Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

2. szám - Doromby László: Mezőgazdasági szennyvizek hasznosításának jelentősége és lehetőségei

76 Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. Doromby L.: Mezőgazdasági szennyvizek A 324 férőhelyes tehenészeti telepen keletkező trágyamennyiségek 6. táblázat TaöA. 6. Ko/iunecmeo 3aeo3oe, eo3HUKawiifux e 324 Mecmnux KopoenuKax Tabelle 6. In einer Molkerei für 324 Kühe entstehende Düngermengen Épületek megnevezése Tehénistálló Ellető istálló Bo'^ú nevelő Állattartás módja kötött, zárt, közép állás, almozott kötött, zárt, rövid állás, almozott kötött, zárt, egyedi ketreces, almozott kötetlen, zárt, csoportos ketreces, almozott Épületek száma 3 db 108 fh-es 1 db 24 + 6 fh-es 1 db 144 fh-es Almos trágya [m

3/nap] összes vegyes trágya [m

3/nap] 10,32—15,15 16,80—24,27 14,07—19,74 1,04—1,46 1,55—3,52 Elfolyó trágyáié [m

s/nap] összes vegyes trágya [m

3/nap] 6,48—9,12 16,80—24,27 14,07—19,74 0,67—1,00 1,51—2,02 pontos értékek a 4. táblázat felhasználásával állíthatók össze. A hizlaló telepekkel egyedi nagyságuk miatt itt nem foglalkozunk. A 4. táblázatban levő adatok alapján a keletkező trágyamennyiség esetenként meghatározható. A növendékmarha telepek összegezett trágyamennyiségét az o. táblázat már tartalmazza. A tehenészeti telepek táblázatának értékeit összegezve: A 324 fh-es tehenészeti telepen száraz trágyaeltávolításnál (középállások esetén) 12,91—20,13 m

3/nap almos trágya és 8,66—12,14 m

3/nap elfolyó trágyáié hidraulikus trágyaeltávolításnál elletőistállóból és bor j ún ev elő b ől, 2,59—4,98 m

3/nap almos trágya és 2,18—3,02 m

3/nap elfolyó trágyáié tehénistállóból középállások esetén 16,80—24,27 m

3/nap, rövid állások esetén 14,07—19,74 m

3/nap vegyes trágya keletkezik. A különböző fajta trágyák elszállítási és hasznosítási lehetőségeit az alábbiakban értékeljük: a) Növendékmarha telepeknél, kötetlen állattartásnál a száraz trágyaszállítás és kezelés, az almos trágya „szarvas" -ba hordása alkalmazható. Érlelés után — a felhasználás szükségletének megfelelően — a termőterületekre járművel kell kihordani. Az elfolyó trágyalevet már a keletkezés helyén külön kell választani és legfeljebb 3 napos tárolás után a termőterületen közvetlenül felhasználni, vagy trágya szarvasok locsolására hasznosítani. Kötött tartású növendékmarha telepeknél akár a száraz trágyaszállítás, akár az úsztatotttrágyaszállítás és ezt követő nedves hasznosítás alkalmazható. Usztatásos trágyaszállításnál szecskázott alom használata kívánatos, a trágya zárt csa-^ tornában gravitációsan jut ki az épületből és azután ugyancsak zárt csatornában gravitációsan, vagy nyomás alatt közvetlenül a felhasználás helyére kerül. Űsztatásos trágya eltávolításnál az 5. táblázatban megadott elszállítandó pépszerű trágya mennyisége a 396 fh-es növendékmarha telepen kb. 16—19 m?\nap, ami a szükséges öblítővízzel még növekszik. b) Tehenészeti telepeknél, ha a tehénistállókban az állatokat középállásokban tartják, mind a száraz, mind az úsztatott trágyaszállítás alkalmazható a növendékmarha telepeknél mondottak szerint. Úsztatásos trágyaszállításnál az elszállítandó pépszerű trágya mennyisége a 324 fh-es tehenészeti telepen középállásoknál kb. 19—27 m

3jnap, ami a szükséges öblítővízzel még növekszik. Rövid állások alkalmazása esetén az úsztatott trágyaszállítást és ezt követő nedves hasznosítást kívánatos alkalmazni, mert a kis alomszalmatartalom miatt kedvezően alakítható ki. Az elszállítandó pépszerű folyékony trágya mennyisége a 324 fh-es tehenészeti telepen rövidállásoknál kb. 16—23 m

3/nap, ami a szükséges öblítővízzel még növekszik. c) Hizlaló telepek trágyaéltávolítási módjai megegyeznek a tehenészeti telepekével. * Az állattartási telepek tartozékát képező takarmányos épület, szociális épület, szúró-boncoló és tej ház szennyvizeinek kezelésével előzőleg már foglakoztunk. Itt a teljesség kedvéért, ezekben az épületekben keletkező szennyvizek mennyiségére vonatkozóan adunk tájékoztató értékeket. Takarmányos épületben a telep állatférőhelyeitől függően 5—10 l/számosállat mosóvízzel, a tak. épület m

2 területe szerint pedig 5 l/m

2 felmosóvízzel kell számolni. Szociális épületben a szokványos házi szennyvíz normatívák alkalmazandók. A kiszolgáló személyzet átlagos létszáma: 280 kocás tenyésztelepen 24 fő 1800 fh-es hízlalótelepen 17 fő 336—396 fh-es növendékmarha telepen 16 fő 324 fh-es tehenészeti telepen 42 fő (Borjúnevelőkben és ellető istállókban szükséges az állatgondozók részére külön tisztálkodási víz. Ennek mennyisége 15—30 l/fő. 30— 40 borjúra, illetve 6—10 ellésre váró tehénre kell 1 fő gondozót számítani.) Tejházakba,n 2—6 1 mosó és hűtővizet kell feldolgozott tej literenkint valamint 5 l/m

2 felmosó vizet a tejház m

2 területe szerint számítani. (Tejtermelés állatonkint 2500—5000 liter/év mennyiségben irányozható elő.) Tejházakból származó szennyvizeket azonnal hasznosítani kell. Egy napnál hosszabb tárolás nem engedhető meg 1 Szúró-boncolókban egy vágáshoz az állatok nagyságától függően 300—2000 1 vízzel kell számolni. Kertészeti telepek szennyvizei A zöldségkertészeti telepek és a szőlőfeldolgozó telepek mosóvizei jelentősek. A termékek, illetve gépek, tartályok, hordók mosásakor keletkeznek. Összetételükre jellemző a homoktartalom és a sok darabos növényi hulladék.