Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
12. szám - Dr. Szabó László–dr. Szekrényi Béla: A láptalaj vízgazdálkodásának javítására irányuló vizsgálatok a Keszthely–Hévízi öblözetben
534 Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. Szabó L.—Szekrényi B.: A láptalaj vízgazdálkodása KESZTHELY Újmajor -A müveit láp mintavételi helye / Malompus7ta Alsomalom Sarmellek Eenekpusztá •va sát-* p r m é s zetvé d elm terü/et 1. ábra. A Keszthely—Hévízi öblözet lápterületének csatornahálózata Puc. 7. CucmeMa Kanajwe mopcpnuoü meppumopuujiaeymioű nacmu OKOAO ZZ. KecmxeAb—Xeeu3 Fig. 1. Canal network in the marsh area of the Keszthely—Hévíz sub-catchment 2. ábra. A tőzegréteg vastagságának változása a Keszthely—Hévízi öblözetben [cm] Por. 2. H3Menenue moAufiiHbi mop(f>nHOZO CAOH AazytiHOÜ nacmu OKOAO zz\Kecmxenb—Xeeu3 Fig. 2. Changes in the thickness of the pent layer in the Keszthely—Hériz sub-catchemnt Sármellék A feltárt talajszelvények és a talajmorfológiai vizsgálatok alapján az egyes talajrétegeket az alábbiak szerint jellemezhetjük: A felszíni talajréteg erősen oxidálódott, elásványosodott, fekete színű, laza szerves talaj. Ez az úgynevezett kotu. Ennek vastagsága a terület E-i részén 60—65 cm, az öblözet D-i részén pedig 40—60 cm között változik. A kotu alatt rostos tőzegréteg helyezkedik el. A kettő közötti átmenet nem éles. Ez az oxidációs folyamatnak, a láp felszíni kiszáradásának időbeli és mélységbeli ingadozására utal. A tőzegréteg rostos szerkezetű, sötétbarna színű, benne a talajalkotó növényi részek szabad szemmel is felismerhetők. A tőzegréteg vastagsága az eredeti lápi tó mélységét követte. Ennek megfelelően a tőzegréteg vastagsága rendkívül változatos. A legnagyobb vastagsága 8 m-t is meghaladja. A 2. ábra szerint általában a terület déli részén vékonyabb tőzegrétegeket találunk. A kémiai tulajdonságokat illetően a keszthelyi láp a mezőgazdasági hasznosítás nézőpontjából egyik legértékesebb, tápanyagokban leggazdagabb, sásos tőzeget tartalmazó síkláptalaj. Ehhez nagymértékben járult hozzá, hogy e lápot ásványi anyagokban gazdag édesvizek táplálták. pH-ja: 6,8—7,4. Mésztartalma széles határok között változik, átlagosan 9—22%. A mésztartalom elsősorban a talajban levő csigahéjból származik. A láptalaj, mint szerves talaj bizonyos kolloidális tulajdonságokkal rendelkezik. Az éghető szervesanyagtartalom nagy, a légszáraz állapotra vonatkoztatva 60—75%. Ásványi anyagokban viszonylag szegény. A hamu 8—28% között ingadozik. Fontosabb alkatrészek: összes N= 1,1—2,8%, foszfor (P 20 5-ben kifejezve) 1,1— JELMAGYARHAT: j^J Alsápáhok 100-200 v7777 \ 200-300 E^ I 300-400 W&Í A W0-500 I 1 500-600 — 500-700 SSSSSH 700-800 Hévili ti 1,5 km
