Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

10. szám - Nemzetközi Hidrológiai Decennium hírei

Kaffehr B.—Czukrász G.: Szennyeződések vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1967. 10. sz. 477 Végezetül szerzők hálás köszönetüket nyilvánítják dr. Szabó Lászlónénak, Kardos Józsefnek és T. Bécsi Katalinnak a szériavizsgálatok eredményeiért és az anyag dokumentációjáért. IRODALOM [ 1 ] M. Brezina—P. Zuman: Die Polarographie in der Medizin, Biochemie und Pharmazie. Leipzig, 1956. Akademische Verlagsgesellschaft, Geest &. Portig K.-G. [2] Proszt—Cieleszky—Győrbíró: Polarográfia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964. [3] 7J. Nóvák: Die Benutzung der Polarographie zur qualitativen Reinheitskontrolle von Oberfláchenwá8sern. Wasserwirtsehaft-Wassertechnik, 7. Jhg. Heft 1. Januar 1957. 9.—12. o. [4] R. Procházka: Papir a celulosa. 2, Nr. 1., 5 (1948). [5] P. Valenta: Chem. listy 49, 559 (1955). [6] K. Schwarz: Z. anal. Chem. 115, 161 (1939). [7] Schwarz et al.: Z. Elektrochem. 48, 6 (1942). [8] MSz Szabványgyűjtemények 35. Vízvizsgálati szabványok. Közgazdasági ók Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963. [9] L. A. Kulszkij: A vízkezelés kémiája és technológiája. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1964. 23. o. [10] Dr. Papp Szilárd: A víz kémiája. Kézirat, 1962. Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet Kiadványa. 45. és 52. o. [11] ./. Stauff: Kolloidchemie. Springer Verlag, Berlin— Göttingen—Heidelberg, 1960. 365. o. [12] Dr. Csapó M. József: Talajtan. Mezőgazdasági és Erdészeti Állami Kiadó, Budapest, 1958. 146—147. Polarographische Möglichkeitcn der Untersuchung von Verunrcinitfungen in Trink- und Oberfláchenwássem Kaffehr, B.—Czukrász, G. Die Verfasser habén an verschiedenartigen Wasserproben adsorptions-polarographische Vergleiehsmessungen durchgeführt, die sie vorher mit herkömmlichen Standardmethoden untersuchten Die Zielsetzung ihrer Arbeit war, auf dem Gebiete der mit „klassischen" Versuchsmethoden und Adsorptions-Polarographie erhaltenen Resultate bezüglich der organischen Verunreinigung des Wassers Zusammenh&nge festzustellen. Als Vergleichungsgrundlage diente einesteils der Sauerstoffverbrauch — undzwar bei Trinkwasser der laugenhaltige, bei Oberfláchenwásser der Kubel-Thiemannsche — der Chloridgehalt und bei Trinkwasser die komplexe Trinkwasserqualifizierung; andererseits die Verdi*&ngung der Sauerstoff-Maxima. Die Untersucbungen wurden auf 133 Trinkwasserproben verschiedenen Ursprungs, an l'roben eines stádtischen Strandbads, an Speisewasser- luid Fisehteich-Proben einer Teichwirtschaft und zufn Schluss an Proben von 3 Vorflutern — Gyöngyös, Répce und Sorok-Perint durchgeführt. Die Ergebnisse habén bewiesen, dass in mehreren Fállen ein positiver Zusammenbang zwisehen dem Sauerstoffverbrauch und der Verdrangung des Sauerstoffmaximums besteht. Ingewissen Fállen trittanStelle des Sauerstoffverbrauchs der Chloridgehalt, dessen Schwankung erfahrungsgemáss ein mittelbarer Hinweis der Verunreinigung des Wassers durch háusliche bzw. landwirtschaftliche Abwásser ist. Diese Verbindung ist in der komplexen Wasserqualifizierung gut ausgedríickt. Im Laufe der Arbeit wurden zahlreiche methodologische Fragen geklárt; undzwar der Einfluss der verschiedenen Faktorén auf die Verdrangung des Sauerstoffmaximums, wie der Sauerstoffgehalt, synthetischer Wasehrnittelgehalt — Störungen über einer Konzentration von 500 Mikrogramm/Liter -— verschiedene Verdiinnungen und die Vorbehandlung der Proben. Von diesen letzteren verursaeht die Filtrierung bedeutende Veránderungen. NEMZETKÖZI HIDROLÓGIAI DECENNIUM HÍREI A N.H.I). Koordináló Tanácsa 1967. június 6— 16. között tartotta harmadik ülésszakát Párizsban. A Tanács a most közölt ideiglenes tárgysorozat szerint az ügyrendi kérdések után részletesen foglalkozik valamennyi munkacsoportjának tevékenységével. Az ülésszak Magyarország szempontjából különösen fontos, mert most már hazánk is tagja a Koordináló Tanácsnak. * Amint azt a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Beszámolójának 1966 decemberi száma jelenti, a N.Ü.Sz. Állandó Hidrológiai Térképbizottsága és a Ilidrogcológusok Nemzetközi Szövetségének Hidrológiai Térkép Munkacsoportja 1966. június 27-ón Párisban, az UNESCO helyiségeiben együttes ülést tartol,t. Az ülésen az alábbi három határozatot hozták: 1. Javasolták, hogy a N.Il.Sz. munkacsoportja által szerkesztett hidrogeológiai térkép szolgáljon mintául Európa hidrogeológiai térképének elkészítéséhez. Kívánatos, hogy a Föld Geológiai Térképbizottságának hidrogeológiai albizottsága segítséget nyújtson ahhoz, hogy az egyes országok között hatásos kapcsolatok keletkezzenek annak érdekében, hogy a két csoport az alábbi két feladatot maradéktalanul teljesíthesse: a) Továbbfejlessze a hidrogeológiai térképek nemzetközi jelmagyarázatát abban az irányban, hogy az mind kis, mind nagyméretarányií térképek esetén használható legyen. 6) Hidrológiai térképeket készítsen Európáról ós a Földről. Felkérték a N.H.D. Koordináló Tanácsának titkárságát, hogy továbbra is nyújtson segítséget a Decennium Nemzeti Bizottságainak ezen térképek elkészítéséhez. Ajánlja, hogy az elkészítendő Európa és Föld hidrológiai térképeket a N.H.Sz. az UNESCOval közösen bocsássa közre. 2. Az 1962—63. években közzétett Hidrogeológiai Térképekhez készült Nemzetközi Jelmagyarázattal szerzett jó tapasztalatokra tekintettel, mivel az a Föld számos országában még nem ismeretes, ajánlja, hogy az UNESCO azt minél előbb és minél szélesebb körben ismertesse. Felhívják továbbá a N.H.D. térképesoportjának a figyelmét a jelmagyarázat használatára. Kívánatosnak tartják végül, hogy az UNESCO és a N.H.D. ajánlja a jelmagyarázatot a vonatkozó Nemzeti Bizottságok figyelmébe azzal a kérelemmel, hogy ösztönözzék országaikat annak használatára és ismertessék tapasztalataikat a N. II. Sz. Állandó Hidrogeológiai Térkép Bizottságával. Ferenczy Dénes