTOpHH jieHeö­Hbix HCTOHHHKOB EynaneiiiTa". H3-3a BTOpOÖ MHpOBOft BOÖHbl He ÖblJIO B03M0>KH0 npHHHTb YKA3AHHBIFT npoeKT h BHEAPEHHE ero, B KAIECTBE yKa3aHHÜ, B npaKTHKy. IlOCJie BTOpOÜ MHpOBOÍl BOÖHbl, KOrfla BCJieflCTBHe B03HHKH0BeHH5J HOBOÜ COUHaJlHCTHHeCKOÍÍ 3K0H0MHie­CKOK CHCTEMBI nepecTajiH GbiTb paHHHe 3aHHTepecoBaH­HOCTlf II npOTHBOpeHH^ Me>KAy HHMH, ^HpeKUHH CTOJ1HH­Hbix jieieÖHHii cnpocmia co3,naHne oómeíí 3amHTHoft Tep­pHTOpiIH. npoeKT, COCTaBJieHHblfl BeH«JI, A. Hy>KH0 SblJlO B HeKOTopofí CTeneHH nepepaöoTaTb, BCJieijCTBue MHO>Ke­CTBa H3MepHTejibHbix ii HaŐJiiofleHHbix aaHHbix. B uejiHx pa3peuieHHH npoöJieMbi, He«opeuieHHoíí y>Ke HecKOJibKO aecHTHJieTHÍi, IIpeAnpHflTHe Il0HB0Be,AeHHfl noa ynpaBJie­HHeM MiiHHCTepcTBa CTpoHTejibCTBa BepHee aBTopbi co­CTaBHjiH npeanoHceHiie OTHocuTeJibHo co3flaHHH oömeíí 3amlITH0ft TeppHTOpHH. Ilpn cocTaBJieHHH npefljiowceHHH aBTopaMH 6biJio yqTeHo Bee no^BeHHbie flaHHbie, K0T0pbie 0Ka3ajiHCb Bepo­HTHbiMH Ha ocHOBaHiiii flo CHX nop wweioinHxca Ha6.nio.se­HHH, (jiaKTHqecKH HASJIIOAEHHBIE BO BPEMN npome«mnx flecjiTHJieTuti B Kojioanax n HCToiHiiKax rnapoJiornHecKHe H xnMHHecKHe H3MeHeHHH, a TaK>Ke cio^a OTHOcamnecfl npaBHJia H3 Bo«Horo npaBa. ABTopu B CTaTbe npefljiaraioT co3flaTb B nejiax 3a­uiHTbi 6y,naneiHTCKHx TepManbHbix Boa OAHy o6myio 3a­miiTHyio no^ocy, rpaHimu KOTopoií Ha3HanaioT na pac­CTOHHiie 3 KM OT cymecTByiomHx KONOAUEB (B ceBepHoe, BOCToiHoe ii io>KHoe HanpaB^eHHe,) BepHee Ha 1 KM B 3a­naaHoe HanpaBJieHHe, c yieTOM ycnoBHíí HenocpeflCTBeH­Horo nononHeHHíi BO^H. B peKOMeH/ianHH coflepwaTcn h aaHHbie «o6biBae­MOTO KOJIH^ecTBa BOflbi BHyTpii oGmefí 3amHTHofi nojiocbi, c ocoőeHHbiM BHiiMaHiieM Ha pa3Mep co3aaBaeMoíí Mai<CH­Ma-ibHoíi AenpecciiH. CmiTaioT HeoöxoflHMbiM npoBecTH CHCTeMaTiiMHbie r-HApoJiorHiecKHe H XHMHqecKHe H3MepeHHH, Ha OCHO­BaHim KOTopbix MOWHO SyfleT yroHHHTb BbimeyKa3aHHbie. B paMKax HacTonmeíí craTbii He M<ejiaioT pa3pa6o­TaTb noflpoÖHbie yi<a3aHH5i, nocKOHbKO CMiiTaioT TOjibKO OCHOBOÍÍ FLJIH FLHCKYCCHH H cnocoöneM FLJIÍI ycKopeHHH pa­ÖOT ropiicTOB. CooTBeTCTBeHHO 3T0My, B Ka^ecTBe npoaoji­M<eHHH cTaTbH nyÖJiHKyeM h CBíi3aHHbie peueH3iiH, KpoMe Toro CTaTbio nojibCKoro cneunajincTa A. KenmicKH, B KO­Topoií aBTopoM H3JiaraioTCH yKa3aHHH, H3AaHHbie He­AaBHO B rio.abnie OTHOCHTejlbHO C03AaHHH 3amHTHbIX Tep­pHTOpHÍi. Vorschlag für das Schuízgebiet der ThermalwSsser in Budapest Dr. Horváth, L.—dr. Scheuer, Gy. Die Betriebe der Budapester Heilbáder und Heil­quellen habén bereits vor dem Weltkrieg im Interesse des Schutzes ihrer Heilwásser noch auf der Grundlage des Gesetzes XXIII aus dem Jahre 1885 die Bestim­mung von örtlichen hydrogeologíschen Schutzgebieten beantragt. Bereits im Jahre 1895 tauchte der Gedanke eines gemeinsamen Schutzgebiets auf, doch konnte die­ser infolge den abweichenden Ansprüchen der ver­schiedenen Interessenten unter den damaligen wirt­schaftliehen Verháltnissen nicht in die Tat umgesetzt werden. Im Jahre 1943 hat Professor Vendl, A. in seiner Abhandlung „Entwurf eines gemeinsamen Schutzge­biets für die Heilquellen in Budapest" tatsáchlich den Vorsehlag für ein „gemeinsames áusseres Schutzgebiet" zur möglichst vollkommenen Bewahrung sámtlicher In­teressen an den warmen und lauwarmen Heilquellen von Budapest zusammengestellt. Der zweite Weltkrieg hat die praktische Guthei­ssung dieses Vorschlags und die Inkraftsetzung als recht­liche Grundlage verhindert. Nach dem zweiten Welt­krieg kam das sozialistische wirtschaftliche System zur Geltung, wodurch die verschiedenen Interessen und deren Gegensátzlichkeiten bei den Budapester Heilwas­sern mit einem Schlag erloschen sind, so dass die Di­rektion der budapester Báder die Festlegung eines ge­meinsamen Schutzgebiets beantragen konnte. Zahl­reiehe Messungen und Beobaohtungen, die seit der Zusammenstellung des Vendlschen Vorschlags gemacht worden sind, erforderten gewisse Ergánzungen bzw. Veránderungen dieses Vorschlags. Im Interesse einer Lösung dieses jahrzentelangen Problems hat auch das Unternehmen für Vermessung und Bodenschürfungen des Bauministeriums beziehungsweise die Verfasser, Vorschlage für das gemeinsame Schutzgebiet ausgear­beitet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom