Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Holló I.: A vizek tisztaságának védelme Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. 203 mischem Gesichtspunkt in den Wassergüteuntersuchungs-Laboratorien der Staatshauptdirektion für Wasserwesen vorgenommen, die Untersuchungen hygienischen Charakters werden hingegen in den hierfür spezialisierten Laboratorien durchgeführt. Der Gewásser-Schutz war in der ungarisehen Reehtssehaffung bereits im vergangenen Jahrhundert enthalten, wurde aber nur in den nach Errichtung der Staatshauptdirektion für Wasserwesen erbrachtenRegierungserlassen wirkungsvoli. Das IV. Gesetz vom Jahre 1964 über Wasserwesen und seine Durchführungsbestimmung setzt die mannigfaltigen Aufgaben des Gewassergesetzes fest. Das Gesetz sagt aueh aus, dass der „Wasserwirtsehaftliche Landes-Rahmenplan" die Grundlage der wasserwirtschaftlichen Planung bildet, in dem die Lösung der mit der Wassergüte und den diese beeinflussenden Faktorén verbundenen Fragen einen wichtigen Teil darstellen. Ein besonderer Regierungserlass bestimmt die Masse, die Art, die Grenzwerte der Infizierung der Gewásser, ihrer schádlichen Verunreinigung und das Mass der Abwasser-Geldbusse. Zur Kontrolié der Wassergüteschutzverordnungen, zur Intensivierung der auf die Reinheihaltung der Gewásser ausgeriehteten Tátigkeit und zur einheitlichen Leitung der mit dem Wassergüteschutz beschflftigten Organe, wurde am 1. April 1966 die Zentralstelle — Wassergüteüberwachung der Staatshauptdirektion für Wasserwesen aufgestellt, die als selbststándige Rechtsperson und als ein Organ von Landeswirkungskreis tatig ist. Im Rahmen der 12 regionalen Wasserwirtschaftsdirektionen arbeiten 12 Wassergüte-Inspektoren und ebensoviele Wassergüte-Laboratorien mit besoldeten und freiwilligen Beobaehtern zuSammen, unter der Leitung der Zentralstelle Wassergüteüberwachung. AuS der Sichb des Gewásserschutzes ist die möglichst rasche Entwicklung der Kanalisierung und Abwasserreinigung von InduStrieanlagen und Wohnsiedlungen das Állernotwendigste, damit bis 1972 die die meisten Sorgen verursachenden Abwásser wenigstens mechanisch, fallweise biologisch gereinigt in den Vorfluter gelangen. Die Einführung der dritten Reinigungsstufe kommt noeh nicht an die Reihe. Seit dem Bestehen der Ungarisehen Hydrologischen Gesellschaft habén die verschiedenen Fachabteilungen an der GeStaltung der öffentlichen Meinung über Gewásserschutz tatig mitgewirkt. Als erste trat die Fachabteilung für Limnologie, nachher für jene Hydrogeologie und Wasserversorgung, sowie auch die Fachabteilung für Abwásser und Wasserchemie in zahlreichen Arbeitskommissionen mit Vortrágen und Diskussionen für den Gewásserschutz ein. Auf diesen gut vorbereiteten Grundlagen werden hoffentlich keine weiteren 50 Jahre notwendig Sein,um den modernen GewásserschutzinUngarn lösen zu können. (Folytatás a 195. oldalról) Beszámoló a Nyíregyházi Csoport működéséről A Nyíregyházi Csoport 1960. március 14-én alakult és taglétszáma még ebben az évben 58 főre növekedett. Kezdeti időkben elsőrendű feladatának a tagok szakmai továbbképzését tekintette, de gondot fordított a Párt- és tanácsi szervekkel való jó kapcsolat kialakítására, Szabolcs-Szatmár megye gazdasági életének előbbre vitelére. A tevékenység kiszélesítésének ós a megye műszakigazdasági életébe való bekapcsolódásnak a gondolata mindjobban megerősödött, és az 1962. évi munkatervből már visszatükröződött. A társegyesületekkel való kapcsolat felvételére és közös vonatkozású problémákkal való foglalkozásra jó lehetőséget adott a MTESZ nyíregyházi szervezetének és intézőbizottságának megalakulása. A megye 1961. évben lépett a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés útjára ós a Hidrológiai Társaság Nyíregyházi Csoportja foglalkozni kívánt mindazokkal a vízügyi vonatkozású problémákkal, amelyek a mezőgazdaság szocialista átalakulása folytán kerültek előtérbe. Ehhez kapcsolódott az Országos Vízgazdálkodási Keretterv munkája, amelynek Szabolcs-Szatmár megyére vonatkozó részének jobb kialakítása érdekében minél szélesebb körben kívánta a Csoport bekapcsolni nemcsak a vízügyi-műszaki embereket, hanem egyéb tudományos szakembereket is. E programmal kapcsolatosan a Csoport az 1962. évben két szakcsoport felállítását látta szükségesnek: a Vízellátási és Szennyvíztisztási Szakcsoport, valamint a Mezőgazdasági Vízhasznosítási Szakcsoport felállítását. Az inkább csak főtevékenységi irányokat jelölő szakcsoporti keretben tagtársaink elkészítették SzabolcsSzatmár megye 20 éves öntözési programjavaslatát és megvitatták a megyei területi vízgazdálkodási kerettervet. A Nyíregyházi Csoport élete átlag havonként megtartott előadóülések keretében zajlik, amelyeket a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság által rendezett klubesteken élénk vita szokott követni. Az előadások keretében általában vízkészletgazdálkodási, öntözési, ár- és belvízvédelmi, vízellátási és szennyvízkezelési, műtárgyhidraulikai és vízépítési technológiai kérdésekkel foglalkoztak. Az előadássorozatokat jól kiegészítik a tagság műszaki látókörét növelő tanulmányi kirándulások, amelyeknek keretében megtekintésre kerültek hazánk jelentősebb vízépítési létesítményei. A MTESZ Nyíregyházi Bizottsága által 1964. évben rendezett „Nyíregyházi Műszaki Napok" alkalmával, a Csoport előadást, tanulmányi kirándulást, valamint a múlt és jelen vízgazdálkodását bemutató kiállítást rendezett a Vízügyi Igazgatóság székházában. A Csoport a szakemberek utánpótlásának kérdésével is foglalkozik. A Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság bázisintézménye a Nyíregyházi Vízügyi Szakközépiskolának, és mint ilyen, tevékenyen segíti az elméleti és gyakorlati szakmai oktatás színvonalának emelését. Az iskola az 1966. évtől kezdődően évenként kb. 15 tanulót fog a műszaki felsőoktatásba irányítani. A Csoport vízgazdálkodási vonatkozású előadásaira középiskolás diákokat is meghívott, több alkalommal vetített vízgazdálkodási tárgyú filmeket, amelyeket a tanuló ifjúság is megtekinthetett. A Magyar Hidrológiai Társaság Nyíregyházi Csoportja továbbra is az előbbiekben vázolt irányban kívánja működését kifejteni és a problémaköröket' koncentrálva, tovább kíván foglalkozni vízkészletgazdálkodási, falusi ivóvízellátási, tárázási és öntözési kérdésekkel. Ez természetesen csak abban az esetben lehet gyümölcsöző, ha a tanácsi, a mezőgazdasági és az. öntözési szakemberek is bekapcsolódnának a kérdések megvitatásába, közös előadások ós kötetlen klub-megbeszélések formájában. A feladatok összetettsége egyre erősödő hangsúllyal követeli meg a különböző társegyesületekben folyó munka összehangolását, a különböző területeken dolgozó szakemberek közös klub-életének, előadásainak és tanulmányi kirándulásainak megszervezését. Statisztikai adatok az 1962 —1965. évekről: 1962. 1963. 1964. 1965. Előadások száma 6 10 6 6 Taglétszám 80 89 103 64 Rendezvényeken résztvevők száma 246 420 262 200 Tanulmányi kirándulások száma 1 1 2 —Barna Bertalan a Nyíregyházi Csoport tit kára (Folytatás a 214. oldalon)