Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

2. szám - Illés István: Radioaktív szennyvizek tisztítása

58 Hidrológiai Közlöny 1966. 2. sz. Illés I.: Radioaktív szennyvizek tisztítása 1. táblázat Az izotój) megnevezése Maximálisan megengedett koncentráció (c/ml) Felezési idő (nap) Fajlagos aktivitás (curie/g) A radioaktív izotóp maximálisan megengedett koncentrációja az ivóvízben A stabil izotój) határértéke az ivóvízben » Maximálisan megengedett koncentráció (c/ml) (mg/l) F 18 2 X 10-2 0,078 9,3 X I0

7 2,2x10 1

0 1,5 Na

2

4 8 x 104 0,62 8,8 x 10

6 9,1 x 10- " P32 2x 10 5 i 14,3 2,9 x I0

3 6,9 x 10- 1

1 Cl

3

0 4x10 4 1,6 x 10" 2,3 x 10" 1,7 X 10 250 Ca

4

3 1 x 10~

5 152 1,9 X 10

4 5,3 x 10- 1

0 Cr

3

1 2x 103 26,5 9,7 x 10

4 2,1 X 10 8 0,05 Mn" 3 x io~

4 0,108 2,2 x 10

f 1,4 x 104

4 Fe

5

5 5x 10 4 1,06 x I0

3 2,2 xlO

3 2,3x10-' 0,3 Co

61

1 4 X 10"

5 1,9 X 10

3 1,1 X 10

3 3,6 x 108 Cu 5 X 104 0,54 3,8xlO« 1,3 x 10" 1

0 3,0 Zn 2x 10- 4 250 8,1 x 10

3 2,5 x 108 15 Sr

8

9 7 x 10-" ÓH 2,8 x 10

4 2,5 xlOgj.90 Y90 s x io-» 9,1 X 10

3 1,6 x 105,0x10 1

0 J131 6 X ioe 8 1,3 XlO

3 4,6 x 10 • " 3,0 Au

1" ti X 103 2,69 2,5 x 10

3 2,4 X 10 1

0 Pb1" 2x10 • 9,1 xlO

3 69 2,9 x 10"

9 0,1 Ra-'" 4 X 109 9,9 x 10

3 1,0 4,0 x 10"° U természetes 2x10-' 1,64x10'6,6 X IC7 0,3 adatot közöl a nagyságrendi összehasonlítás céljára. Nyilvánvaló, hogy ha a vizsgált szennyvízben pl. F

i

H izotóp,szennyeződés van, úgy ezzel kapcsolatban külön tisztítási igény nincs, hiszen felezési ideje 0,078 nap, ami nem egészen 2 órát jelent. Ugyanakkor az urán (U

23

3) felezési ideje 1,64 x 10

1

2 év, az ilyen szennyeződés visszatartása és izolálása tehát elengedhetetlen. A tisztítás mértéke az ipari szennyvizeknél általában az elhelyezés módjától függ [1, 2, 7], Elhelyezés A szennyvízből kivont radioaktív anyagok elhelyezésére általában a világon mindenütt két alapvető eljárást követnek. A szakirodalom által használt kifejezéseket használva, ezek : ún. végleges elhelyezés és az emberi környezetben való elhelyezés. A radioaktív szennyeződések eltávolításának és ártalmatlanná tételének néhány külföldi példája [6]: Végleges elhelyezés A legaktívabb folyékony szennyeződés a kimerült nukleáris fűtőanyagok feldolgozásánál jön létre. Az uránium atomhasadása mintegy 30-féle radioaktív anyagot vagy hasadási terméket eredményez. Kémiai szempontból a hasadási termékek az elemek széles választékát jelenthetik. Ez a választék részint a felhasznált anyag típusától, másrészt a reaktorban elhasználódott víztől és attól az időtől függ, amely a reaktorból való eltávolításig eltelt. A 2. táblázat egy tonna uránium bomlás termék kémiai összetételét mutatja be [6]. Az elválasztott hasadó termékeket salétromsavban oldják és a vízből extrakciós eljárással távolítják el. Az elhelyezés szempontjából nehézséget okoz, hogy ezek a hasadó termékek nem egyedül keletkeznek, hanem nagymennyiségű olyan vegyszerrel hígulnak, amelyeket a reaktor megfertőzött. A következő táblázat olyan szennyvízösszetételt mutat be, amely a sugárzó anyagok egy tonnájának feldolgozásából keletkezett (3. táblázat) [6]. Ezeknek a folyadékoknak az aktivitása 10— 16 Curie/1, amely jelentős veszélyt jelent. Az Amerikai Egyesült Államok három telepén (Hanford, Savannah River, Idaho Chemical Processing Establishment) különböző kísérleteket végeztek és megállapították, hogy a radioaktív