Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
2. szám - Doromby László: Mezőgazdasági szennyvizek hasznosításának jelentősége és lehetőségei
70 Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. Beszámoló SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Mezőgazdasági szennyvizek hasznosításának jelentősége és lehetőségei I) O R O M B y LÁSZLÓ Közgazdasági elemzések egyértelműen kimutatták, hogy valamely ország lakosságának életszínvonala alapvetően a mezőgazdaságban, illetve az iparban foglalkoztatott munkaerőlétszám arányától függ. Minél kisebb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számaránya az összlakossághoz képest, annál magasabb az átlagos életszínvonal. Korunk rohamos technikai fejlődése magasabb életszínvonal iránti igényt támaszt, ez pedig, az előbbi megállapítás szerint megköveteli, hogy egy mezőgazdasági dolgozó mindig több és több lakos élelmiszerellátását biztosítsa. A mezőgazdasági munkaerő létszám-csökkentésének és ugyanakkor a terméshozamok növelésének — látszólag ellentmondó — követelménye egyidejűleg csak úgy elégíthető ki, ha a) az emberi és állati munkaerőt fokozódó mértékben gépek váltják fel és ugyanakkor b) a gazdálkodás mind belterjesebbé válik. A gépesítés és a gépek jó hatásfokú üzemeltetése a mezőgazdasági üzemek koncentrálását, a mezőgazdasági „nagyüzemek" kialakítását igényli. A belterjes gazdálkodás pedig alapvetően megköveteli a talaj fokozott tápanyag és vízellátását. Az első követelmény megvalósulása hazai viszonylatban kialakulóban van, a második követelmény kielégítése azonban általában nem jellemző mezőgazdasági üzemeinkre. A talaj néha még azt a tápanyagmennyiséget sem kapja vissza, melyet a növények fejlődésük során felhasználtak. A termőtalajok fokozott tápanyag- és vízellátásilehetőségének biztosítása országos szinten rendkívül szerteágazó népgazdasági probléma. E tanulmány nem tűzi ki célul ennek elemzését, csupán rá szeretné irányítani a figyelmet egy olyan lehetőségre, melynek kihasználása bizonyos mértékben hozzájárulna a mezőgazdasági üzemek tápanyag utánpótlási gondjainak csökkentéséhez. Ez a lehetőség a mezőgazdasági szennyvizek hasznosítása. Mezőgazdasági szennyvizeknek nevezzük a különböző mezőgazdasági telepeken keletkező szennyvizeket, de nem soroljuk ide a mezőgazdasági termékeket feldolgozó, önálló, mezőgazdasági telephez közvetlenül nem kapcsolódó ipari üzemek (cukorgyár, konzervgyár, tejüzem, szeszgyár stb.) szennyvizeit. A tápanyagtartalom vagy mennyiség szempontjából jelentős mezőgazdasági szennyvizek eredetük szerint lehetnek: 1. állattartási telepek szennyvizei, 2. kertészeti telepek szennyvizei, 3. kisvágóhidak, húsfeldolgozók szennyvizei és 4. szeszfőzdék szennyvizei. Az utóbbi kettővel esak a mezőgazdasági telepekhez közvetlenül tartozó létesítmények nagyságrendjében foglalkozunk. Ezeknek a szennyvizeknek közös jellemzője, hogy szerves anyagtartalmuk nagy, szervetlen anyagtartalmuk kicsi, a termőtalajok tápanyagutánpótlására (esetleg bizonyos mérvű vízutánpótlásra) alkalmasak és a mezőgazdasági termelésbeli mindig gazdaságosan hasznosíthatók. Megjegyezzük, hogy a jelenlegi hazai előírások szerint vágóhidak szennyvizeit kémiai eszközökkel vagy más módon kell közömbösíteni, mezőgazdaságilag nem hasznosíthatók. Tanulmányunk három különálló részből áll. A most közölt első rész áttekintést ad a különböző mezőgazdasági szennyvizek mennyiségéről, fizikai összetételéről, szállítási- és kezelési lehetőségeiről. A második rész a trágyaeltávolítással foglalkozik, részletesen ismertetve a hidraulikus (usztatásos) trágyaszállítás módszereit és műszaki létesítményeit, míg a harmadik rész a felhasználás különböző lehetőségeit tárgyalja, különös tekintettel az öntözéses hasznosításra, annak műszaki létesítményeire és üzemeltetésére. 1.) Állattartási telepek szennyvizei Mezőgazdasági hasznosítás szempontjából — mennyiséget és tápanyagértéket figyelemebevéve — csak a sertés és szarvasmarha telepek szennyvizei jelentősek. Tanulmányunkban csak ezekkel foglalkozunk. A szennyvizek összetevődnek: Állattartási épületek szennyvize: bólsár, vizelet, alom, elcsorgó itatóvíz, felmosóvíz, hígítóvfz, takarwányos épület szennyvize: takarmány mosóvíz, növényi hulladékok, szervetlen anyagok, felmosóvíz, szociális épület szennyvize: emberi fekália, konyhai szennyvíz, tisztálkodási szennyvíz, felmosóvíz, tejház szennyvize (csak tehenészet): elcsorgó tej, mosóvíz, hűtővíz, felmosóvíz, szúró-boncoló szennyvize (csak sertéstelep): feldolgozási szennyvíz, állati htdladókok, felmosóvíz. Az állattartási telepek szennyvizének túlnyomó többsége az állattartási épületekből származik és lényegileg különböző konzisztenciájú állati fekáliából (trágyából) áll. A mezőgazdasági szóhasználatban a trágya (szerves trágya) fogalmába az állati bélsár, — vizelet és az esetleges alom tartozik. Önmagában a vizeletet, valamint a bélsárból kiváló folyékony részt trágyalének nevezik. A különböző eredetű vizekkel felhígult és folyékonnyá vált szerves trágyát jellegének megfelelően tanulmányunkban szennyvíznek nevezzük. Az állattartási épületekből kikerülő szennyvíz magas tápanyagtartalmának minél teljesebb megóvása és felhasználása megkívánja, hogy teljes egészében és minél gyorsabban a hasznosítási területre jusson. Ezeknél a szennyvizeknél mechanikai előkezelésnek helye nincs.