Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
7. szám - A „Szervesanyag meghatározási problémák édesvizekben” című 1966. szeptember 25–28. között Tihanyben rendezett Szimpózium előadásai - Wetzel, Róbert G.: Oldott organikus vegyületek két indiánai tóban
Wetzel, R. G.: Oldott organikus vegyületek Hidrológiai Közlöny 1967. 7. sz. 303 mus quadricauda. (Determination of the isotopic discrimination by photosynthesis in cultures of Scenedesmus quadricauda.) Bull. Inst. Biol. Vodohhranilisch 4 : 7—9. Steemann Nielsen, E. (1955): The interaetion of photosynthesis and reSpiration and its importance for the determination of 1 4C-discrimination in photosvnxhcsis. Physiol. Plánt. 8 : 945—953. Wetzel, R. O. (1964): A comparative study of the primary productivity of higher aquatic plants, periphyton, and phytoplankton in a large, shallow lake. Int. Rev. ges. Hydrobiol. 49 : 1—61. —. (1965): Nutritional aspects of algal productivity in mari lakes with particular reference to enrichment bioassavs and their interpretation. Mem. Ist. Ital. Idrobiol. 18 (Suppl.): 137—157. •—. (1966a): VariationS in productivity of GooSe anc. hypereutrophic Sylvan lakes, Indiana. Invest. Ind. Lakes Streams 7 (In press). —. (1966b): Productivity and nutrient relationships in mari lakes on northern Indiana. Verh. Int. Ver. Limnol. 16 (In press). —. (1966c): Dissolved organic matter and phytoplanktonic productivity in mari lakes. Mitt. Int. Ver. Limnol. 14 (In press). Wright, R. T. and J. E. Hobbié (1965): The uptake of organic solutes in lake water. Limnol. Oceanogr. 10 : 22—28. —. and —. (1966): Use of glueose and acetate by bacteria in aquatic ecosystems. Ecology 47 : 447—464. Oldott organikus vegyületek két indiánai tóban Wetzel, Róbert G. A Michaelis-Menten enzim kinetikán alapuló jelzett C M izotóp szerves vegyületeket alkalmazó szubsztrátum oldási eljárást alkalmaztunk a glukóz, fruktóz, galaktóz és acetát baktérium anyagcsere in situ vizsgálatában. A kultúrák matematikai ós grafikus analízise lehetővé tette annak megállapítását, hogy 1. milyen nagy a természetes szubsztrátum koncentrációja (fig l1), 2. a szubsztrátum felhasználás maximális sebessége (jUg 1~ ] hr1) és 3. a szubsztrátum regenerációjának forgási ideje. Ész akkelet Indiána két meszes vizében hat hónapon át tanulmányoztuk ezeknek a vegyületeknek eloszlásában és felhaöználódásában jelentkező évszakos és vertikális változásokat a fotoszintézis mértékének és a növekedést Szabályozó táplálkozási tényezőknek tanulmányozása Során. A glukóz és acetát természetes szubsztrátum koncentrációja alacsonynak bizonyult, fokozatosan csökkent a nyár közepétől télig; míg a fruktózé ós galaktózó növekedett ugyanezen idő alatt. A szubsztrátum felhasználás Sebességéből kitűnő heterotróf növekedési képesség nyártól kezdve télig kissé változott az acetát, fruktóz és galaktóz esetében; a glukóz bakteriális hasznosítása csökkent a hideg évszakban. A Szénhidrátok szubsztrátum forgási ideje hosszú volt és tél felé növekedett; ugyanebben az időszakban az acetáté viszont csökkent. A hőmérsékleti rétegződés kialakulásának időszakában a glukóz, galaktóz és acetát Szint jelentősen növekedett a metalimnióban vagy kissé alatta, és csökkent a hypolimnion felső részében. A glukóz Szint növekedett a hypolimnion alsó részében az üledék közelében. A glukóz és acetát bakteriális forgási sebessége egyaránt növekedett a metalimnióban, csökkent a hypolimnionban és határozottan növekedett a hypolimnion alsó részében. A forgási idők általában fordított viszonyban vannak, minél mélyebben történtek a meghatározások a tavak ban. Az acetát regenerálódási idők jelentősen csökkentek a hypolimnion alsó részében a hőmérsékleti rétegződés kialakulásának időszakában. Az öászes paraméter egyenletesen oszlott el a tavaszi teljes cirkuláció időszakában. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1967. április 14-i előadóülésén Czerny Győző a vízkezelő művek korrózióvédelmi kérdéseiről adott elő. Az előadó a vízmű épületek és vízkezelő berendezések beton és acélszerkezeteinek különböző vízkezelések esetében szükséges korrózióvédelméről, a jelenleg forgalomban levő korrózióvédő anyagok vegyi, mechanikai és hőigónybevótelek szembeni ellenálló képességéről, laboratóriumi vizsgálati eredményekről és gyakorlati tapasztalatokról, valamint kivitelezési problémákról és gazdaságossági kérdésekről szólott. Tájékoztatást adott ezeken felül a legújabb hazai savszigetelő anyagokról és a kapcsolatos kutatásokról. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1967. április 18-i előadóülésén dr. Rónai András a mélységi vízfigyelő hálózat alföldi földtani előkészítéséről tartott előadást. Az előadó foglalkozott a laza üledékekkel feltöltött mély medencék víztartóival, a rétegvizsgálat és rótegazonosítás kérdéseivel, továbbá a Szolnok körzetében telepített kísérleti kutak kérdéseivel. Rámutatott az egymás alatt több vízadó szint figyelés, továbbá a vízföldtani tájak mélységi kategóriák ós földtani képződménycsoportok szerinti képviseletének jelentőségére. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály a Magyar Agrártudományi Egyesület Öntözés és Növénytermesztési Szakosztályával közös rendezésben 1967. április 19-én vitaülést tartott, amelyen a lecsapolás-vizrendezés időszerű kérdéseiről hangzottak el előadások. A lecsapolás-vízrendezés mezőgazdasági kérdéseiről dr. Bélák Sándor, talajtani és kivitelezési vonatkozásairól dr. Szekrényi Béla, hidraulikai és vízháztartási kérdéseiről pedig dr. Szabó László adott elő. A Limnológiai Szakosztály 1967. április 21-i előadóülésén dr. Sebestyén Olga „Pediastrum maradványok balatoni üledékekben" c. tótörténeti tanulmánya hangzott el, majd az adriai partvidék tengeri állatairól készült színes felsőoktatási oktatófilm bemutatása következett. A Vízgazdálkodási Szakcsoport 1967. április 24-i vitaülésén dr. Kernács Sándor a vízminőségvédelem közgazdasági vonatkozásairól adott elő. Az előadó megemlékezett a vizek szennyeződésének fejlett ipari országokban tapasztalt növekedéséről ós annak közgazdasági következményeiről. Szólott a hazai vízszennyeződési helyzetről, annak várható alakulásáról és következményeiről. Körvonalazta a vízminősógvédelem feladatait Magyarországon, illetve rámutatott annak vízgazdálkodási és közgazdasági szükségességére. A Szennyvíz Szakosztály 1967. április 26-i előadóülésén Magó István színes, vetített képekkel kísért útibeszámolóban emlékezett meg kubai tanulmányútjáról. Az élménybeszámoló keretében többek között bemutatta a Marianao-i üvegkombinát mélyépítési munkáiról készített felvételeit, amellyel kapcsolatosan tula jdonképpen kubai kiküldetése történt.
