Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubiliumi ülésének előadásai - Holló István: A vizek tisztaságának védelme
198 Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. Holló I.: A vizek tisztaságának védelme A törvény 13. §. (2) pontja kimondja, hogy ,,a vizeket minden olyan behatástól védeni kell, amely azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságát, természetes minőségét és öntisztulási képességót hátrányosan megváltoztathatja". A 14. §. pedig megállapítja, hogy ,,a vizek fertőzését vagy káros szennyezését előidéző üzemet csak szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani". A vízügyi törvény végrehajtási rendeletének 32. §-a előírja, hogy ,,a Szennyvízbírságból eredő bevételt a Vízügyi Alapban kell kezelni, amelyből az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője indokolt esetben szennyvíztisztító és elvezető berendezések létesítéséhez ós korszerűsítéséhez hozzájárulást adhat, továbbá a vizek tisztaságának biztosítása érdekében végzett tevékenység költségeinek részbeni fedezésére használhatja fel". A törvény kimondja azt is, hogy a vízgazdálkodási tervezés alapja az Országos Vízgazdálkodási Keretterv, amelynek fontos részét képezik a vizek minőségével és az ezt befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos feladatok. Az 5/1965. (VÉ. 3.) OVF sz. utasítás „A vizek minőségi felügyelete központi feladatainak ellátásáról" az OVF Vízellátási és Csatornázási Főosztályán belül vízminőségi osztályt és vízminőségi felügyeletet állít fel. Az 5/1966. (I. 23.) Korm. számú rendelet a vizek fertőzésének és káros szennyezésének neméről, határértékéről, valamint a szennyvízbírságok mértékéről tartalmaz intézkedéseket. A vízminőségvédelmi rendeletek betartásának ellenőrzésére, a vizek tisztaságának biztosítására irányuló tevékenység hatékonyabbá tételére, a vízminőség megóvásával foglalkozó szervek egységes irányítására a 13/1966. OVF sz. utasítássai 1966 IV. 1-től megalakult a Központi Vízminőségi Felügyelet. Ez a szervezet budapesti székhelyű, országos hatáskörű szerv, önálló jogi személy és a szennyvíztisztítás terén szakágazati feladatokat lát el. A 16/1966. OVF számú utasítással 1966. július 1.-vel a 12 vízügyi igazgatóság szervezetébe illeszkedő Vízminőségi Felügyelet az alája rendelt vízminőségvizsgáló laboratóriumokkal a területi szervezet alapja. Ez kiegészül a vízügyi szolgálat dolgozóiból képezett figyelő hálózattal, amelynek egy része 1966. II. félévétől kezdve már mint díjazott figyelő ügyel a vizek tisztaságára. Emellett a vízügyi szervezet többi dolgozója és a társadalmi aktívák is segítik a következőkben vázolt tevékenységet. IV. A Központi Vízminőségi Felügyelet feladatai A szervezet felügyeleti, technológiai, jogi és vízügyi államigazgatási feladatokat old meg. E feladatok rendszerint komplexek és határvonalaik egymásba fonódnak. A felügyeleti feladatok során közreműködik a vízminőségvédelmi létesítmények távlati, ötéves és éves tervének, valamint az egyes népgazdasági ágakban szükséges vízminőségvédelmi intézkedések programjának kidolgozásában. — Közreműködik a vízgazdálkodási regionális és távlati tervek keretén belül a vízminőségvédelmi tervek kidolgozásában. — Ellenőrzi a szennyvíztisztító berendezések építését és helyes üzemeltetését. — A szennyvízbírságból befolyt összegek felhasználására tervjavaslatot készít és ellenőrzi a kiutalt összegek a célnak megfelelő felhasználását. — Az országos egységes vízrajzi hálózattal összehangban intézkedik a vízminőségi figyelő és jelző hálózat fejlesztésében. — A Vízvédelmi Bizottságok munkáját támogatja és fejleszti. — Irányítja a vízvédelmi oktatást és propagandát. — Szükség szerinti helyszíni ellenőrzéseket tart földön, vizén vagy repülőgépen, különösen rendkívüli szennyezések felderítésére ós a lehetőség szerint további szennyezések megakadályozására. — A veszélyes Szennyezőket rendszeresen figyelteti és utasításokat ad a büntető, valamint szabálysértési intézkedések kezdeményezésére. — A szennyvízbírság fizetésre kötelezés tárgyában a másodfokú vízügyi hatóság jogkörébe tartozó feladatokat — OVF hatáskörben — ellátja. — Irányítja a területi vízminőségi felügyelethez tartozó minőségvizsgáló laboratóriumokat. A technológiai feladatok közül a legfontosabbak: — Gondoskodás a szennyvízbevezetósi határértékek ér vényre juttatásáról és megfelelő továbbfejlesztéséről. — A szennyvíztisztítási technológiák fejlődését figyelve, értékeli a kutatási eredményeket és gondoskodik a hasznosításukról a közegészségügyi hatóságokkal ós az érintett főhatóságokkal együttműködve. — A szennyvíztisztítási kutatásokra és szakmai oktatásra felügyel. —Szennyvíztisztító berendezések műszaki megöli lását és műszaki előírásait meghatározza. — Meglevő szennyvíztisztító létesítmények működését ellenőrzi és irányítja a helyes működés megállapítására vonatkozó vizsgálatokat. — Közreműködik a határvizek minőségi vizsgálatában, valamint a KGST vízminőséggel és szennyvíztisztítással kapcsolatos munkájában. A felsorolt feladatok ellátásán kívül, még igen sok ,,ad hoc" kérdés megoldása is erre a központi szervre tartozik, amely természetesen a területi szervekkel és a társszakágazatokkal egyetértésben halad előre. Az áttekintés érdekében a 2. ábra az OVF KVF szervezeti sémáját mutatja. A szervezet jelenlegi formája olyan rövid életű, hogy saját eredményekről még nem lehet beszámolni, de az OVF eddigi céltudatos alapozó működése eredményeképpen megállapítható, hogy előző évtizedünk szemléletéhez képest lényeges változás következett be. Az ipari tárcák és ipartelepek nagyobb része már belátja, hogy a szennyvíztisztítás és a tisztított szennyvíz elhelyezése gyártási technológiájuk befejezése és a vízből, vagy vízzel, mint nyersanyaggal előállított termék a szennyvíz és kellősítéséről (helyesen: tisztításáról és elhelyezéséről) ugyanúgy kell gondoskodni, mint a saját egyél) gyártmányaikról. Drasztikus külföldi javaslat, hogy a gyárak vízkivételi műveiket a szennyvízbevezetésük alá telepítsék, mert ez feltétlenül biztosítja a szennyvizek hatékony tisztítását. Erősen iparosodott vidéken a szennyvizek többszöri felhasználása kényszerhelyzet. Hazánkban eddig csak Pécsett éltek ezzel a le-