Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

2. szám - Doromby László: Mezőgazdasági szennyvizek hasznosításának jelentősége és lehetőségei

Doromby L.: Mezőgazdasági szennyvizek Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. 77 Tápanyagtartalmuk csekély, ilyen szempont­ból mezőgazdasági felhasználásuk kisebb jelentő­ségű. Ha mint víznek a hasznosítása helyi szem­pontból növények vízellátására kívánatos, akkor a felhasználás előtt hordalék- és homokfogón kell át­vezetni. Semmi olyan anyagot nem tartalmaznak, ami akár egészségügyi, akár növénybiológiai okok­ból hasznosításukat korlátozná. Vágóhidak, húsfeldolgozók szennyvizei Hazánkban — az esetlegesen előforduló kon­centrált fertőző anyagtartalmuk miatt — elvileg mezőgazdasági hasznosításra nem kerülhetnek. Amennyiben a gyakorlatban fertőtlenítésük olyan módszerrel, vagy anyagokkal megoldható lenne, hogy utána a szennyvíz ne legyen káros a növé­nyekre, akkor felhasználásuk helyi szempontból nagy jelentőségű lehet, mert tápanyagtartalmuk igen magas. Egyes külföldi országokban megoldot­ták a problémát, mert mezőgazdasági hasznosí­tásra felhasználják. Ezért röviden foglalkozunk itt is a kérdéssel. Vágóhidak, húsfeldolgozók szennyvize sok bel­sőségi hulladékot, húsrészeket, csontrészeket, vért, zsírt, szőröket stb. tartalmaz. Nagyon könnyen bomlik, erősen rothadóképes. Mechanikai előkeze­lése hordalék, homok és zsírfogón feltétlenül szük­séges. Hűtéséről a rothadási folyamat lassítása miatt gondoskodni kell. A fertőtlenítés alapvető követelményéről már előbb szóltunk. Összetétele nagyon hullámzó, a mosóvíz fel­használás függvénye. Egy vágáshoz 300—2000 1 vizet használnak fel. Gyorsan el kell távolítani az ember környezetéből és haladéktalanul fel kell használni. Ülepítés után zárt csatornában vezet­hető a hasznosítási területre. Tárolása erős bűz­terjesztése és a légyveszély miatt, nem jöhet szóba. Mezőgazdasági hasznosítás esetén szükséges lehet más szennyvizekkel hígítani, mert a bőrök sózását végző üzemrészben keletkezett szennyvíz igen ma­gas nátriumklorid tartalmú és ha nem hígul fel eléggé, a mezőgazdasági talajokra káros Szeszfőzdék szennyvizei Mezőgazdasági hasznosításra alkalmasak. Ösz­szetevődnek a feldolgozásra kerülő termékek mosó­vizéből, belső vizéből (nedvességtartalmából), va­lamint a hűtővizekből. Sok darabos hulladékot tar­talmaznak, ezért hordalék- és homokfogón kell átve­zetni. (A kiszűrt hordalék takarmányozására fel­használható). Konzisztenciájuk vízszerű, kémiailag kissé savanyú jellegű, összetételük a mosóvíz kö­vetkeztében igen változó. Mielőbb el kell távolítani és felhasználni, mert bűzössé válik és fellép a légyveszély. Talajra, nö­vényekre nem káros. Egészségügyi, növényi- vagy talajbiológiai kötöttségek nincsenek. Mennyisége a feldolgozott nyersanyag mennyi­ségének kb. 30-szorosára tehető. * Miután rövid áttekintést adtunk a mezőgazda­sági eredetű szennyvizekről, összefoglalva megálla­píthatjuk, hogy az álattartási telepek szennyvizé­nek mezőgazdasági hasznosítása higiéniai okokból, valamint tápanyagtartalmuk felhasználása érde­kében országos viszonylatban is nagy jelentőségű. Meg kell találni tehát a leggazdaságosabb szállítási és hasznosítási módot, melyekkel ezek a szenny­vizek gyorsan, minimális munkaerő felhasználással keletkezési helyükről eltávolíthatók és hasznosítási helyükre eljuttathatók. Az ember és állathigiéniai követelmények mellett azokat a szállítási és hasz­nosítási módszereket kell előnyben részesíteni, me­lyek nem terhelik az üzem termelési szervezetét. Röviden szólva az a szennyvízeltávolítás és hasz­nosítás a legelőnyösebb, melynél különösebb üzem­szervezési problémák megoldása nélkül, a legkeve­sebb munkaerő felhasználással, az időjárástól, év­szakoktól függetlenül szinte észrevétlenül jutnak vissza a tápanyagok és a víz a természetes körfor­gásba, hogy kifejthessék a termőtalajt értékesebbé tevő, szerkezetét javító és a terméshozamokat nö­velő hatásukat. Az ideális megoldásokat azonban megvalósíthatóság szempontjából felül kell bírálni, mert ha a mezőgazdasági üzem szervezete, a mező­gazdasági üzem termelési színvonala bizonyos szin­tet el nem ér, akkor a legjobb egészségügyi, mű­szaki megoldás, a legelőnyösebb, leggazdaságosabb agronomiai hasznosítás sem tudja kifejteni hatá­sát és felszínes, téves végkövetkeztetések levonására adva lehetőséget a jövő fejlődés gátjává lehet. A mezőgazdasági szennyvizek hasznosítására szolgáló bármely berendezést ezért mindig a mező­gazdasági üzem adottságainak és lehetőségeinek megfelelően kell kialakítani, hogy valóban a fej­lődés célját szolgálja. Nem közömbös a helyi mezőgazdasági szak­emberek egyéni „hozzáállása" sem. A legmoder­nebb, a legideálisabb berendezés is csak akkor tudja maximális hatását kifejteni, ha üzemeltetése az elérendő cél jelentőségét átérző, az előforduló nehézségeket leküzdeni akaró elhatározottsággal történik. 3HAQEHNE H BO3MO>KHOCTH HCIIO JIB30BHHMH CejlbCK0X03flHCTBeHHbIX OpOCHTejIbHblX CTOHHblX BOfl JJOpOMÖU, JI. Hen0JIb30BaHHe CeJIbCK0X03HHCTBeHHbIX CTOHHblX BO« HMEET Sojibmoro 3HAHEHHH H C TOWH 3PEHHH oSecne­EHHH nnTaTeJibHbix BeujecTB B paccTeHweBOflCTBe H C TOHKH 3peHHH B0fl0CHa6>KeHHH. OcoSeHHo öojibiuoe 3HaieHHe HMeeT CTOHHHH Bo/ia JKHBOTHOBOflMeCKHX (j)epM (3aB03bl). B KpynH03aB0flCKHx x03flíícTBax npHHunnaMH SKO­HOMHMHOCTH Bee 6ojiee npoflBHraeTCH Bnepe« Bonpoc y^a­jieHHji 3aB03a rHnpaBJiimecKHM cnocoöo.vi. OSbiMHbie oöpaöoTKH 3aB03a He npuro^Hbie AJIH oöpa­weHHH c wHWHM 3aB030M, nepeiwemeHHbiM c Bofloíí H jyiji cooTBeTCTByiomero iicn0Jib30BaHHH. CraTbji 3aHHMaeTCH c H3Jio>KeHHeM e03M03icH0cmeü zudpaeAutecKoeo ydaAenusi 3aeo3a, Memodoe mpamnopma u mexHmecKüx oöopydoeanuü, a mattytce e03M0ncH0cmu uc­noAb3oeanuH oKHÖKOZO 3aeo3a, c ocoöenHbiM enuManueM na ucn0Ab30eanue nymeM opouienun. riepBafl iiacTb cTaTbH aacT o63op o KanecTBe pa3»bix CeJlbCK0X03HHCTBeHHbIX CTOHHblX BO«, 0 HX (|)H3HMeCK0M COCTaBe, B03M0>KH0CTeH TpaHCnOpTHpOBKH H yxofla C HH­MH. nOflpOÖHO paCCMaTpHBaiOTCH CTOMHbie BOflbl (3aB03bl) >KHBOTHOBOflHeCKHX $epM H OTflejlbHblX OÖ-beKTOB BHyTpM (fepMbi. CTaTbH 3aHHMaeTCH CTOMHHMH BoaaMH o6cjiy>i<n­Baiomnx 3flaHHi"i. H3JiaraioTCH CTOHHbie BOÁM oropoflHbix X03HHCTB, HenOCpeflCTBeHHO CBÍI3aHHbIX HeÖOJIbUIHX ÖOHH, MHCOKOMÖHHaTOB, CriHpTOBblX 3aB0fl0B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom