Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

9. szám - Árvai József–Galambosi István: A geotermikus energia felhasználása során szerzett tapasztalatok Szegeden

416 Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. Árvái J.—Galambosi I.: A geotermikus energia 8. Befejezés A Geotermikus Tudományos és Műszaki Ta­nács javaslata alapján az OMFB további hévízku­tak feltárását határozta el városunk területén. Az 5. táblázat tartalmazza azon hévízkutak műszaki adatait, melyeket az újszegedi népligeti hévízkút feltárását követően telepítettek városunk terü­letén. A klinikai hévízkút a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem klinikáinak és a József Attila Tu­dományegyetem elméleti intézeteinek fűtési hő­igényét elégíti ki. A Textilművek kútja viszont a Textilművek és a környező ipartelepek hő- és hasz­nálati melegvízellátását hivatott szolgálni. A Textilművek hévízkútja és a klinikai hévíz­kút hőenergiájának és vizének hatékonyabb fel­használása érdekében épül hazánk első hévízköz­műve, amely a primervízvezeték mellett épített secundervízvezeték segítségével közkutas formá­ban 50°C hőmérsékletű melegvizet szolgáltat a lakosság részére. A Móra Ferenc tsz termálkútja a tsz 76 000 férőhelyes csibenevelőjét fűti majd és egyéb — a komplex hasznosítás keretén belül — mezőgazda­sági igényeket elégít ki. További hévízkutakat városunk területén az eredeti elképzeléstől eltérően csak a szénhidrogén kutatás és kitermelés függvényében kívánunk te­lepíteni. Tudomásunk szerint a vízvisszanyomást már az olajkitermelés korai időszakában megkez­dik, ezért és a gáztároló rétegek peremi vizének ki­termelése érdekében érdemes volna a szénhidrogén­termelést és a hévízhasznosítást összekapcsolni. IRODALOM [1] Geotermikus anomáliák (OMFB. kiadvány 1062.) [2] Bélteky Lajos: Magyarország területének geotermi­kus viszonyai. Hidrológiai Közlöny. 1066. 9. [3] Urbancsek János: Szeged város vízföldtana és mély­ségi vízkészlete. Hidrológiai Tájékoztató. 1966 VI. hó. [4] Magyarország ásvány- ós gyógyvizei. (Szerkesztette: Dr. Schulhof Ödön) Akadémiai kiadó. 1967. [5] Árvái József: Geotermikus energia kísérleti felhasz­nálása. Hazafias Népfront kiadvány. Országos ankét, 1963. [6] Geotermikus energiatermelés. OMFB. kiadvány, 1963. [7] Balog Jenő: A geotermikus energia jelentősége a vá­ros és a falu közművesítésében. Műszaki tervezés. 1964. 4. [8] Borsos József: Városgazdaságtan. 1962. [9] Geotermikus energiatermelés II. rész. Az OMFB. ki­bővített elnökségének 1964. október 30-i ülésén el­fogadott koncepció. OnbiTbi, npMoSpeTeHHbie B ropofle Ceren npu Mcn0Jib30BaHHH REOTEPMHHECKOÍÍ SHeprHH Apeau, Pí.—VaAaMÖouiu, H. OraTbH 3aHHMaeTCíi coBpeMeHHoií npo6jieMoü, a HMeHHO C B03M0>KH0CTHMH HCn0Jlb30BaHHH TepMajlbHblX Boa, pacKpbiTbix TJiyÖHHHbiMH SypeHUHMH B r. Cerea, a TaioKe c onbrraMH, npiio6peTeHHbiMH AO KOHUA 1966-ro rofla. B oTe^ecTBeHHofl nmepaType eme Ma.no npHMepoB 0TH0CHTejibH0 pernoHaJibHoro H3Jio>KeHHH Bonpoca. PacnojiojiceHue z. Cezed onenb óAazonpuamnoe c zeo­AozmecKOü u zudpozeoAozmecKoü moteic 3penna. Paocpu­mue ezo XOAOÓHHX eod maKxce ebieodme, maK u doöbiia mep­MüAbHux eod. OcaaoMHbie nopozibi BepxHero naHHOHa 3flecb npeflCTaBJieHbi MOIUHHMH necnaHHUMH CJIOHMH H nocKOJibKO OHH HaxoflaTCfl B oieHb öojTbmoií rjiyÖHHe, npnro«Hbie K floöbme TepMaJibHbix BOA. OribiTbi, nonyqeH­Hbie y oribiTHbix CKBawHH 0flHO3HaHHo noi<a3ajiH, *rro npH cpaeHumeMHO 6/iazonpuHtnnoM — 20 M/JI°C — zeomepMU­WCKOM zpadueHme c znyöunu 2000 M C oáHoepeMenHoü 3KC­nAoamaqueü HecKOAbKUX neciaHHbix mo/iu) MOJKHO doőbi­eamb mepMaAbHbie eodbi deöumoM 1500—2000 A/MUH U meM­nepamypoü 90—95°C. ORATBFL 3AMIMAETCFL AANEE c oömecTBeHHoü H SKOHO­MHHecKoií 3({K})EKTHBH0CTB!0 HCN0JIB30BANHH BOA, nojiy­MeHHbix H3 TepMajibHbix KOJiOAueB, a TaK>Ke c oueHKofi onbrroB 3Kcn;iyaTannn. H3yqeHne 3i<0H0MHHecK0Ü 3tj)(j)eKTHBH0CTn pacnpo­CTpaHHeTCH na aHanHS iicnonb30BaHHH TennoBoií 3Hep­FHH — HAXOAHMEÖCH B TepMajibHbix B0«ax — ABVMH cenbCK:oxo3fliícTBeHHbiMH KoonepaTHBaMH (Xajia^aui II OeJTcaSanyjiam), a TaioKe Ha 3(J)(j)eKTHBH0CTb co3AaHHíi h 3KcnjryaTauHH TeriJiHU, pa6oTaiomnx TepMajibHofí BOAOÍÍ. OCHOBIIAN >KE UEJIB CTATBII A0KA3ATB SKOHOMHIECKYIO II o6mecTBeHHyio 3<})([)eKTHBH0CTb reoTepMHiecKoro KOM­MyHajibiioro TennoBoro CHA0H<EHHH. B ropoae Cerefl npn ERPOHTEJIBCTBE HOBOH QACTH ropoaa HMEHCM Oaecca no­crponjTH 886 KBaprap H noflcoÖHbie o6-beKTbi — HTOTO 114 021 B03flyuiHbix M 3 — H3 KOTOpbix 238 KBaprap o6ec­NEMHJIH TEPMAJIBHOIÍ BOAOÍÍ H noAyieHHue onbimu dona­3CLAU, Hmo ucnoAb3oeanue mepMüAbHbtx eod ÖAH omonMHua u eodocnaÖMcenufi mepMaAbHOű eodoü noceAKoe noAe3Hoe c mexHunecKOü u dKOHOMWiecKOÜ moieK 3penun. OToruiemie oS-beicroB reoTepMtmecKoii SHepruefl Be­AeTCji c AByMíi CTyneníiMH — 90/70°C ; 70/50°C — COOT­BETCTBYIOMASI NOAROTOBKA BOÁM AEJIAETCN HenocpeacTBeii­HbiM NCRI0JIB30BAHNEM BOAI>I nocjie OTAEJIEHHÍF ra3a H oca­HCACHHH, M T. A­B nenHx co3AaHHH onwTuoro KOMMyHajibiioro Ten­jiooöecne'ieHHH B r. CereA AO 31-ro AeKaSpn 1966 r. öbiJio 0ŐecneieH0 KamiTaji0BA0>Kenne B pa3Mepe 8519 TMC. Oo­pMHTOB. B nepnoAe OTOMIEHHA B 1965/66 ROAAX 6biJio H3pac­XOAONAHO KOJIHHCCTBO Teruia 12 327 . 10 E KKEJT. CV.MMa SKCnjiyaTamm B STOM >KC nepnoAe 1389 Tbic. OOPUNTOB. TaKHM o6pa3o.VI cyMMa 3ampam 10 KKÜA npu zeomepMuiecKOM KOMMynaAbHOM cnaóMcenuii noceAKa Odecca cocmaennern 113 <t>opunmoe. Cpoi< OKYNAEMOCTH KANNTA.JIOBJIO>KEHHÍ!, ecAu ciu­mamb c cfiopMyAoű. cpoica aicynaeMOcmu donoAHumeAbnux KanumaA08A03iceHiiü : 1,34 roAa. KanumaA06A03iceHue, nyxcHoe ÖAH zeomepMU'iecKOÜ menAOtpuKatfuu oneHb óoAbiuoe, odnaKO ecAedcmeue HU3KUX 3ampam no 3KcnAyamai]uu donoAHumeAbHbie KanumaAoe­AOJtceHun OKynaiomcH 3a KoportiKUÜ cpoK. Ü3 <{)aKTopoB, xapaKTepiibix Ha oSmecTBeHnyio 3(J)­(|)eKTHBHOCTb HCn0JIb30BaHHH TepMaAbHIJX BOA 0ÖÍI3a­TejibHO iiy>KHO ynoMHHyTb öaJiHe0Ji0rn4ecK0e ncn0Ab30­Bamie BOAH. KoMMyHajibHoe reoTep.MHMecKoe B0A006ecneHeHne ocoöeHHo 3Ha iniTejibHoe c TO^KH 3pennn aspocojibHoií MHCTOTbl. flpH HCn0Ab30BaHHH 3T0r0 BHA3 SHeprHH II0A­HOCTblO MO>KHO COXpaHHTb MHCTOTy B03AyXa. Erfahrungen bei <ler Verwendung der geothermischen Energie in Szeged Árvái, J.—Galambosi, T. Die Abliandlung befasst sich mit einem sehr zeit­gemássen Problem; Verwendungsmöglichkeiten und bis Ende des Jahres 1966 gemachte Erfahrungen mit dem dui-ch Tiefbohrungen in Szeged erschlossenen Ther­malwasser. Im ungarischen Fachschrifttum s ;nd für die Besprechung der Frage in regionaler Beziehung erst wenige Beispiele vorhanden. Die Lage der Stadt Szeged ist sowohl gesteinskund­lich als auch hydrogeologisch áusserst vorteilhaft. Die Erschliessung ihrer Kaltwásser ist genau so günstig, wie die Ausnützung ihrer Thermalwasser. Die Sedimente des oberen Pannons bilden hier dicke Sandschichten und naehdem diese in grosser Tiefe vorfindbar sind, eignen sie sich überaus gut für Thermalwasseraufschliessungen. Die mit den Versuchsbrunnen erhaltenen Ergebnisse be-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom