Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubiliumi ülésének előadásai - Holló István: A vizek tisztaságának védelme
Holló I.: A vizek tisztaságának védelme Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. 199 Vízgazdálkodási Fooszt. Tanácsi Szervek Vízminőségi Laboratórium OVF Főigazgatóhelyettes K. V F. % II § 11 t* lü! Vl-Xtt VÍZIG vezető l • — y— Vili6 ig.h.főmérnök .V. F. F imu e/ en w lllzellótós^sCsjíjvm, •azasi | Í5Ssi Díjazott Megfigyelők Társadalmi Aktívák 4> a. aS 2. ábra Puc. 2. OpeaHU3aifU0HHaH cmpyicmypa Lfeumpa/ibnoü HHcneKi}uu no oxpam Kanecmea eod npu F naeeoöxo3e u 12 meppumopuaAbHbix uHcneKquü Abb. 2. Organisation der Zentralstelle-Wassergüteüberwachung der Staatshauptdirektion für Wasserwesen und der 12 Teritorialen Wasser güte-Uberwachungsstellen hetőséggel, de ott is a tisztított szennyvizet csak zagyeltávolításra használják. Biztató kezdeményezés a NIM intézkedése, amellyel megalakította a Vegyipari Vízügyi Szolgálatot és kutatógárdát állít a rohamléptekkel fejlődő vegyipar szennyvizeinek eddig ismeretlen tisztítási feladatai megoldására. Az OMFB is mind nagyobb súlyt vet a szennyvíztisztításra, amit bizonyít, hogy több munkabizottsága dolgozott ki tanulmányokat a tej-, hús-, cukor-, konzerv-, textil-, és vegyipar (különösen gyógyszer intermedier gyártás termékei) szennyvíztisztítási helyzetének és javítási lehetőségeinek feltárására. Az EüM az FM-mal (OVF egyetértéssel) kiadta „A vizek védelme érdekében egyes vegyianyagok felhasználásának korlátozásáról" szóló együtttes rendeletet. Megjelent az EüM utasításaképpen ,,A radioaktív sugárzás veszélyének kitett dolgozók balesetelhárító és egészségvédő óvó rendszabálya. Sugárvédelmi normák". Előkészítés alatt áll a „méregtemető" rendelet. Mindezek a mozaikok hozzájárulnak a vízminőségvédelmi közvélemény kialakításához. A propaganda eddig alkalmazott eszközei: a rádió, televízió, film, újságok, folyóiratcikkek, előadások, plakátok, tárcanaptárak, gyufásskatulvacímkék stb. ugyancsak hozzájárulnak a közvéleményformáláshoz. Mindez együttvéve azonban nem lenne elegendő az élővizeink elszennyeződési folyamatának megállítására. A házi és ipari szennvvíztisztítótelepek tervszerű építési programja a felszabadulás után már elérte a milliárdos nagyságrendet, de népgazdaságunk teherbíróképességének arányában legalább további másfélmilliárd szükséges ahhoz, hogy 1972-ig a legtöbb gondot okozó szennyvizek legalább mechanikailag, esetenként biológiailag tisztítva kerüljenek a befogadóba. V. A jövő legszükségesebb tennivalói Az ipar- és lakótelepek szennyvíztisztító berendezéseinek építése, a meglévő telepek korszerűsítése, az egyes vízgyűjtő területekre kiterjedő regionális vízvédelmi tervek elkészítése és a létesítmények megépítése tekinthető a legelső feladatnak. Példaképpen említhető, hogy a regionális vízvédelmi tervek közül elsőnek a tatai Öregtó rendezése valósul meg. Az összes szennyező helyek és mértékek rögzítése után, azok felszámolása folyamatban van. Zagyvizek eltávolítása, halgazdaság megszüntetése, csatornahálózatok és szennyvíztisztítótelepek megépítése meüett sok adminisztrációs intézkedés szükséges ahhoz, hogy az öregtó tényleg az üdülés, pihenés, sport céljára megfelelő legyen. Külföldön a tavak védelme idegenforgalmi szempontból is az érdeklődés előterébe került. Sorra épülnek a tavak körüli csatornahálózatok, átemelőtelepek és szennyvíztisztító berendezések, sőt igen sok újonnan létesített tó szolgálja az üdülést, a recreatiót. Hazánkban a Mezőnyék-Ládháza-i kavicsgödrök, a mártélyi Holt-Tiszaág, a Szelidi tó, az Orfü-i tó és sok, jelenleg még ki nem épült mesterséges tó igényli még a regionális vízvédelmet a Balatonról és a Velencei tóról nem is beszélve.
