Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

2. szám - Dr. Miháltz István: A Tisza-völgy déli részének vízföldtana

80 Hidrológiai Közlöny 1966. 2. sz. Miháltz I.: A Tisza-völgy déli részének vízföldtana szint az előbbiekkel párhuzamosan a pleisztocén felszín K-i peremén határolja a Tisza-völgyet. Fúrásainkkal követtük E felé Baks tájáig. Az ÉK-DNy-i irányú szelvényekre (2., 3., és 5. ábra) merőleges Szatymaz—Kettőshatár— Szeged Alsóvároson áthaladó szelvény (4. ábra) is mutatja, hogy az előző szelvényekből megállapított következtetések helyesek. Az összes réteg Kiskundorozsma táján a legmagasabb helyzetű. Ennen az üledékek ÉNv-ra és DK-re is lejtenek. Kiskundorozsma Maty-ér környékén a lösz alatti nem vízzáró homokos iszap, majd iszapos finomhomok alatt, — tehát köztes vízzáró réteg nélkül — jelenik meg az erősen vízáteresztő folyóvízi homokréteg. A lösz alatti agyagos iszap és agyagsávok Szeged felé összeérnek és megvastagodnak, különösen vastag a fekűben levő helyenként több mint 10 m-es homokos iszap. Szeged altalaját a város csatornázását előkészítő fúrásokból 10 m mélységig részletesen ismerjük, ezek szerint az egész város alatt nagyjából egységes. A 3—4 méteres lösz felszíne legtöbbször erősen humuszos vályog, a lösz alatt helyenként vékony homokos iszap, majd 1—3 m vastag agyag és agyagos iszap réteg következik (5. ábra ). Ez általában az Alsóvárosban vékonyabb és hézagosabb, a Felsővárosfelé vastagszik és egységesebbé válik. Alatta kb. 74 m A. f. magasságban a Felsővárosban néhány dm-nyi, az Alsóváros egyes helyein azonban 4—5 m-re vastagodó iszapos finomhomok következik, majd újból 2—3 m-es agyag, agyagos iszap közbetelepülésekkel. Ez az alsó agyagréteg több he