Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

2. szám - Horváth Imre: A hazai detergensek csepegtetőtesttel történő biológiai lebonthatóságának vizsgálata

66 Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. A hazai detergensek csepegtetőtesttel történő biológiai lebonthatóságának vizsgálata HORVÁTH IMRE* 1. Bevezetés A mosószereket tartalmazó szennyvizek tisztításteehnológiájának kidolgozásán világviszonylatban számos kutatóintézet működik. Minden ország természetesen leginkább a saját mosószerminőségéhez kapcsolódó feladatokkal foglalkozik. A különböző szintetikus mosószerek, illetőleg azok hatóanyagai, a detergensek változatos és sokféle minőségűek. A minőség nemcsak országonként, hanem országon belül is többféle lehet, a felhasznált nyersanyagbázistól függően. Igaz, hogy a detergenseknek, és így a mosószereknek is vannak olyan — a szennyvíztisztítási technológiát is érintő — tulajdonságai, amelyek általánosabb jellegűek (tehát többféle mosószernél azonosak), de — amint a fentiekben is említettük — számos egyéni tulajdonságuk is van. Ez az oka főképpen annak, hogy a tisztítástechnológiában elért külföldi eredményeket nem lehet minden további nélkül alkal* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. mázni a hazai gyakorlatban. Ez a tény indokolta azt, hogy hazánkban is részletes kísérletsorozatokkal meghatározzuk a különböző típusú — könynyen, illetőleg nehezen lebontható—detergenseknek a tisztítástechnológiával kapcsolatos főbb hatásait, biológiai lebonthatóságának kérdéseit. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdeményezésére a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben végzünk részletes kutató munkát a „detergens problémával" kapcsolatban 1960-tól kezdődően. A Hidrológiai Közlöny 1964/7. számában már beszámoltunk a kutatási eredményeink egyik, gyakorlati szempontból, is lényeges részletéről : az élesztettiszapos technológiával történő tisztításról és a detergensek toxikológiai hatásának vizsgálatáról [20]. Jelen tanulmányunkban a hazai detergensek biológiai lebonthatóságának, eltávolíthatóságának kérdését félüzemi méretű csepegtetőtesttel végzett kísérletek alapján ismertetjük, majd a fenti tanulmányban közölt eredményeket alapul véve, összevetjük az élesztettiszapos és a csepegtetőtestes eljárások előnyeit, hátrányait, hogy a gyakorlati tervezők számára is támpontot adjunk. Mielőtt Magyarország szappanfogyasztása TÜ6A. 1. nompeöAenue MbiAa e Benapuu Table I. Soap consumption in Hungary 1. táblázat Index 1938 1950 1953 1955 1958 1958 1938 1958 1950 Országos szappanfogyasztás [t] Egv főre jutó évenkénti szappanfogvasztás ' [kg] 20 500 2,25 21 900 2,37 23 500 2,46 27 600 2,83 28 400 2,84 138,5 126,2 129.7 129.8 Magyarország szappan, inosószertermelésének és felhasználásának alakulása TaóA. 2. PacnpedeAeHue nompeőAenua MbiAa u Motoiifux eeuiecme Miipa e 1957 e. Table 2. Distribution of soap- and detergent consumption orer the World in 1957 2. táblázat Index Megnevezés 1938 1950 1953 1955 1958 1958 1938 1958 1950 Szappanalapú mosószer [t] Szintetikus alapú mosószer [t] 2 600 3 162 5 007 4 583 159 3 200 5 000 123,0 101,5 Mosószer összesen [t] 2 600 3 162 5 007 4 742 8 200 316,0 260,0 Áztató és vízlágyító szerek [t] Tisztítószerek [t] Egyéb mosó- és tisztítószerek [t] 800 1 600 2 130 3 052 2 004 3 946 70 4 303 5 075 1 200 5 020 4 470 150,0 315,0 236,0 147,0 Mosó és tisztítószerek összesen [t] 5 000 8 344 10 959 13 323 18 890 377,8 226,3 Egy főre jutó mosóés tisztítószerfogyasztás [kg] Szappan, mosó- és tisztítószerfogy. [t] .... Mosodák fogyasztása [t] 0,55 25 500 0,89 30 244 320 1,14 34 459 985 1,35 40 923 l 050 1,89 47 290 1 200 343,6 185,4 212.3 156.4 376,0 Fogvasztás összesen [t] 25 500 30 564 35 444 41 973 48 490 190,0 150.4 Egy főre eső szappan-, mosóés tisztítószerfogyasztás [kg] 2,81 3,26 3.68 4,27 4.85172,4 148,5