Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
12. szám - Hamvas Ferenc: A balatoni parterózió vizsgálata
Hamvas F.: A balatoni parterózió Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. 563 4. ábra. Tíz hónap alatti mederanyag vándorlás Zamárdinál Puc. 4. HepedeuMcenue pycAoeoeo Mamepua.w e meteHue 10 Mecaifee y 3aMapdu Abb. 4. Bettstoffwanderung wáhrend zehn Monaten bei Zamárdi 5. ábra. Különböző szélerösségek és szélirányok hatására létrejött lebegtetett hordaléktöménység és partvonal változás (1965. jún. 10 és szeptember 20 között) Puc. 5. H3MeHeHue Mymnocmu e3eemenHbtx nanocoe, co3dawufuxcH nod emRHueM pa3Hbix, no eeAWiUHe, eempoe u nanpaeneHuű eempoe, u u3Menenue öepezoeoü auhuu (e nepuode c 10. uiohh no 20. cenmnöpfi) Abb. 5. Ánderung der Schwebstoffkonzentration und Ujerlinien auf Einfluss der verschiedenen Windstárken und Windrichtungen (zwischen 10. Juni und 20. September 1965) A hullámzás által lebegésbe hozott mederanyag mennyiségi meghatározása érdekében lebegtetett hordalék-mintavételt végeztünk. Méréseink szerint egy-egy nagyobb vihar alkalmával a lebegtetett hordalék töménysége a 486 g/m 3-t is elérheti (5. ábra). Az 5. ábra az évenként bekövetkezett partvonal változásokon kívül az adott szélerősség és szélirány hatására kialakult lebegtetett hordaléktöménység és partvonal változást szemlélteti. A 3. és 5. ábrán jól látható, hogy a lebegésbe került anyag mennyisége, a partra közelítően merőleges NW szélirányok esetén a legnagyobb. A part felőli vagy a tó hosszirányába fújó szelek hatására az előbbitől lényegesen kisebb töménységértékek adódnak. Ebből arra következtetünk, hogy a lebegtetett hordalék nagyrésze eróziós eredetű és csak kismértékben származik a felkavart mederanyagból. A kereszt- és a hosszirányú áramlás a lebegésbe került anyagot eredeti helyétől távolabb eső tórészek vagy kikötők felé szálhtja. Az áramlási irányok változása ugyanazon anyag egy részének többszöri ide-oda mozgását is előidézheti, de a hordalékmozgás eredő iránya uralkodóan a Keszthelyi-öböl felé mutat. Megemlítem, hogy az összefüggő jégtakaró alatt is van hordalék mozgás, melyet a jégalatti áramlás tart lebegésben. Ennek értéke a 20—40 g/m 3-t is eléri. IRODALOM [1] Szesztay Károly : A Koszthelyi-öböl feliszapolódása. Budapest, 1961. [2] Hamvas Ferenc : A balatoni parterózió mérése. A Balaton feliszapolódásával kapcsolatos kutatások 1961 — 62. Budapest, 1963. [3] Bendefy László : A Balaton partvonalának alakulása az utolsó két évszázadban. A Balaton feliszapolódásával kapcsolatos kutatások 1961—62. [4] Kondrajev, N. E.: Forecasting shore transformations at large reservoirs I. A. H. R. Congres, London, 1963. [5] Muszkalay László és Starosolszky Ödön : A szél hatására létrejövő mozgások a Balatonon. Hidrológiai Közlöny, Budapest 1964/8. [6] Walter Hensen —Alfréd Führböter: Modellversuehe über den Wellenauflauf an den Elbdeichen bei Finken werder, Hannover, 1962. [7] Hamvas Ferenc : Investigations into the erosion of shore at lake Balaton, Garda, 1966. MccjieAOBaHHH, cbh33HUbie c SeperoBoií 3po3neft Ha 03epe BajiaTOH XaMeaui, <P. onpeaejieHHH BEJIHIHHBI öeperoBoií 3po3un B 1958 rofly őbiJiH BbiőpaHbi KOHTpojibHbie ce liennfl. TIpoBefleHHbie M3MepeHHfl noKa3ajin, MTO BejiHMHHa SeperoBoií apo3Mn 1,2 M/rofl, a Ha Hei<0T0pbix MecTax aocTHraer 1,6—3,2 M/rofl. ripoBe;;EHHBIE B HaType M3MepeHHH m HCCJIEAOBAHIOI Ha MOfleJiii aoKa3biBaioT, MTO IIOJIOI ne OTKOCM noKa3biBaior ÓOJlblUe COnpOTHBJieHHH npOTlIB BOJlHOBblX H JieílOBblX BJ1HHHHH, <jeM KpyTbie OTKOCbI. BejUIMHHa 3P03HH M0>KeT ÖblTb CHH)KeHa Ka.MbimaMU H TpocTHHKaMH, a TaK>Ke /ipyrHMH pacTeHiniMH, neperuieTaioiuHMHCH Ha öepery. ,Il0CTaT0MH0 rycTbie H Bbicoi<ne paceTeHHji MoryT npimuHHTb yMeHbiueHHe BOJIHM HaroHa. MarepuaJi Sepera xopouio M0M<eT SbiTb iiccjieflOBan Ha nyra ocBemaKHiuíMCíi cJieAoyKa3aTeJieM, KOTopbiií HMeeT anaJiorimHbití rpaHOJiyMeTpHMecKHií coCTaB H yflejibHbifi Bee. npu noMOiun TaKoro cjiefloyKa3aTejia Ha.vui öbuio onpe^ejieHO, MTO MaTepnaJi pycjia B OCHOBHOM nepeMemaeTCfl B CTopoHy 3aJiHBa y r. KecTxejib, KOTopbirt nojiHOCTbK) IIOflJlOKHT OnaCHOCTH 3aHJieiIHH. K0JTHMecTB0 SeperoBoro MaTepwajia, npiiBeaeHHoro nyTeM BOJIHCHHJI BO B3BemenHoe coCTOíimie 3HamiTejibHo, KAK NOKA3BIBAIOT H3MepeHii5i, H AOCTIII HET 486 r/M 3. Mo«HO TaioKe flOKa3aTb, HTO B3BemeHHbie naHOCbi COCTOAT B nepByio OMepe.ib 113 yHeceHHoro MaTepiiajia őeperoB.
