Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

2. szám - Dégen Imre: A vízgazdálkodás III. ötéves terve

52 Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. Dégen I.: A vízgazdálkodás III. ötéves terve an>ro//ou/Mii MISKOLC NYiREGYHAZA J Sa/asso­gtjarmat ,BUDAPEST I • DEBRECEN Irosziany ^ SZÉKESFEHÉRVÁR V « j SZOMBATHELY SZOLNOK Kecskemét Sehestsobo \ T GYULA íiskűrös 7eks7árd Kaposvár SZEGED •rf AatJnacfat £ é&ed tefaweti áegéftJ 2. ábra. A harmadik ötéves tervben üzembe lépő víz- és csatornaművek Puc. 2. BeoduMbie e 11 I-CM nnmuMmneM nnane eodonpoeodHbie u K(inaAU3aquonnbie coopyxceHun Fig. 2. Water Works and wastes treatment plánta to start operatimi in the third Five-Year Plan célra mintegy 200 millió forintot fordítunk. A ter­málvizek jobb hasznosítása révén 1970-ig a hévíz­zel üzemeltetett 70 000 m 2 üvegházi felületet 150 000 m 2-re, a hévízzel fűtött lakások számát 600-ról 5000-re, a melegvízzel ellátott lakások számát pedig 4000-ről 10 000-re lehet növelni. Az iparosítással és a mezőgazdaság kemizálá­sával fokozódott az élővizek elszennyeződése, ami káros a lakosság egészségére és korlátozza az egyébként sem bőséges vízkészletek felhasználha­tóságát. A vizek tisztaságának védelmére irányuló szervezett, rendszeres tevékenység kibontakozása a II. ötéves terv időszakára esik. Kormányhatáro­zat, majd a Vízügyi Törvény írta elő, hogy a vize­ket védeni kell minden olyan behatástól, amely azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságát, ter­mészetes minőségét és öntisztulási képességét hát­rányosan megváltoztathatja. A vizeket fertőző, vagy károsan szennyező üzemet csak szennyvíz­tisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani. E célkitűzések megvalósításában értünk el bizonyos kezdeti eredményeket. Törekvéseink elsősorban a szennyeződés rohamos előrehaladásá­nak meggátlására és arra irányultak, hogy az újonnan épülő üzemek kellő hatásfokú szennyvíz­tisztító berendezéssel rendelkezzenek. Emellett a meglevő üzemek szennyvíztisztító berendezéseinek megépítésére és megfelelő üzemelésére is gondot fordítottunk, e téren azonban nem tudtunk szá­mottevő eredményt elérni. A harmadik 5 éves terv időszakában nemcsak a vizek további elszennye­ződését kell megakadályozni > hanem egyes leg­szennyezettebb vizek — így a Séd, Nádor, Zagyva, a Tatai-tó — vízminőségi állapotában is javulást kell elérni. Elsősorban a 130 hiányzó ipari és intézményi szennyvíztisztító telepet kell megépí­teni, ami 800 millió forint beruházást igényel. Az üzemi vízgazdálkodási felelősök, a közegészségügyi és a vízügyi szervek együttműködése útján fejleszt­jük a vizek minőségi ellenőrzésének különböző for­máit. Az ellenőrzésnek egyaránt ki kell terjednie az üzemen belüli vízgazdálkodásra, a technológiai fo­lyamatokra és a befogadó vízfolyás megfigyelésére. Szigorítani kívánjuk a vizek minőségének védelmé­velösszefüggőkövetelményeket a telepítési elgondo­lások elbírálásánál. Következetesebben alkalmaz­zuk a büntető szankciókat a vizek szennyezéséért és kiterjesztjük azokat a szennyvízbírságon kívül a személyi felelősségre vonásra is. A mezőgazdasági vízgazdálkodásról Népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődésé­nek előfeltétele az ipar és a mezőgazdaság fejlődési üteme közötti nagy különbség megszűntetése, ami a mezőgazdaságnak főleg történelmi okokból eredő elmaradásából következik. A harmadik ötéves terv időszakának átlagában a mezőgazdaság termelése 13—15%-kal nő a megelőző 5 év átlagához képest. E cél megvalósításának fontos eszköze a mezőgaz­dasági termelés műszaki, anyagi megalapozásának erőteljes fejlesztése. A tervidőszakban 45 milliárd forint beruházás megvalósításával számolhatunk a mezőgazdaságban. Ez hozzájárul a mezőgazdaság korszerűbbé tételéhez s különösképpen azoknak az aránytalanságoknak megszüntetéséhez, melyek az

Next

/
Oldalképek
Tartalom