Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Zsirai K.—Kövesi É.: A hévízi gyógyfürdő hatása Hidrológiai Közlöny 1967. 1. sz. 47 Kísérleteikben azt találták, hogy közvetlen balneotherápia alatt a szervezet Mg ionmiliője megváltozik. Az esetek 56—72%-ában emelkedik a serum Mg szint. Ezt az emelkedést vonatkozásba hozzák a fürdés utáni álmosság, levertség állapotával, mint vegetatív tónusváltozást. Véleményük az, hogy a hévízi balneotherápiának a szívre gyakorolt megterhelését a szervezet ezen ionmiliő metabolikus változtatásával ellensúlyozza. Angaben iiber (len Iíinfluss (les Qeilbads Hévíz auf (las Ioninilieu des Organismus Dr. Zsirai, K. und Dr. Kövesy, É. Verfasser habén untersucht, welohe Anderungen in der Ion-Zusammensetzung des Serums wáhrend der Balneotherapie beobachtet werden konnten. Sie habén ihre Untersuchungen auf den Ca- und Mg-gehalt des Serums ausgebreitet. In ihren Versuchen fanden sie, dass sich das Mg- Ionmilieu des Organismus wáhrend unmittelbarer Balneothrapie verándert. In 56—72% der Fálle, erhöht sich das Mg-Niveau des Serums. Diese Erhöhung bringen sie mit der nach dem Bad auftretenden Schlafrigkeit, Depression, als vegetative Stimmungsanderung in Beziehung. Ihre Meinung ist, dass das Organismus die auf das Herz ausgeiibte Belastung der Balneotherapie in Hóviz durch die metabolische Anderung dieses Ionmilieus in Gleichgweicht- hált. Data on the Iníluence of the Hévíz Medical Batli on the Ion Environment of the Organism By Dr. Zsirai, K. and Dr. Kövesy, Eve Changes observable in the serum ion composition during balneotherapy were studied. Investigations were extended to the Ca and Mg content of serum. Experiments showed a change in the Mg ion level of the liuman organism undergoing balneotherapy. In 56 to 72 % of cases the serum Mg ion level increased, and this increase is related to drowsiness, depression — as symptoms of the change in vegetative tonicity — after bathing. The increased burden on the heart of balneotherapy at Hévíz is compensated for by the organism by this metabolic change of ion environment. (Folytatás a 44. oldalról.) A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1965. november 25-i ülésén Csorna János a folyócsatornázás egyes hidrológiai kérdéseiről adott elő. Az előadás a hidrológiai adatsorok homogenitásának kérdéseivel, a jellemző vízállások és vízhozamok meghatározásával, a vízállásváltozások intenzitásának vizsgálatával, az intenzitástartósságok meghatározásával, a sebességviszonyok változásának vizsgálatával, illetve a sebességtartósságok meghatározásával foglalkozott. Ezeket követően a szükséges tározótérfogat csúcsüzemi meghatározásáról, a hordalékviszonyok és a jégviszonyok csatornázott folyószakaszon bekövetkező változásairól szólott még az előadó. A Szakosztály 1965. december 8-i ülésén Major Pál a szűrők ellenállásának a kutak vízhozamára gyakorolt hatásáról tartott előadást. Az előadó részben természetben végzett kísérletek alapján felállított empirikus összefüggéssel igyekezett figyelembe venni a rótegadottságoknak, a szűrőalapváz hatásfokának, a szitaszövetnek, a kavicsolásnak, a szűrő hosszának és átmérőjének a kút vízhozamára gyakorolt hatását. Foglalkozott a kisebb ellenállású szűrők homokolásának kérdéseivel és a megnövelt átmérőjű kavicsolt kutak vízhozamnövelő hatásával. A Limnológiai Szakosztály 1965. november 26-i ülésén három előadás volt napirenden: 1. Dr. Sebestyén Olga: Általános beszámoló a Nemzetközi Limnológiai Társaság XVI. kongresszusáról. 2. Dr. Donászy Ernő: A biológiai vízminősítós vitája és a halastavak vízminőségi szimpóziuma. 3. Dr. Szemes Gábor: Algológiai kérdések a kongresszuson. A Magyar Hidrológiai Társaság a Magyar Agrártudományi Egyesülettel közösen 1965. december 1-én előadóülést tartott, amelyen dr. Szebellédy Lászlóné a mezőgazdaság kemizálásának a felszíni vizekre gyakorolt hatását ismertette. Ennek keretében az 1965 októberében rendezett heidelbergi szimposionról számolt be. A Középdunántúli Csoport 1965. november 23-án a Székesfehérvári Műszaki Hetek keretében tározási ankétot rendezett. A megnyitót Karászi Kálmán tartotta, a vitavezető dr. Lászlójfy Woldemár volt. Az elhangzott előadások: 1. Dr. Kertai Ede: Tározók szerepe az ország vízkészletgazdálkodásában. 2. Dr. Gáspár János: Tározók építésének és üzemének vízjogi és közigazgatási előkészítése. 3. Galli László: Völgyzárógátas tározók helykijelölési, tervezési és építési px-oblémái. 4. Csermák Kálmán: Tározók üzemelési kérdései. A Szegedi Csoport 1965. december 8-i előadóülésén Vágás István az 1965. évi dunai és dunántúli árvizek néhány helyszíni műszaki tapasztalatáról számolt be. A Magyar Hidrológiai Társaság Nyíregyházi Csoportja az 1966. évben elsősorban Szabolcs-Szatmár-megye mezőgazdasága fejlesztésének, a falusi lakosság jó ivóvízzel való ellátásának, továbbá Nyíregyháza város szennyvízelvezetési és kezelési kérdéseinek megoldása irányában kívánta működését kifejteni, s ennek megfelelően munkáját fő vonalaiban e három kérdés köre csoportosította. A Csoport a MTESZ helyi szervezetén keresztül az előző éveknél fokozottabban kívánt a társegyesületek munkájához csatlakozni, közös előadások rendezésével, illetve a MTESZ-ben kialakítandó klub-élet további támogatásával. A fentebbiekben előirányzott fő témákkal kapcsolatosan 1966. novemberéig a Csoport rendezésében az óv folyamán 5 előadás hangzott el. A Mezőgazdasági Szakosztály koordinálásával a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a Milotai Űj Élet, a Tiszakórodi Béke és a Turistvándi Rákóczi Tsz-eknek üzemfejlesztési tervet készített. Ez a terv meghatározza a Tsz-ek fejlesztési irányelveit, megjelöli azt az utat, amelyen az öntözés lehetőségeit a legjobban ki tudják használni. A terv készítése során a Nyíregyházi Csoport konzultált az Agrártudományi Egyesület és az Erdészeti Egyesület nyíregyházi szakcsoportjaival, s velük együtt szóles nyilvánosságot biztosított a tervek megvitatásának. A Nyíregyházi Csoport bekapcsolódott az 1966. októberi Szabolcs-Szatmár megyei Műszaki Napok előadássorozatába is. A Hidrológiai Társaságot képviselő előadást Mudri Sándor tartotta október 27-én Mátészalkán. Az előadás címe: „Az Ecsedi-láp komplex vízgazdálkodása és ennek mezőgazdasági vonatkozásai" volt. Ez az egyébként az Agrártudományi Egyesülettel közösen rendezett előadás a megye jelentős részét érintő vízgazdálkodási tervnek jó megvitatási lehetőséget biztosított és lehetővé tette, hogy abba a megyei Párt-, Tanácsi- és más helyi szervek javaslatai beépíthetők legyenek. B. B.