Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Dr. Molnár Béla: A Dél-Alföld pleisztocén feltöltődésénak ritmusai és vízföldtani jelentőségük

540 Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. Dr. Molnár B.: A Dél-Aljöld pleisztocén feltöltődése I. II. M M 257,7 -200 -250 300, 350 III. c IV. V. CaC0

3 VI. 0 10 70 30 1 2 3 4 5 6 375, , 3. ábra. A szentesi fúrás 251,7—375 m közötti szakaszának üledékkifejlődése Jelmagyarázat az 5. ábrán Abb. 3. Sedimentausbildung der Strecke zwischen 251,7—375 m der Bohrung bei Szentes. Zeiehenerklárung s bei. Abb. 5 a különböző üledéktípusokra még tovább finomította ezt a módszert. A számított So értékek üledéktípusonként mélységi sorrendben grafikusan ábrázolva láthatók (9, 10, 11, 12, ábrák). A grafikonok bal oldalán vannak az So skálák. Alul az 1. táblázatban, a szemcseösszetételi görbéken és a rétegsor (II. oszlop) mellett látható számok szerepelnek. A számok melletti csillag a kettős maximumú mintákat jelzi. Az agyagok osztályozottsági értékei 1,95 és 4,06 között, tehát a jól és a normálisan osztályozott üledék között vannak (9. ábra, 1. táblázat). A legtöbb elemzett minta finom kőzetliszt volt. Ezek So értékei 1,84—4,79 közöttiek, tehát elérik a rosszul osztályozottságot (10. ábra, 1. táblázat). Alulról felfelé az ingadozás csökken. A 62-től'a 28. mintáig, tehát az eolikus üledék közbetelepülésének megjelenéséig nagyobb, míg innen felfelé, tehát a 28-tól az l-es mintáig kisebb értéket ad, amely azt jelenti, hogy az e mélység alatti üledékképződés során, a finom kőzetliszt lerakódása idején, erősebben változó, míg ettől felfelé nyugodtabb, tehát kevésbé változó volt az üledékképződés. A lösz vagy löszös és az ugyanilyen uralkodó szemcseátmérőjű, de folyóvízi származású durva