Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

2. szám - Dr. Miháltz István: A Tisza-völgy déli részének vízföldtana

Miháltz I.: A Tisza-völgy déli részének vízföldtana Hidrológiai Közlöny 1966. 2. sz. 79 Az egyik nagy vezető homokréteg tehát a parton nem bukkanhat elő. A felszínközeli rétegek térképén (1. ábra) látszik, hogy hol vannak a lösz alatt vízzáró üledékek. agyaglencse a DNy-i sarkában ÉNy— DK-i irányban megnyúlt ellipszis, központja Zsombó tájékán van, itt a legvastagabb. ÉNy felé folvtatását nem ismerjük, valószínű, hogy nem terjed messzire, mert ezek a lösz alatti folyóvízi rétegek csak a Tisza-völgy közelében találhatók, a Hátság magasabb részein nem. A másik agyaglencse a Szeged—Budapest-i vasútvonaltól K-re van, ugyancsak ÉNy—DK-i irányban hosszan elhúzódva terül el. A fehértó medencéje alatt kezdődik és Szeged D-i része alatt kiszélesedik és megvastagodik. A két agyaglencse között Szatymaz — Kiskundorozsma — Mihálytelek sávjában ÉNy —DK-i irányban a lösz alatti vízzáró réteg hiányzik. Itt a lösz alatt finomhomokos iszap, majd iszaposfinomhomok alattvan nagyobb vízáteresztő képességű laza homok. A csapadékvíz itt közvetlenül beszivároghat a laza homokba, a talajvíz áramlásának tehát ebben a vonalban kell legerősebbnek lennie. Nem véletlen, hogy itt van a Maty-ér, a felszínen ma is észrevehető kanyargó mélyedést alkot. Az óholocénben kialakult medret azonban nagyrészt kitölti a bemosott futóhomok, átmosott lösz és kisebb mennyiségben az iszap. Ezt a mélyedést helyenként futóhomok, sőt löszös finomhomok takarja. Ez utóbbi azt jelzi, hogy ez a vízfolyás részben már a pleisztocénben is megvolt. Egv harmadik sávban a lösz alatti agvag•*5 Ml I'H I I I I II i!í ! !i intOASit/ insDAsm Ili l ü I :«•«• ü»! ! í! ' I ' ' l! 'AÜ Ili 111 Ét áis