Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - Dr. Dobos Alajos: Csővezetékes hordozható esőztető fővezeték hidraulikai vizsgálata

228 Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. Dobos A.: Csővezetékes hordozható fővezeték ségszerű kapcsolatára általánosságban is rámutathasson. A gazdaságosság szempontjainak, az üzemelés igényeinek kielégítése azt jelenti, hogy a berendezés telepítése és áthelyezése, valamint a területen történő belső mozgás (gyaloglás) tekintetében a legkedvezőbb üzemelési rendet kell megkeresni. Ezt követően pedig a berendezések — a mezőgazdaság igényeinek megfelelő —minél jobb kihasználását kell biztosítani. A mezőgazdaság igényeit hangsúlyozni kell, mert az évi kihasználási óraszám a berendezések gazdaságos alkalmazásának igen fontos, de nem egyedüli mérőszáma. Több év ilyen adatainak a növénytermesztéstől elvonatkoztatott összehasonlítása, pl. amikor csapadékos és száraz évek követik egymást, inkább alkalmas lehet a tenyészidőben lehullott csapadék mennyiségének jellemzésére, mint a berendezések gazdaságos kihasználására. (Az előző megfogalmazás feltételezi, hogy az öntözés szervezése ós végrehajtása a megkívánt szinten áll, vagyis a berendezéssel, amikor a növénytermesztési szempontból szükséges, öntöznek.) Az esőztető berendezések mezőgazdasági igényeinek megfelelő kihasználása — véleményem szerint — nem más, mint a termesztett növények igényeivel mennyiségi, minőségi és öntözési időporit szempontjából összhangban levő öntözés megvalósítása és ezáltal az adott feltételek közt leggazdaságosabban elérhető termékmennyiség biztosítása. Mezőgazdasági szempontból tehát azt a berendezést lehet csak megfelelőnek mondani, amellyel a növénytermesztés igényeihez rugalmasan lehet alkalmazkodni. 2. Az esőztető berendezések üzemi viszonyainak vizsgálata A berendezések üzemét, az üzemelés menetét a berendezés műszaki adottságai döntő módon befolyásolják. Első helyen a szárnyvezetéktartalékot (Nt) kell megemlíteni, mert a berendezés üzemének, valamint a gépcsoport működésének jellegét elsősorban ez határozza meg. Az esőztető berendezés szárnyvezetékeinek száma (N) a következő, egyszerű összefüggéssel jelölhető: N=Na + Nt [db] (1) ahol Nu [db] az egyidejűleg üzemelő szárnyvezetékek és Nt [db] tartalék szárnyvezetékek — szerelési tartalékok — száma. A gyakorlatban általában a következő esetek fordulnak elő: Nt = 0 nincs szerelési tartalék, Nt = Nü/3 33%-os szerelési tartalék, Nt = Nü/2 50%-os szerelési tartalék, NI = NÜ 100%-os szerelési tartalék. Az előzőeknek megfelelően, a berendezések üzeme kétféle lehet: szakaszos vagy folyamatos üzem. Szakaszos üzem esetén a berendezés kihasználási foka — a szivattyú üzemóráinak és a tényleges munkaidőnek a viszonya — mivel a szárny vezeték átépítések ideje alatt az öntözést meg kell szakítani, szükségszerűen alacsony. A nagyüzemi mezőgazdaság számára a szakaszos üzem nem javasolható, mert ilven körülmények között a hordozható berendezések gazdaságos üzemének egyik alapvető feltétele, a minél jobb kihasználás, eleve nem biztosítható. Külföldön, a kis gazdaságokban alkalmazott esőztető berendezések — amelyek lényegesen kisebb terület öntözésére szolgálnak, mint a hazai esőztető berendezések — rendszerint szakaszos üzeműek. A folyamatos üzem, amely azt jelenti, hogy a szivattyú a munkaidőn belül megszakítás nélkül üzemelhet, összhangban van a gazdaságos üzem alapfeltételeivel és ezért a nagyüzemi mezőgazdaság igényeinek is megfelel. A 3-3%-os szerelési tartalékkal történő üzemelés a gyakorlatban ritkán fordul elő, csak N = 3 + 1 szárnyvezeték esetén kerülhet alkalmazásra. Az 50%-os szerelési tartalékkal rendelkező esőztető berendezéseket a gyakorlatban N= 2 + 1 vagy 4 + 2 szárny vezetékkel alkalmazzák. A 100%-os szerelési tartalékkal történő üzemelés pedig azN=l + l,2 + 2, 3 + 3és4 + 4 szárnyvezetékkel rendelkező esőztető berendezések alkalmazása esetén fordulhat elő. A két utóbbit — a 3 + 3 és 4 + 4 — gazdaságossági és üzemi okok miatt csak felszínalatti mellékvezeték esetén célszerű alkalmazni. Az 1. ábrán szakaszos és folyamatos üzemű esőztető berendezés látható. A szárnyvezetékállások mellé írt számok és az egyes ábrák alatt elhelyezett diagramok az öntözés üzemelési terv szerinti végrehajtását írják elő. A nagyüzemi esőszerű öntözés üzemi viszonyait tehát a folyamatos üzem, a csővezetékekben lejátszódó hidraulikai folyamat pedig az 50 és 100% szerelési tartalék figyelembevételével kell vizsgálni. 3. A hidraulikai l'olyamat lejátszódásának időtartama Az egy fővezetékállásban történő üzemelés időtartama — másként öntözési idő egy fővezetékállásban — azt az órában, vagy munkanapban kifejezett időtartamot jelenti, amely alatt az F

e (ha) nagyságú terület öntözése elvégezhető. Kz az időtartam egyúttal az üzemi viszonyokkal kapcsolatos hidraulikai jelenség lejátszódásának időtartama is. NT. időtartam nagysága a berendezés vízszállításától, a ki adagolandó csapadékmagasságtól és az üzem szakaszos vagy folyamatos jellegétől függ. Szakaszos üzem esetén a szárnyvezetékek áttelepítésére szükséges időtartamot -— a taposási kár csökkentése érdekében — a talaj szikkadásához szükséges időtartammal is meg kell növelni. E két időtartam együttes összegét (f) az Íja. ábra szemlélteti. Folyamatos üzem esetén az áttelepítésre és a talaj szikkadására rendelkezésre álló idő már kötetlenül nem vehető fel, mert az a szárny vezetékek szerelési tartalékának függvénye. Az üzemelési terv kidolgozása során egyértelműen kiadódik, hogy a szárnyvezeték áttelepítésére és a talaj szikkadására együttesen mennyi idő áll rendelke-