Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

7. szám - A „Szervesanyag meghatározási problémák édesvizekben” című 1966. szeptember 25–28. között Tihanyben rendezett Szimpózium előadásai - Vogler, Peter: A vizekben levő kondenzált és organikus foszfát kimutatásának kérdéséhez

Vogler, P.: A vizekben levő kondenzált foszfátok Hidrológiai Közlöny 1967. 7. sz. 307 Die Hydrolyse der kondensierten Phosphate wird durch keines der geprüften anorganischen Ionén und durch keinen der geprüften organischen Stoffe der verschiedensten Stoffklassen meBbar behindert (Tabellen 3 und 4). An einer Reihe von Oberfláchenwasser- und Abwasserproben wurde der Hydrolyseverlauf von zugesetztem Grahamschen Salz geprüft. In keiner der untersuchten Proben konnte eine Abweichung des Hydrolyseverlaufes im Vergleich zur Hydrolyse in destilliertem Wasser festgestellt werden. Das gewáhlte AufschluBverfahren wurde ebenfalls durch keines der geprüften anorganischen Ionén und organischen Stoffe der genannten Ta­bellen gestört. Das Analysenergebnis besitzt auf Grund des umfangreicheren Analysenganges einen etwas höheren Analysenfehler als die Orthophos­phatbestimmung [4]. Zur Kontrolié der in destilliertem Wasser ausgeführten Aufschlüsse wurden die Aufschlüse einiger zugesetzter organischer Phosphate in Ober­flachenwassern und Abwássern durchgeführt. Es konnten dabei keine Abweichungen festgestellt werden. Die Ausführung der Hydrolyse und des Auf­schlusses sowie eine ausführlichere Behandlung der angeschnittenen Probleme finden Sie in Heft 5 (1966) der „Internationalen Revue der gesamten Hydrobiologie", das voraussichtlich in den nách­sten Tagén zur Auslieferung gelangen wird. LITERATUR [1] AASGP Committee Report; J. Amer. Water Works Ass. 40 (1958) : 1563—1574. [2] Henriksen, A.: Analyst 90 (1965) : 29—34. [3] Henriksen, A.: Analyst 91 (1966) : 290—291. [4] Vogler, P.: Fortschritte der Wasserchemie und ihrer Grenzgebiete, Heft 2 (1965): 109—119 sowie: Int. Rev. ges. Hydrobiologie 50 (1965) : 33—48. A vizekben levő kondenzált és organikus foszlat kimutatásának kérdéséhez Vogler, Peter Egyes szerzők véleményével szemben olyan feltéte­lek között, mint amelyek az anorganikus kondenzált foszfátok kvantitatív hidrolíziséhez szükségesek, az or­ganikus monofoszfátok is részben hidrolizálnak. Ezzel el­esik egész Sor analitikai eljárás megkövetelése, amelyek­ben a hidrolízis kivitele során a kondenzált foszfátokat organikus foszforkötések mellett határozzák meg. Ha kondenzált foszfátok és organikus foszfátok együtt van­nak jelen az oldatban, jelenleg ezek szétválasztott kvan­titatív meghatározása egyszerű eszközökkel nem lehet­séges. Az a tény, hogy bizonyos körülmények között a kondenzált foszfátok hidrolízise egységesen és ezenkívül gyorsabban megy végbe, mint csaknem az összes orga­nikus foszfátok hidrolízise, mégis lehetővé teszi mindkét vegyületcsoport egymástól való elválasztását bizonyos mórtékig. Egy hidrolízis és egy oxidációs feltárás megfe­lelő keresztülvitelével tehát 1. meghatározható a kondenzált és organikus fosz­fát összege, 2. nagy valószínűséggel felismerhető, ha az orto­foszfát mellett csak kondenzált foszfátok vannak jelen ós 3. az organikus foszfátok koncentrációja egy maxi. mális és egy minimális érték között megállapítható. Beszámoló a Magyar üidrológiai Társaság Debreceni Csoportjának működéséről A Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Csoportja 1959. március 24-én alakult meg, Hajdú-Bihar megye és Debrecen város vízügyi szakembereit tömörítve az emlí­tett terület vízgazdálkodási kérdéseinek megoldására. A fenti általános célnak megfelelően a Debreceni Csoport szakmai tájékoztató előadásokat, vitaüléseket, an­kétokat és konferenciákat szervezett. Szakmai előadáso­kat — helyi és meghívott előadókkal — általában ha­vonként, szakirodalmi tájékoztatót ugyancsak havon­ként, vitaüléseket és ankétokat a szükségnek megfele­lően tartott. Több fontos kérdés munkabizottságok eló került. A tagság szakmai továbbképzésében sikeresnek bi­zonyultak a szakirodalmi tájékoztatók, illetve a bemuta­tott szakmai filmek. Az elmúlt 8 év jelentősebb rendezvényei az aláb­biak voltak: 1960-ban a Csoport a Debrecen környéki hévíz-kutak komplex hasznosításáról országos ankétot rendezett. 1963-nan ,,Debrecen fürdőváros" címmel újabb ankét volt. 1962-ben a Csoport kerekasztal-konferenciát ren­dezett az ivó- és iparivíz-nyerés további fejlesztési irá­nyának kijelölésére. Ezen vetődött fel a felszín alatti vízfeltárás mellett a Keleti főcsatornából való felszíni víz­kivétel. 1963-ban a Csoport Debrecen város csatornázásának és szennyvíztisztításának helyzetét tárgyalta, szintén ankét keretében. Az ankétra a budapesti ÉM MÉLYÉPTERV tervezői társadalmi munkában készítették el a város szennyvizeinek tisztítására szolgáló eleveniszapos tisztí­tótelep vázlattervét és költségvetését. Ugyancsak meg­vizsgálták a szennyvízöntözés kérdését is. 1964-ben került sor az országos tereprendezési ankét megtartására, amely az öntözésekkel kapcsolatos terep­rendezési módszerek korszerűsítését ós egységesítését tűzte céljául. 1965-ben a Csoport a belvízvédekezés tapasztalatai­val foglalkozott: előadást rendezett a belvizek kialaku­lásának meteorológiai feltételeiről, a belvíztározó-fej­lesztés kapcsolódó kérdéseiről pedig kerekasztal konfe­renciát tartott. 1966-ban a debreceni MTESZ-csoport műszaki na­pokat rendezett a mezőgazdaság fejlesztés elősegítésére. Társaságunk helyi csoportja ennek keretében három elő­adást tartott az öntözés, és az üzemen belüli vízrendezések tárgykörében. Ugyanebben az évben vitaülést rendezett a csoport a termelőszövetkezeti majorok vezetékes vízellá­tásának és az ennek következtében megnövekedett szennyvízelhelyezési igények megoldásának érdekében. A Debreceni Csoport fennállása óta végzett eredmé­nyes munkáját bizonyítja, hogy egészséges kapcsolatot sikerült kialakítania a hidrológusok, továbbá a mező­gazdaság és egészségügy szakemberei között. A Csoport tagságának létszáma az 1966. óv végén 78 volt. Tóth József

Next

/
Oldalképek
Tartalom