Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
4. szám - Dr. Dobos Alajos: Csővezetékes hordozható esőztető fővezeték hidraulikai vizsgálata
Dobos A.: Csővezetékes hordozható fővezeték Hidrológiai Közlöny 1967. 4. ss. 229 zésre. Ezek az időtartamok, a szárnyvezetékek üzemidejében (t H Z) kifejezve, a következők : 33% szerelési tartalék esetében: tsz/3 [óra] 50% szerelési tartalék esetében: t s zj2 [óra] 100% szerelési tartalék esetében: t x z [óra] A szárny vezeték üzemideje: t n=— [óra] (2) i aholh mm az egy öntözés alkalmával kiadagolandó csapadékmagasság és i mm/óra a csapadék átlagos intenzitása. Gyakorlati okok miatt a szerelési tartalék (100, 50, 33% stb.) csökkentése egy bizonyos határon túl gazdaságosan már nem lehetséges. Az áttelepítésre és a talaj szikkadására szükséges időtartam ugyanis, amely számos tényezőtől függ — munkaerőlétszám, áttelepítendő szárny vezetékek száma, talaj minősége, a kiadagolt csapadék stb. — minimálisan 1,5—2 óra nagyságrendű. Ebből következik, hogy a mezőgazdasági és üzemi igényeket rendszerint csak az 50 és 100% szerelési tartalék alkalmazása esetén lehet kielégíteni. Az egy fővezetékálláshoz tartozó terület öntözési ideje (T e), N s z szárny vezetékállás, valamint a berendezés Nt különböző értékei mellett, a következő összefüggések segítségével határozható meg: Szakaszos üzem: Nt = 0 Folyamatos üzem: V (N, N a T N e z 2 (4) 3 1 e — N ü 2 (4) N a T e = N e z 1 + 2 ^ (5) 2 T e = Na 1 + 2 ^ (5) = Na T e = N t z A T.. tsz (G) A (4)—(6) összefüggések az Nt függvényében is kifejezhetők: T í N' N t— 3 N a 2 N t=N a T e = t s, N, N t (9) A T e számítására szolgáló, általános érvényű összefüggés, amely a folyamatos üzem minden esetére érvényes, a következő: Te= tS[ ?w +(X i~ 1 )] [óral (10 ) ahol T e [óra] az egy fővezetékálláshoz tartozó terület öntözési ideje, t s z [óra] a szárnyvezeték üzemideje, OCi BJ szerelési tartalék nagyságát jellemző viszonyszám: £ioo% = l; £50% = 2; £33% = 3. N s z [db] a szárnyvezetékállások száma a fővezeték két oldalán, Nt [db] a tartalék szárnyvezetékek száma. Az előzőek alapján megállapítható, hogy az esőszerű öntözés — üzemelési utasítás szerint történő — végrehajtása, amely az üzemszervezés tervszerűséget igénylő alapelvei következtében, logikus tevékenységet tükröz, az üzemi és hidraulikus jellemzők meghatározott törvényszerűség szerinti alakulását vonja maga után. A törvényszerűség ismeretében a mezőgazdasági (egy tábla öntözési időtartama) és üzemi (üzemóra stb.) kérdések egyszerűen megoldhatók. A vizsgálat eredményeként kell megemlíteni azt is, a hidraulikai folyamat lejátszódásának időtartama, egy periódusának hossza, könnyen megállapíthatóvá vált. Az időtartam ismerete azonban, a hidraulikai viszonyok értékelése szempontjából egymagában még nem elegendő, további elemzése, összetevőinek részletes vizsgálata is szükséges. A (10) összefüggés, amely a hidraulikai-üzemi vizsgálat egyik eredményeként adódott, az esőztető berendezések, eddig hiányzó, fontos alapképlete. Ezen túlmenően a vegyes csővezetéki! esőztető berendezések üzemi egységeinek kialakítására is alkalmas. 4. A mértékadó üzemállás vizsgálata Mértékadó üzemállás az az üzemállás, amely mellett a fővezetékben keletkező nyomásveszteség az előforduló legnagyobb értéket éri el. A mértékadó üzemállás helyének meghatározása azt jelenti, hogy meg kell keresni az üzemelő szárnyvezetékeknek azt, az üzemelési rendben előírt helyszínrajzi elhelyezkedését, amely a fővezeték legnagyobb nyomásveszteségét eredményezi, illetőleg meg kell határozni a fővezetéknek azt a szakaszát, amely a vízszállításban részt vesz. A feladat tehát a hidraulikai folyamatot befolyásoló tényezők közti kapcsolat kifejezése, a törvényszerűség értelmezése, valamint az eredmények gyakorlati alkalmazása. A vizsgálatok lehetővé tették annak kimondását, hogy a fővezeték mértékadó üzemállásának helye a szárnyvezetékek (N, Nt és Na) és a szárnyvezetékállások számának (N s z) függvényében kifejezhető. Az ilyen jellegű összefüggések meghatározása az elméleti eredményeken és a folyamat mélyebb megismerésén túlmenően azért is fontos, mert alkalmazásuk számos munkaterületen jelentős előnyökkel jái. — A tervező az összefüggést felhasználhatja a mértékadó üzemállás helyének meghatározására, vagy ellenőrzésére, illetőleg továbbfejlesztett formájában, közvetlenül a hidraulikai méretezésre és a berendezés gazdaságos kialakítására. — A kutató, akinek a jelenség feltárására vonatig o/.ó vizsgálatai során számos esetben többszáz hidraulikai méretezést kell elvégeznie, az összefüggések felhasználásával ezt a munkát rendkívül nagymértékben lerövidítheti, táblázatos formában, sorozatban végezheti. Az eredmények az új kutatási feladatok megoldásának is alapját képezik, a vizsgálati módszerek pedig az újabb eredmények elérését könnyítik meg. — Az üzemeltető olyan módszerhez jut, amely a berendezések hidraulikai viszonyainak ellenőrzésére egyszerű és gyors megoldási lehetőséget biztosít. — Az összefüggések birtokában mód nyílik új rendszerű tervezési segédletek készítésére. Elérhetővé válik, hogy az esőztető berendezés teljes nyomásvesztesége — néhány jellemző adat ismeretében — közvetlenül számítható. Az összefüggések a berendezésejc gazdaságossági vizsgálata során is jól felhasználhatók.
