Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

11. szám - Dr. Korim Kálmán: A pannónia rétegek víztároló- és vízadóképességét meghatározó földtani tényezők

Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. 522 HÍDRO GEOLÓGIA A pannóniai rétegek víztároló- és vízadóképességét meghatározó földtani tényezők Dr. KOEIM KÁLMÁN* Bevezetés Magyarország mélységi vízkészletének igen nagy hányada a pannóniai porózus víztároló rétegekben helyezkedik el. A pannóniai üledékösszlet ugyanis a magyar medence legnagyobb kiterjedésű és térfogatú képződménye. Az egész pannóniai üledéktömeg össztérfogata megközelítőleg 100 000 km

3. E hatalmas üledékösszlet jelentős részét homok és homokkőrétegek alkotják, s az ebben tárolt vízkészlet nagy része olyan kedvező vízkémiai tulajdonságokkal rendelkezik, ami a kitermelt víz sokoldalú felhasználását teszi lehetővé. A mélységi pannóniai rétegvizek egyaránt alkalmasak ivásra, ipari célra, tisztasági, strand- és gyógyfürdők létesítésére. Emellett nagyobb mélységben, kedvező földtani adottságok mellett hőenergia hordozó szerepe is jelentős, s ennélfogva néhány helyen geotermikus energia termelésre is hasznosítják (pl. Szentes-Kórház és az újszegedi lakótelep). A kitermelt víz sok helyen olvan kedvező sajátságú, hogy a komplex hasznosítást is lehetővé teszi, ami azonban még csak a szentesi kórház kútjánál valósiüt meg. A pannóniai víztárolók közül víznverési szempontból mind vízminőségi, mind vízmennyiségi tekintetben a felsőpannóniai alemeletbe tartozók fontosak, ami a felsőpannóniai rétegvizek és vízadó rétegek kedvező vízföldtani viszonyaiból következik. így például a magyarországi 35°C-nál melegebb vizet szolgáltató összes hévízkút 60 százaléka felsőpannóniai homokokból termel, ugyanakkor az alsópannóniai homokkőrétegeket megcsapoló kutak az egész hévízkútállománvnak mindössze 3%-át teszik ki. A pannóniai víztároló rétegek kialakulása és fejlődéstörténete annak a sajátos hegyszerkezeti és üledékképződési folyamatnak az eredménye, amely a magyarországi fiatal, köztes medencében játszódott le a pliocénben. A medenceüledékeket harántoló nagyszámú szénhidrogén-, vízkutató- és feltáró fúrások segítségével, különösen az elmúlt három évtizedben, általánosságban és részleteiben megismertük a medencealakulatok és a kőzetkifejlődés legfontosabb ismérveit, jellemzőit és szabályszerűségeit [1, 2, 3,4, 6, 7, 8, 17]. Ezek ismeretében az alábbiakban azokat a mélyföldtani és vízföldtani tényezőket vizsgáljuk meg, amelyek elsősorban meghatározzák és befolyásolják a pannóniai rétegek víztároló- és vízadóképességét. A pannóniai medencekifejlődés és üledékképződés A fiatal alpi hegységképződési folyamatokkal kapcsolatosan jellegzetes kifejlődésű és szerkezetű köztes medencék jöttek létre az alpi-kárpáti * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. dinarida hegységszerkezeti övön belül. A környező területek orogén kiemelkedésével egyidejűleg a magyar közbenső tömeg besüllyedt. Ez a süllyedés a miocén korszakban kezdődött, de a kratogeoszinklinális jellegű medencekialakulás a pannóniai korszakban volt a legáltalánosabb és legnagyobb méretű. A szarmáciai regressziót követő alsópannóniai tengerelöntés igen változatos reliefű és földtani felépítésű térszínen történt. Az alsópannóniai üledékek részben diszkordánsan, részben konkordánsan települnek a szarmata rétegekre. Nagyrészük túlterjedve a szarmata képződmények határán, közvetlenül települ idősebb neogén képződményekre vagy az alaphegységre. Ennek megfelelően azután az alsópannóniai bazális rétegeket változatos kőzetkifejlődés jellemzi. A süllyedés és medencekialakulós egyenlőtlenül ment végbe, feltételezhetően szerkezeti vonalak mentén. Az egyenlőtlen süllyedés következtében azután eltérő fejlődéstörténetű és szerkezetű üledékgyűjtő részmedencék alakultak ki a nagy magyar köztes medencén belül. E részmedencék differenciált süllyedése okozta elsősorban a pannóniai üledékek vastagságbeli, alaki és kőzetösszetételi különbözőséget, bizonyítva a hegységszerkezeti mozgások és az üledékképződés közti összefüggést. A hegységszerkezeti mozgások ugyanakkor nemcsak a részmedencék süllyedését idézték elő, hanem jelentősen befolyásolták a lepusztulás és az üledékanyag szállítás helyét, mértékét és mikéntjét. Az 1. ábra mutatja be a magyarországi medencebeli pannóniai üledékösszlet átlagos vastagságtérképét, a rétegvastagság 500 méteres értékközével. 1. ábra. A pannóniai üledékösszlet átlagos vastagságtérképe Puc. 1. Kapma cpedmix MOuiHocmeü nanHOHCKüx omMxceHUÜ eemepcKOZo őacceÜHa c UHmepeanaMU 500 M Abb. 1. Durchschnittliche Machtigkeitskarte des pannonischen Ablagerungs-Schichtenkomplexes im ungarischen Becken mit Schichtendicken-Wertabstanden von 500 m