Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Dr. Molnár Béla: A Dél-Alföld pleisztocén feltöltődésénak ritmusai és vízföldtani jelentőségük

Dr. Molnár B.: A Dél-Alföld, pleisztocén feltöltődése Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. 539 a felszínhez közeli 1—5-ös minták makroszkóposán meghatározva, elemezve és pollentartalmukat tekintve is infúziós lösz vagy löszös üledékek voltak, ezt bizonyítja a későbbiekben még felsorolt egyéb vizsgálat is (8. ábra) (Miháltz 1961). A szemcseösszetételi elemzés statisztikus értékelése Ehhez először a szemcseösszetételi görbékről leolvasható adatokat kellett megállapítani. Ezek P

1

0a 10%-hoz, Q

x a 25%-hoz, az Md mint láttuk az 50%-hoz, Q

3 a 75%-hoz és P

9

0 a 90%-hoz tartozó szemnagyságok voltak (1. táblázat) Trask (1932), Krumbein-Pettijohn (1938), Nigcjli (1948), Pettijohn (1949), Vendl (1959), Miller Kahn (1962), Müller (1964). 1. A legáltalánosabban használt üledékkőzettani statisztikus érték az osztályozottság mértéke, amely az 1. táblázatban feltüntetett Trask (1932) féle képlettel számítható. Ha az osztályozottság, vagyis az So érték 1 lenne, akkor csak azonos szemcséket tartalmazna az üledék. A természetben ilyen nincs, így ettől eltérően nagyobb értékek adódnak. Trask szerint, ha az So 2,5-nél kisebb jól, ha 3,0 körül van normálisan és ha 4,5-nél nagyobb, rosszul osztályozott az üledék. Füchtbauer (1959) I. II. [m] [m] 125,6 41-11-0,0 251, 2. ábra. A szentesi fúrás 125,6-—251,7 m közötti szakaszának üledékkifejlődése Jelmagyarázat az 5. ábrán Abb. 2.Sedimentausbildungder Strecke zwischen 125,6—251,7in der Bohrungbei Szentes. Zeichenerklarung siehe bei Abb. 5