Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Dr. Molnár Béla: A Dél-Alföld pleisztocén feltöltődésénak ritmusai és vízföldtani jelentőségük

538 Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. Dr. Molnár B.: A Dél-Aljöld pleisztocén feltöltődése U»UItS>»EH iiilüiüiiiii 1. ábra. A szentesi fúrás 0—125,6 m közötti szakaszának üledékkifejlődése Jelmagyarázat az 5. ábrán Abb. 1. Sedimentausbildung der Strecke zwisehen 0—125,6 m der Bohrung bei Szentes. Zeichenerklarung s. bei Abb. 5 [m] 83,5 [m] 0 Meghatároztuk a mértékadó szemnagyságot is, amelyen a mintában, a legnagyobb százalékú szemcseátmérőt értjük (1. táblázat M

1 értéke). Ez a szemcseösszetételi görbe középpontjánál, az inflexiónál van, vagyis ott ahol a görbe jobb oldali hajlásból bal oldali hajlásba megy át. Ezek az értékek legtöbb esetben valamivel nagyobb szemcseátmérőt mutatnak mint a médián értékek (Kezdi 1952). Elég sok minta kettős maximumú volt, kisebb helyi összemosás miatt (1. táblázat M

2 értékek). Az időszakos folyóvízi elöntéstől sem érintett területen ugyanis a csapadékvíz az üledéket a kisebb kiemelkedésekről a mélyedésekbe hordta (1—4. ábra, jelmagyarázat és a 6—8. ábrák). A 28—65 minták (görbék) szemcseösszetételi elemzés és makroszkópos meghatározás alapján is jellegzetesen folyóvízi üledékek vagy kettős maximumú összemosott anyagok voltak (6—7. ábra). Innen felfelé, mint látni fogjuk egyéb vizsgálatokkal is bizonyíthatóan eolikus származású üledékek települnek közbe. A 6—8 közbetelepült, valamint