Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

5. szám - Dr. Fulvio Meucci: Torino vízellátásának fejlődése és felszíni vizének kezelése

Meucci, F.: Torino vízellátása Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. 277 gvelembe. Ezen adatok alapján Torino átlagos fogyasztása a lakosság céljára 286 liter/fő/naponként. A Venturi egyenlet szerint viszont 267 liter/fő naponként. 2. Vízbeszerzés a jövőben 2.1. Szükségletek A jövő szükségletét a népsűrűség emelkedésének és az egyéni fogyasztás várható alakulásának figyelembevételével értékelhetj ük. Az 5. ábrán az a) görbe megfelel a maximális vízszükségletnek, amelyet fokozatosan termelni kell, míg az a) és a b) görbék közötti különbség jelzi a beszerzendő vízmennyiségeket. Ennek a vizsgálatnak, amelyet matematikai úton végzett el a Torinoi Vízmű, hogy bemutassa a fejlődés távlatait, (1965 november), az a végeredménye, hogy a számítások szerint az elkövetkezendő 35 évben tehát további 8,5 m

3/sec víz beszerzését kell biztosítanunk. Természetesen ez a szám nem más, mint a jövő szükségletének becslése, amelyet előre nem látható tényezők módosíthatnak. 1. A jelenleg használt források vízminőségének lényeges romlása meglehetősen növelné a szükséges vízmennyiséget. 2. Az ipar fejlődése és a vele kapcsolatos vízfogyasztás emelkedése előre nem számítható. 3. Ma lehetetlen számítani a jövőre vonatkozóan a víz eladási árát. 4. A várható legnagyobb lakosszámot is nehéz becsülni, mivel bizonyos fokig befolyásolt fejlődésről van szó. Sok alkalommal észlelhető nagy európai vársok fejlődésében, hogy némelyik népessége lényegesen a megszabott határ fölé emelkedik, mások fejlődése viszont hirtelen megáll. 5. Melyek lesznek a jövőben a víz fogyasztásával kapcsolatos törvények, amelyeket jelen pillanatban még tanulmányoznak. 2.2. Lehetőségek Kiindulva a természetes lehetőségekből, mindenek előtt megállapítható, hogy a hegyekből való vízbeszerzésektől és a síkságon való kútfúrásoktól nem lehet sok fejlődést várni a jövőben. t * a. b I i 1 [év] Az Alpokban még található víz, de az eddig ki nem használt új források tulajdonképpen figyelemre sem érdemesek a ma már használatban levők mellett. A 6. ábrán az l-es görbe mutatja az Alpokban 1800 méteren levő források hozamát. A görbéből világosan kitűnik, a hozam tág határok között ingadozik. Ugyanezen a 6. ábrán a Il-es görbe érzékelteti a 350 m magasan levő források vízmennyiségét. Mint a 7. ábrán látható a Torino környékén levő síkságok kútjai sem nyújtanak nagy lehetőséget. Torinotól 50—100 km távolságban még található ugyan felszínalatti víz, de ennek mennyisége lényegesen kisebb, mint a várható vízigény. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a Torino környéki síkság vízrendszere vízben nem gazdag. A vízadóréteg mélysége 20—25 méter, ennek következtében a szennyeződés veszélye is nagyon komoly. E kutak nagymértékű igénybevétele a felsőbb rétegekből a leszivárgást és az agyagos zavaros rétegek kimosódását meggyorsítja. A város körül 20 km-es körzetben ma már teljesen felborult a felszínalatti víz kitermelése és utánpótlódása közötti egyensúly. Torino közelsége az Alpokhoz sem jelent vízbőséget, mint ahogy az az első pillanatban feltételezhető lenne, a fehér havasok és a hatalmas jégréteg láttán. Torino bejáratánál ugyanis a Pó folyó vízgyűjtőterülete csupán 4880 km

2. /'//'/// 'tvv vi vtrwt ix x xi xn [hónap] 6. ábra 235 233 fe,231 229 227 225 N \ S.Paok \P (Torino k A ) > 5. ábra 1961 1962 1963 1964 1965 1966 [év] 7. ábra